Prága

A településen világörökségi helyszín található

Prága (Praha)
Prága címere Prága zászlaja
Becenév: Arany város, Száztornyú város
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Prága
Járás	Csehország
Polgármester	Zdeněk Hřib
Irányítószám	1xx xx
Körzethívószám	2
Testvérvárosok	Lista Tajpej
Népesség
Teljes népesség	1 357 326 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	2466 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	179-399 m
Terület	496 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 05′ 15″, k. h. 14° 25′ 17″50.0875, 14.421388888889
Prága weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prága témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra

Prága látképe Schedel krónikájában, 1493

Prága (csehül Praha, [ˈpraɦa], kiejtése^ⓘ németül Prag) a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. A Prágai főegyházmegye érseki székvárosa. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347–78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt nevezték el „aranynak”.

Fekvése

Európa és egyúttal Csehország közepén, a Moldva (Vltava) két partján fekszik, körülbelül 600 km-re a Balti-tengertől, 700 km-re az Északi-tengertől és 700 km-re az Adriától. Közel van a többi közép-európai nagyvároshoz: Prágától Bécs 300 km-re, Pozsony 320 km-re, Berlin 350 km-re, Budapest 530 km-re, Varsó 630 km-re, Koppenhága 750 km-re található.

A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. Ágai sok szigetet ölelnek közre.

Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz.

A közép-európai időzónába (UTC + 1) tartozik, ez megegyezik a magyarországival.

Éghajlata

A város éghajlata mérsékelt égövi nedves kontinentális. Négy évszak van, melyek élesen elkülönülnek egymástól.

Prága (1961–2010) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	17,4	19,2	22,5	28,8	32,5	37,9	37,8	37,4	33,1	27,0	19,5	17,4	37,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,6	4,4	9,1	15,1	20,3	22,8	25,3	25,1	19,9	14,2	7,2	3,4	14,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,4	−1,8	1,5	5,1	9,7	12,7	14,5	14,2	10,5	6,4	2,1	−1,1	6,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−27,5	−27,1	−27,6	−8,0	−2,3	1,9	6,7	6,4	0,7	−7,5	−16,9	−24,8	−27,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	20	19	26	24	53	57	64	60	35	24	28	25	435
Havi napsütéses órák száma	50	72	125	168	214	218	226	212	161	121	54	47	1668
Forrás: World Meteorological Organization (temperature and rainfall 1981–2010) NOAA and Weather Atlas

Története

A mai Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi településre utaló nyomokat, a város környékét azóta szinte folyamatosan lakják. A kelta bójok i. e. 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében; róluk kapta az ország a máig használatos Bohémia nevet. A mai város déli részén i. e. 200 táján állt településük maradványait találták meg. A területet i.e. 9 és 6 között a germán markomannok hódították meg, és a kelták apránként kitelepültek. A népvándorlás idején a hunok és a longobárdok átvonulása után i. sz. 500 tájt szláv népcsoportok (csehek, dudlebek, lučanok stb.) jelentek meg a térségben, de hamarosan avar, majd frank befolyás alá kerültek. A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került a cseh törzs élére. A 9. század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk halála után (895-ben) I. Spytihněv fejedelem a német király vazallusa lett. A 10. században a Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A róluk elnevezett országot a Přemysl-ház fejedelmei, majd királyai a mai Prága területén épített két várból, a Vyšehradból, illetve a prágai várból kormányozták.

Prága kialakulása

Alapításáról több legenda is kering, egyik szerint Libuše fejedelemasszony a Vyšehrad tetejéről lenézve egy várost látott, amelynek ragyogása elhomályosította a legragyogóbb csillagokat is. Prágáról az első írásos emlékeket a 9. századból találjuk. Hamarosan a Cseh Királyság központja és Európa egyik legfontosabb kereskedelmi központja lett, ahova a kontinens minden tájáról érkeztek az áruk. Ekkor telepedtek meg itt a város későbbi életében fontos szerepet játszó zsidók; róluk először Ibráhim ibn Jakúb zsidó kereskedő és utazó számol be 965-ben. A város mindemellett – vagy mindennek köszönhetően – a vallási élet központja is lett; püspökségét 973-ban alapították.

Vyšehrad szerepe fokozatosan elhalványult, helyét a szintén a 9. században, Bořivoj fejedelem által alapított vár vette át. Unokája, I. Vencel helyezte el itt a Szent Vitus tiszteletére emelt templom alapjait. Vencelt később szentté avatták, és Csehország patrónusa lett. Az eredetileg fából épült vár, nagyszabású átalakítását I. Szobeszláv kezdte meg, és századokon át folytatták. Ekkor kezdték meg a régi királyi palota és a Szent György-bazilika építését is. Az első kőhidat a Moldván II. Ulászló király építtette, és azt feleségéről, Juditról nevezték el. A hidat az 1342-es árvíz elvitte, helyén, alapjainak felhasználásával épült az egyik legismertebb prágai nevezetesség, egyben Európa egyik legrégibb hídja, a Károly híd.

1257-ben II. Ottokár király megalapította a Kisoldal (csehül: Malá Straná) városrészt, ami jelentős autonómiát kapva a német anyanyelvű lakosok otthonává vált. Az új negyed az időközben fallal körülvett Óvárossal szemben, a Moldva bal partján, a város harmadik részeként jött létre. 1344-ben a Prágai egyházmegyét főegyházmegyévé alakították. A város középkori arculatának kialakítása egyetlen uralkodónak, I. Károlynak köszönhető: ő 1346-tól IV. Károly néven német-római császár is volt, így ezzel a számozással ismerjük. Korának egyik legműveltebb uralkodója trónra lépése előtt a párizsi egyetemen tanult. Prágát szellemi központtá kívánta építeni: 1348-ban itt alapította meg Közép-Európa első egyetemét. Uralkodása alatt Prága volt a Német-római Birodalom fővárosa. Népessége és területe fokozatosan nőtt. Az Óvároson túl új negyed (a mai Nové Město) jött létre, és folyamatosan beépült a Petřín oldala is. A település Európa három legnagyobb városának egyikévé vált.

A Károly híd a Petřínről, háttérben az Óvárossal

IV. Károly császár halálának éve, 1378 egyúttal a nagy egyházszakadás éve is volt. Az ebből fakadó viták fokozták az egyház és a hívők közti feszültséget. Károly császár leánya, Anna, aki 1382-ben II. Richárd angol király felesége lett, magával hozta az országba John Wycliffe angol teológus tanait. Az új nézeteket osztotta Husz János is, a prágai egyetem tanára és az újonnan alapított Betlehem-kápolna prédikátora, aki 1402-től folyamatosan terjesztette igéit. Követelte, hogy az egyház térjen vissza a keresztény alaptanításokhoz és értékekhez, ossza szét vagyonát és adja vissza a Szentírás eredeti szövegének az azt megillető tiszteletet. Az egyre erősödő ellentét hatására a prédikátort az egyház kiközösítette.

Husz 1415-ben Zsigmond császár védlevelével Konstanzba indult, azt remélve, hogy az egyházi zsinat meghallgatja. A meghívás csapdának bizonyult: Huszt elfogták és július 6-án máglyán elégették. Az árulás egész Csehországban villongásokat váltott ki. 1419-ben Jan Želivský prédikátor vezetésével nemzeti felkelés tört ki, amelynek csúcsán kihajigálták a tanácsnokokat a városháza ablakán: ez volt az első prágai defenesztráció. V. Márton pápa 1420-ban keresztes háborút hirdetett az ekkor már magukat egykori vezetőjük után huszitáknak nevező eretnekek ellen. A husziták Jan Žižka vezetésével megütköztek a Luxemburgi Zsigmond vezette keresztes seregekkel, és Prágától keletre (a mai Žižkov városrészben) legyőzték őket. A győzelem után alapították meg erődvárosukat, Tábort. A háború közel húsz évig húzódott. A császár többször egyezkedni látszott, majd mindannyiszor visszakozott. 1458-ban a huszitákhoz húzó Podjebrád György került trónra, ezért 1466-ban őt is kiátkozták. 1471-ben bekövetkezett halála után dinasztikus harcok következtek, végül 1526-ban, II. Lajos halála után I. Ferdinándot, a német császár fivérét választották trónra: ezzel kezdődött a 400 éves Habsburg-uralom.

A város a Habsburg-uralom alatt

A Habsburg-uralom első évszázadában Prága ismét visszanyerte régi fényét: II. Rudolf és II. Mátyás is itt rendezte be székhelyét. A művészeteket pártoló uralkodóknak köszönhetően virágzott a tudomány és művészet: itt dolgozott Tycho Brahe, Kepler és a festő Arcimboldo is. A város a kor legdivatosabb építészeinek tervei alapján fejlődött, és a jezsuitáknak köszönhetően (őket még I. Ferdinánd hívta be) pezsgett a vallási élet is.

A második defenesztráció

A jezsuiták központja az általuk alapított Klementinum volt; innen terjesztették az ellenreformáció tanait, egyre inkább fokozva a vallási ellentéteket a Habsburg Birodalomban. 1618 májusában az uralkodó két katolikus helytartójának viselkedése annyira felháborította a cseh protestáns főurakat, hogy a Hradzsinban felkelés tört ki; a helytartókat és titkáraikat kihajították a vár ablakán. E tett (a második defenesztráció) váltotta ki a harmincéves háborút, amelyben Csehország és Prága is súlyos veszteségeket szenvedett. 1620. november 8-án az uralkodó katolikus seregei döntő győzelmet arattak a fehérhegyi csatában (Břevnov városrész) a cseh rendek csapatai fölött – a csatából elkésett a megválasztott király Pfalzi Frigyes és a könnyűlovasaival ugyancsak a csehek segítségére igyekvő Bethlen Gábor is. A győztesek a felkelés vezetői közül 27 nemesembert az Óvárosi téren lefejeztek. A várost ezután többször is idegen csapatok szállták meg: 1631-ben a szászok, 1648-ban a svédek.

1648-ra, a háború végére a Habsburgok elsöprő győzelmet arattak, Csehországot királyságból örökös tartománnyá alakították. Az udvar visszaköltözött Bécsbe, a protestáns cseh urak vagyonát elkobozták, megkezdődött az erőszakos németesítés, a cseh kultúra elfojtása. Prága lakossága a háború előtti 60 000-ről 20 000-re esett vissza. Győzött az ellenreformáció. A folyamatosan terjeszkedő jezsuiták 1625-ben megszerezték a Kisoldali-téren álló Szent Miklós-templomot is, és a helyén a 18. században felépítették a környéket ma is uraló barokk bazilikát. 1773-ig, rendjük feloszlatásáig a jezsuiták voltak a prágai vallási élet meghatározó szereplői.

A Vencel tér a 19. század végén, az akkor épült Nemzeti Múzeummal a háttérben

A Habsburg-elnyomás bénította a cseh nép nemzeti törekvéseit. Prágát a Habsburgok teljesen átalakították, afféle barokk ékkővé tették – ezt elősegítette az 1689-ben pusztító óriási tűzvész is. A helyreállításhoz és az új épületek építéséhez az itáliai és német mesterek nyomdokain haladó hazai művészek is hozzájárultak. Ekkor jött létre a kisoldali paloták többsége, ekkor állították helyre a Hradzsint és a Loretát. Új templomokat építettek, parkokat alakítottak ki, barokk szobrokat állítottak a Károly hídra. A fejlődés a gazdasági életre is kihatott, spanyol, olasz kereskedők költöztek a városba, finanszírozva az építkezéseket, magukkal vonva a város népességének növekedését – a népesség 1771-re elérte a 80 000-t. A városban a gazdasági életen túl a művészeti is virágzott, játszott itt Haydn és Beethoven, Mozart pedig többször is visszatért Prágába, itt alkotva meg operáinak egy részét.

Az osztrák örökösödési háborúban 1741. november 26-án az egyesült bajor–francia hadak elfoglalták, de 1743 januárjában kénytelenek voltak azt visszaadni. 1744 szeptemberében Prága megadta magát Nagy Frigyes hadainak, de csakhamar visszakerült megint Mária Terézia birtokába. A hétéves háborúban Nagy Frigyes 1757-ben újra ostromolni kezdte, de a kolíni győzelem a várost az ostrom alól fölmentette.

1784-ben II. József a négy, addig önálló városrészt (Óváros, Újváros, Kisoldal, Hradzsin) egy egységgé tette, melyekhez 1850-ben hozzácsatolták a zsidó negyedet is, megalkotva ezzel a mai Prága magját. Az ipari forradalom Prágára is erősen hatott, a környék szénbányáira alapozva sorra építették a vasgyárakat. Karlín, Prága 1817-ben alapított ipari elővárosában húsz évvel később már 100 ezren laktak. Az első vasútvonal 1842-ben épült.

A 18–19. század fordulóján az általános elnémetesedésre nyílt elégedetlenséggel válaszoltak a csehek. A városban ekkor csak minden harmadik ember volt cseh, a meghatározó pozíciókban csupa németek ültek, az utcák német neveket viseltek. 1848-ban, a tavaszi forradalmak idején Prágában is lázadás tört ki. Júniusban összeült a városban a szláv kongresszus, és az utcára szólította a cseheket. Az Ausztria-ellenes tüntetést Windischgrätz tábornok leverette, de a nemzeti öntudat a század második felében erősödött. 1881-ben megnyílt a Prágai Nemzeti Színház, 1893-ban pedig a Nemzeti Múzeum.

Prága a 20. században

A híres Károly híd

1914-ben Csehország az Osztrák–Magyar Monarchia részeként lépett be a világháborúba. 1915-ben egy emigráns filozófus, Tomáš Masaryk felszólította a cseheket és szlovákokat, hogy ne harcoljanak tovább a monarchia oldalán: nem sokkal később már Csehszlovák Légió küzdött az Antant mellett. 1918. október 28-án megalakult a Csehszlovák Köztársaság, melynek fővárosa az 1922-ben a környező települések hozzácsatolásával már 850 000 lakosú Prága lett.

Prágát, az ekkor még soknemzetiségű várost 1938-ban a németek szállták meg, és ettől kezdve a város történetében fontos szerepet játszó zsidóságot folyamatosan kitelepítették. A háború végére a prágai gettó lakosainak 90%-a halt meg megsemmisítő táborokban. A prágaiak 1945. május 5-én ismét fellázadtak a náci megszállás ellen, majd négy nappal később a Vörös Hadsereg bevonult a városba, az európai fővárosok közül utolsóként felszabadítva Prágát, amely csodával határos módon szinte sértetlenül vészelte át a háborút. Ez elsősorban a korábban német alárendeltségben harcoló, de a végén a németekkel szembeforduló, volt orosz hadifoglyokból Vlaszov által szervezett ROA (Orosz Felszabadító Hadsereg) bátor németellenes kiállásának volt köszönhető. Vlaszovot és parancsnoktársait 1946. augusztus 1-jén Moszkvában kivégezték (Forrás: Gosztonyi Péter történész).

A háború után a pár évtizeddel korábban még többségben levő németeket Németországba telepítették, a város fokozatosan egynemzetiségűvé vált. A többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan Csehszlovákiában is egypártrendszert alakítottak ki, amit az 1948-as választással alapoztak meg. Az új rendszer ellen tiltakozott az egykori elnök Beneš, és Jan Masaryk (Tomaš Masaryk fia) külügyminiszter is, akit nem sokkal később holtan találtak a Černín-palota udvarán (feltehetően kilökték az ablakon). Fokozatosan kialakult a Sztálinhoz hű totalitáriánus rendszer, amelyben a szovjet vezetőt a Letnán épített, 15 méter magas szoborral tisztelték meg. Az emlékművet csak 1962-ben bontották el.

1968 januárjában leváltották Antonin Novotný pártelnököt, helyére Alexander Dubček került, aki elsőként vezette be az emberarcú szocializmus fogalmát. A Prágai tavasznak nevezett viszonylagos szabadságot, a cenzúra eltörlésének felvetését, a párt vezető szerepének megítélését Moszkvából nem nézték jó szemmel, s 1968 augusztusában a Varsói Szerződés országainak csapatai (köztük Magyarország is) szovjet parancsra megszállták Csehszlovákiát.

Týn előtti Szűz Mária-templom

Az ezután bekövetkező konszolidációs politikát többen ellenezték. 1969. január 16-án Jan Palach húszéves, filozófia szakos hallgató tiltakozása jeléül felgyújtotta magát a Vencel téren, példáját hat héttel később Jan Zajíc követte. Véleményének megfogalmazására más módszert választott egy értelmiségi csoport: Václav Havel vezetésével 1977-ben megalapították a Charta ’77 mozgalmat, mely bírálta a kormány tevékenységét, és a Helsinki záróokmányban megfogalmazott emberi jogokhoz való viszonyát.

1989-ben a keleti blokk rendszerváltásai Prágát is elérték. A bársonyos forradalomnak nevezett átalakulás előestéjén, november 17-én 15 000 ember gyülekezett a Vyšehradon, megemlékezve a náci megszállás évfordulójáról. A terv szerint a tömeg a Vencel térre tartott, de a Narodní sugárútnál a rohamrendőrség elállta az utat, majd a két tábor között verekedés tört ki, egy Martin Šmid nevű diák meghalt, sokan megsérültek. Csakhamar megalakult a Václav Havel vezette Polgári Fórum, az egyre erősödő nyomás következtében az állampárt vezetői lemondtak.

A rendszerváltás után a város történelmi emlékei, régi negyedei az intenzív rekonstrukciós programnak köszönhetően megújultak, elősegítve, hogy mára az új Cseh Köztársaság fővárosa, Prága a turisták egyik legnépszerűbb célpontja legyen.

Prága a 21. században

Prága 2016-ban testvérvárosi szerződést írt alá Pekinggel. 2019. október 7-én a prágai városvezetés felmondta a testvérvárosi szerződését Pekinggel. Az ügy hátterében az áll, hogy a prágai vezetés nem fogadta el a szerződésben foglalt egy Kína elvet. Erre válaszul 2019. október 9-én a kínai fél is felmondta a szerződést. A lépés következményeképpen külpolitikai viták alakultak ki a két ország között.

Lélekszámváltozás

Prága népességszám-változása 1230 és 2004 között
1230	1370	1600	1804	1837	1850	1880	1900	1925	1950	1980	2004
4 000	40 000	60 000	76 000	105 500	118 000	162 000	201 600	718 300	931 500	1 182 800	1 170 571

Az 1230-as adat az óvárosi rész népességét; az 1370-es és 1600-as adatok az óvárosi, újvárosi, kisoldali részek és a Hradzsin együttes népességét jelzik.

1784-ben közigazgatásilag is létrejött Prága, míg Nagy-Prága alapítása 1922-ben történt.

Prága népessége a múltban az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1378 és 2023 között

Lakosok száma	40 000	157 713	162 323	729 820	932 659	1 182 186	1 169 106	1 267 449	1 324 277	1 357 326
	1378	1869	1880	1921	1950	1980	2001	2016	2020	2023

Adatok: Wikidata

Prága közigazgatása és kerületei

Prága területi fejlődése

Prága addig különálló négy városrészét, a mai Óvárost, az Újvárost, a Kisoldalt, és a Hradzsint II. József 1784-ben szervezte egy közigazgatási egységbe. A város további növekedése kapcsán 1850-ben Josefov, 1883-ban Vyšehrad, 1884-ben Holešovice, majd 1901-ben Libeň is a város része lett. 1922-ben 37 környező település beolvasztásával létrehozták Nagy-Prágát, amellyel a város lakosszáma 676 000-re növekedett. A város lakosszáma az 1 000 000-t 1938-ban érte el.

Az 1960-as és 70-es években az erőteljes szocialista városításnak köszönhetően további településeket csatoltak a cseh fővároshoz. 1960-ban 8, 1968-ban 17, 1974-ben pedig további 38 településsel bővült Prága területe.

1960–1990 között a város mindössze 10 kerületre oszlott, az újonnan a fővároshoz csatolt településeket egy kerületbe kényszerítve. Lakóik azonban ekkor is a település (immár városrész) eredeti nevét használták a kerület megnevezése helyett, ahogy ma is.

Ma a városon belüli közigazgatás két- vagy háromszintűnek tekinthető. Legfelső szinten áll a fővárosi önkormányzat (Magistrát hlavního města Prahy), mely felelős a tömegközlekedés megszervezéséért, a városi rendőrség, tűzoltóság, egészségügyi szervezetek fenntartásáért, a műemlékek fenntartásáért, a prágai állatkertért és mindenért, ami a város teljes területét érinti.

1990 óta a város 57 önkormányzattal rendelkező városrészre van felosztva (městské části) A városrészek felelnek a parkokért és a környezetvédelemért, a temetőkért, az iskolák felszerelésének megrendeléséért, számos sport- és kulturális tevékenységért, több szociális és egészségügyi programért, a kutyapiszok összegyűjtéséért és hasonlókért. A városrészek önkormányzatainak másik fontos tevékenységi köre a nyilvános területek tulajdonosi jogainak kezelése.

2001 óta az 57 városrészt 22 adminisztratív egységbe (správní obvody) sorolták, a nemzeti közigazgatás változásainak megfelelően. Minden adminisztratív egységben egy városrész felelős bizonyos tevékenységekért, szolgáltatásokért az adminisztratív egység egész területén.

Mind a fővárosi önkormányzat, mind a városrészek választott képviselőkkel rendelkeznek, mindegyik élén polgármester áll.

Az adminisztratív körzetek és városrészek besorolása

Prága városrészei

A mai Prága kialakításában részt vevő települések

Kerületek 1990 előtt	Adminisztratív körzet	Városrész
Prága 1	Prága 1	Prága 1
Prága 2	Prága 2	Prága 2
Prága 3	Prága 3	Prága 3, Žižkov
Prága 4	Prága 4	Prága 4, Kunratice
	Prága 11 (egy része)	Prága 11, Šeberov, Újezd u Průhonic
	Prága 12	Prága 12, Libuš
Prága 5	Prága 5	Prága 5, Slivenec
	Prága 13	Prága 13, Řeporyje
	Prága 16	Prága 16 (korábban Radotín), Lipence, Lochkov, Velká Chuchle, Zbraslav
	Prága 17	Prága 17 (korábban Řepy), Zličín
Prága 6	Prága 6	Prága 6, Lysolaje, Nebušice, Přední Kopanina, Suchdol
Prága 7	Prága 7	Prága 7, Troja , Holešovice
Prága 8	Prága 8	Prága 8, Březiněves, Dolní Chabry, Ďáblice
Prága 9	Prága 9	Prága 9
	Prága 14	Prága 14, Dolní Počernice
	Prága 18	Prága 18 (korábban Letňany)
	Prága 19	Prága 19 (korábban Kbely), Čakovice, Satalice, Vinoř
	Prága 20	Prága 20 (korábban Horní Počernice)
	Prága 21	Prága 21 (korábban Újezd nad Lesy), Běchovice, Klánovice, Koloděje
Prága 10	Prága 10	Prága 10
	Prága 11 (egy része)	Křeslice
	Prága 15	Prága 15, Dolní Měcholupy, Dubeč, Petrovice, Štěrboholy
	Prága 22	Prága 22 (korábban Uhříněves), Benice, Kolovraty, Královice, Nedvězí

Hivatalosan minden városrész neve tartalmazza a főváros nevét is, tehát például Petrovice hivatalos neve Praha-Petrovice.

Gazdaság

Prága gazdaságilag az egyik legintenzívebben fejlődő város Közép-Európában, érezhető a regionális központ kialakítására való törekvés, mely már részben sikerült is, hisz több nemzetközi cég Prágában alakította ki közép-európai központját. Többek között ezeknek is köszönhetően ma a 8 újonnan az Európai Unióhoz csatlakozott posztszocialista ország régiói közül a prágai az egyetlen, amely az egy főre vetített GDP-t tekintve meghaladja az uniós átlagot.

Az 1990-es évek végére a hollywoodi filmgyártás egyik kedvelt központja lett. Mivel Prága nem szenvedett nagy károkat a második világháborúban, így a világháború előtt játszódó filmekben az amszterdami, londoni jeleneteket is gyakran ott forgatják. Az építészet, az alacsony árak és adók és a már létrejött filmgyártási infrastruktúra egyre több filmest vonz a városba.

Prága közlekedése

Tömegközlekedés

Prágában három metróvonal működik

Prága tömegközlekedése a három metróvonalra épül. Ezeket huszonöt villamosvonal és mintegy kétszáz autóbuszjárat egészíti ki, a Petřín-hegyre pedig sikló visz fel. A vonalakat a Dopravní podnik hlavního města Prahy (DPP) üzemelteti. Az 1990-es években bevezetett tarifaközösségnek köszönhetően a helyi- és az elővárosi járatokon (így az elővárosi autóbuszokon és a vonatokon is) egységes a díjszabás.

A barrandovi új villamosvonal egy részlete

A jegyek korlátozott ideig érvényesek, ám ez alatt a megfelelő jegy korlátlan átszállásra jogosít. A bérlet jellegű (napi-, heti-, havi-, illetve hosszabb időtartamra váltott jegyek) érvényessége a jegykezelés pillanatában kezdődik és az idő lejártával ugyanazon óra ugyanazon percében is ér véget. Mindenféle jegyet használhatunk az elővárosi járatokon is: ez a megoldás hatékonyan segíti a P+R rendszert.

A prágai metró három vonala a szovjet típusú metróüzemeknek megfelelően a belvárosban, háromszögben metszi egymást. A szerelvények reggel 5-től éjfélig közlekednek. A metró megáll a legtöbb, turisztikai szempontból fontos helyen, továbbá a vasúti pályaudvaroknál és a központi autóbusz-pályaudvar alatt is. Az első metróvonalat 1974-ben adták át. A hálózat már több mint 50 kilométer hosszú. A távlati tervekben szerepel a repülőtérre vezető szakasz, valamint a negyedik vonal is. Az elmúlt években a szovjet típusú szerelvényeket is elkezdték korszerű, csendes járművekre cserélni.

A Petřín-hegyre közlekedő sikló az alsó végállomáson

A villamoshálózat kiépítése 1875-ben az első lóvontatású villamossal kezdődött. 1891-től elektromos vontatásra tértek át és két ütemben 1897-ben, majd 1907-ben a korábban több villamostársaság által üzemeltetett hálózatot egységesítették. Az 1960-as évektől a villamosközlekedést az új metró és buszok térnyerése veszélyeztette. Az egyvágányú hálózatokat felszámolták, így a Pařížská utca – Óváros tér – Celetná utca – Lőportorony közötti szakaszt is. Az 1980-as évektől a külső városrészek felé új vonalak létesültek mint Řepy városrészbe 1988-ban, Ohrada–Palmovka 1990-ben, vagy Modřany felé 1995-ben. 2003-ban hosszú építkezést követően átadták a Hlubočepy–Barrandov-szakaszt, 2008-ban pedig a Laurová–Radlická-viszonylatot, amit aztán 2011-ben tovább is bővítettek. A 2020-ig tartó időszakban további vonalkiépítéssel számol a város. A villamost használók aránya az 1980-as években 30% volt, 2014-ben 28,5%. A 22 nappali és 9 éjszakai viszonylathoz 142,7 kilométer hosszú pálya tartozik. A viszonylatok túlnyomó többségben átmérős jellegűek (azaz az egyik külvárosból a belvároson át a másik külvárosba közlekednek). Ennek köszönhetően a vonalak a belvárosban több helyen fonódnak, gyakran 5-6 viszonylat közlekedik egy-egy szakaszon, elősegítve ezzel a város nagy részébe történő átszállásmentes utazást. A megállókban és a járműveken digitális kijelzők segítik az utastájékoztatást. A járművek legújabb generációját az alacsony padlós Škoda 15T villamos adja, amely vegyesen közlekedik minden vonalon a régebbi Tatra T3R.PV típusú járművekkel.

A város éjszakai tömegközlekedési hálózatának gerincét szintén a villamosok adják, a kilenc, éjszaka is közlekedő közúti vasúti viszonylatot buszjáratok egészítik ki.

A fővárosban 1936 és 1972 között trolibusz-közlekedés üzemelt, amelyet a metró kiépítésével, valamint az újabb villamosvonalak kialakításával együtt megszüntettek.

Közúti közlekedés

Prága a városba vezető sugárirányú utaknak köszönhetően Csehország minden pontjáról könnyen megközelíthető. Autópálya köti össze Brnón keresztül Szlovákiával és Olomouccal, valamint Plzeňen át Németországgal. Mindezen túlmenően a várost több, részben elkészült gyorsforgalmi út köti össze a fontosabb cseh városokkal, melyek végleges kiépítése újabb nemzetközi kapcsolatokat biztosít majd számára. A város belső területeinek tehermentesítésére az utóbbi évek beruházásainak köszönhetően nagyrészt elkészült a belső városi körgyűrű, de várhatón a közeljövőben elkezdődik a külső körgyűrű teljes kiépítése is. Az utak egy része Prága domborzati viszonyai miatt alagútban halad, melyek közül az 1998-ban átadott Strahovský alagút a leghosszabb, mintegy két kilométeres hosszával.

A történelmi városrészekben sok a korlátozott forgalmú vagy sétálóutca. Emellett a belvárosban sok a kék színnel jelölt parkoló, amit csak az engedéllyel bíró helyiek használhatnak.

A belső autópálya-körgyűrű, a Strahovský alagút kapujáról nézve. Szemközt a Mrázovka alagút bejárata.

Budapestről a Győr–Pozsony–Brno–Prága-útvonalat választva végig autópályán haladhatunk (mintegy 500 km-t). Útlevél nem kell, de az autópálya-matricákat vásárolva figyeljünk a cseh–szlovák határra, amit a pályán csak egy tábla jelez.

Vasúti közlekedés

Prága főpályaudvara (Praha hlavní nádraží) az Óvárostól keletre, a C metró vonalán helyezkedik el, kiindulópontként szolgálva a nemzetközi és belföldi távolsági vonatok jelentős hányadának. A Budapestről érkező vonatok is ide érkeznek.

A belföldi vasúti közlekedésben fontos szerepet tölt be még a főpályaudvartól északra elhelyezkedő Masarykovo pályaudvar, valamint a B metró vonalán található Smíchov állomás.

Légi közlekedés

Prága Ruzyně városrészben, a város központjától körülbelül 20 km-rel északnyugatra elhelyezkedő reptere az 1990-es évek végétől kezdve regionális szinten az egyik legfontosabb reptérré vált, mintegy 10 millió utassal évente. A repülőtér forgalmának jelentős lökést adtak az elmúlt években a diszkontjáratok is, melyek a jelenlevő 15 diszkont-légitársaság repülőivel 36 európai városba biztosítanak kedvező árú eljutási lehetőséget.

A repülőtér jelenleg csak közúton közelíthető meg, a távlati tervekben szerepel az A metróvonal repülőtéri meghosszabbítása. Jelenleg több buszjárat közlekedik a város metrómegállói és a reptér között.

Nevezetességek

Prága történelmi belvárosa
Világörökség
Prága a Klementinumról fotózva
Adatok
Ország	Csehország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV, VI
Felvétel éve	1992
Elhelyezkedése
Prága Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 05′ 15″, k. h. 14° 25′ 17″50.0875, 14.421388888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Prága témájú médiaállományokat.

Frank Gehry: Fred és Ginger a prágai Újvárosban

Zsidó temető, Josefov

Hradzsin, Szt. György-bazilika

Loreta

Király Kert a várban

Prágai vár

Hradzsin, Szent Vitus-székesegyház

Hradzsin, Kézművesek utcája

Prága, Corinthia felhőkarcoló

Prágai high-tech

Prágai Nemzeti Galéria (Národni Galerie v Praze), 19-21. század művészete

Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van, ennek megfelelően egyenként is érdemes megvizsgálni őket. 1992 óta Prága történelmi belvárosa a Világörökség része.

• Óváros (Staré Město)

Területén a 10. század elején apró, szétszórt települések keletkeztek, melyek fejlődését három főútvonal segítette elő, az utak mentén bajor kereskedők telepedtek le. Itt találtak menedéket az idegenből érkezett kereskedők, a királyi udvar piacudvara az ő számukra volt fenntartva. A piac körüli telepek egyetlen községgé egyesültek, s ekkor emelték a városfalakat is, majd az egész negyed városi rangot kapott a királytól. A terület a 15. században érte el fejlődése fénypontját. A huszita mozgalomban a kelyhesek központja volt. 1784-ben az egységes Prága központja. Jókai szerint „egyetlen nagyszabású múzeum”. Az Orloj az Óvárosi téren, a prágai városháza oldalán található óramű, amely évszázadok óta vonzza a látogatókat. A hatalmas időmérő szerkezet 1410 óta működik. 1597 óta 9 és 21 óra között óránként körben elvonulnak előtte az apostolok szobrai. Legutóbb a második világháború után restaurálták.

• Josefov

Josefov, más néven Zsidóváros az Óvároshoz kapcsolódó városrész. A negyedet a Pařížská utca osztja két részre. Az elnevezést II. József császárról kapta, annak toleranciáját és liberális szellemiségét tisztelték meg vele. Zsidók a 10. század óta élnek Prágában, a 16. században egy ideig a keleti zsidók és a nyugati, Spanyolországból kimenekült szefárdok találkozóhelye lett a városnak e negyede. Legfontosabb épületei, emlékei: Maisel-zsinagóga, Pinkász-zsinagóga, Régi-új zsinagóga, Magas zsinagóga az Állami Zsidó Múzeummal, Klausz-zsinagóga, Spanyol zsinagóga, Franz Kafka szülőháza, Zsidó Tanácsháza, Régi zsidó temető, az Iparművészeti Múzeum (UPM), és kissé északnyugat felé a Szent Ágnes-kolostor.

• Újváros (Nové Město)

A IV. Károly császár által alapított városrész 1348-ban született. Központja a Vencel tér, több történelmi esemény színtere, ezt zárja le déli irányból a Nemzeti Múzeum palotaszerű épülettömbje. Jeles emléke még e városrésznek a Rendezvények háza (Reprezentációs ház), a Nemzeti Színház és az újvárosi városháza. Figyelemre méltó modern alkotás Frank Gehry Fred and Ginger becenévvel illetett üvegpalotája a Moldva partján, Václav Havel egykori lakhelyének közelében.

• Hradzsin-negyed (Hradčany)

A tulajdonképpeni várnegyed. Látnivalói a barokk kapun bejutva, ahol Szent Norbert szobra áll: Szent Rókus-templom, Strahovi Kolostor, Loretói Szűz Mária-templom, Černín-palota, Hradzsin tér, Érseki palota, Schwarzenberg-palota és Sarm-palota (szemben), Toscanai Palota vagy Külügyminisztérium, Martinic-palota, Sternberg-palota a Nemzeti Galériával, Hradzsin (maga a Vár) a Szent Vitus-székesegyházzal és a Királyi Palotával, a Szent György-bazilikával és kolostorral, az Arany utcácskával és a Daliborka toronnyal. A vár kertek sorával egészül ki. Szintén a Hradzsinban látható a 14. században élt és alkotott Kolozsvári testvérek egyetlen megmaradt szobra, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja (a szobornak vannak másolatai Budapesten és Kolozsváron).

• Kisoldal (Malá Strana)

Az Óvárossal szemben, a Moldva túlpartján fekvő városrész, ahová a Károly hídon át juthatunk el a legkönnyebben. Itt tekinthetjük meg a barokk építészet legszebb prágai remekeit. Épületei a 18. század óta változatlanul maradtak fenn. Zegzugos utcái középkori nyomvonal mentén alakultak ki. Itt áll a két prágai Szent Miklós-templom egyike, a Szent Tamás-templom, a Wallenstein-palota, a Lichtenstein-palota, s itt található a hangulatos Kisoldali tér. A német nagykövetség a Lobkovitz-palotában, az olasz követség pedig a Thun-Hohenstein-palotában kapott helyet. A kisoldali Petřin-hegyre (magyarul: Lőrinc-hegy, de ezt kevésbé használják) sikló visz fel, itt áll az Éhségfal, a Csillagvizsgáló és egy kilátó.

• Vyšehrad várnegyed
• Vinohrady
• Žižkov

Kulturális élet

Prága hagyományosan Európa egyik fontos kulturális központja. Több száz színházában, galériájában, kiállítótermében rendszeresek a bemutatók, kiállítások, és a város utcai kulturális élete is kiemelkedő: pantomimművészek, utcai színházak szórakoztatják az érdeklődőket.

A rendezvények közül kiemelkedő szerepet játszik a Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál, valamint az ősszel megrendezett dzsesszfesztivál.

Múzeumok

Felsőoktatási intézmények

A városban nyolc egyetem, illetve főiskola működik, köztük a leghíresebb Kelet-Közép-Európa legrégibb egyeteme.

• Károly Egyetem (UK), 1348-ban alapítva
• Cseh Műszaki Egyetem (ČVUT), 1707-ben alapítva
• Szépművészeti Akadémia (AVU), 1800-ban alapítva
• Művészeti, Építészeti és Design Akadémia (VŠUP), 1885-ben alapítva
• Kémiai Technológia Intézet (VŠCHT), 1920-ban alapítva
• Előadóművészeti Akadémia (AMU), 1945-ben alapítva
• Cseh Mezőgazdasági Egyetem (ČZU), 1952-ben alapítva
• Közgazdasági Egyetem (VŠE), 1953-ban alapítva

Nemzetközi események

Az elmúlt évek legfontosabb eseményei:

• NATO Csúcstalálkozó 2002
• a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank csúcstalálkozója, 2000
• Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülése 2004
• Nemzetközi Csillagászati Unió gyűlése 2006

Sport

Prága számos sporteseménynek, nemzeti stadionnak és csapatnak ad otthont.

• Prágai Nemzetközi Marathon
• Sparta Prága → UEFA Bajnokok Ligája
• Slavia Prága → UEFA-kupa
• Sazka Arena → 2004-es Férfi Jégkorong-világbajnokság; kosárlabda Euroliga Final Four döntő 2006-ban
• Strahov Stadion – a világ legnagyobb stadionja közel 250 000 férőhellyel
• Mystic SK8 Cup – Gördeszka-világkupa
• Prága Open teniszverseny;
• Czech Open Floorball Kupa (A sportág legnagyobb nemzetközi klubszintű tornája)

Prágai sörözők, kocsmák

Prága jellegzetességeihez, sajátosságához hozzátartozik a söröző (pivnica), a sörözők hangulata. A cseh polgárok mindennapi életéhez hozzátartozik a mindennapi, munka utáni sörözés, vagy csak "sörivás". Úgy mondják ugyanis, csak öt korsó sör elfogyasztásától beszélhetünk sörözésről, addig az csupán sörivás. A felkapottabb sörözőkben érdemes asztalt foglalni, éppúgy, mint nálunk mondjuk egy étteremben. Szintén kicsit meglepő, de nagyon kedves kulturális eleme a prágai sörözőknek a söralátéttel (sörkeksszel) történő rendelés: amennyiben asztalfoglalás után a középen elhelyezett alátétek közül magunk elé helyezünk egyet, az azt jelenti, kérünk egy korsó sört. Amennyiben a korsónk kiürül és az alátétet nem helyezzük az üres korsó szájára, automatikusan hozza a pincér a következő kört. A fogyasztást pedig az asztalunkon elhelyezett papírcetlin jelzi: minden egyes korsó sört egy rovátka jelöl. Sajnálatos módon ez a kedves rendelési szokás az utóbbi 10-15 évben erősen visszaszorulóban van, mivel a szokást nem ismerő külföldiek körében sok félreértésre adott alkalmat.

Néhány ismertebb prágai söröző [1]:

• U Fleků [2]
• U Zlatého Tygra (Az Aranytigrishez) [3]
• Hostinec U Rotundi
• U Kalicha (A Kehely, a Svejkből) [4]
• U Medvidků (A Medvebocsokhoz) [5]
• U Pinkasů (Pinkász sörözője) [6]
• U Černého vola (A Fekete Ökörhöz)
• U Tomasu (Szent Tamás söröző)

Híres prágaiak

Prágában születtek

• Jan Neruda (1834–1891) költő, író
• Leopold Karpeles (1838–1909) zászlótartó őrmester az amerikai polgárháborúban, 1870-ben a Medal of Honor kitüntetettje
• Bertha von Suttner (1843–1914) radikális pacifista író, Nobel-békedíjas
• Josef Václav Myslbek (1848–1922) szobrász
• Karl Kautsky (1854–1938) filozófus, a szociáldemokrácia egyik elméleti megalapozója
• Rainer Maria Rilke (1875–1926) költő
• Emmy Destinn (1878–1930) operaénekes
• Jaroslav Hašek (1883–1923) író, humorista,
• Franz Kafka (1883–1924) író, háza a Josefovban áll, de lakott az Arany Utcácska 22-es számú kis épületében is
• Egon Erwin Kisch (1885–1948) író, újságíró, a „száguldó riporter”
• Franz Werfel (1890–1945) író
• Jaroslav Seifert (1901–1986) költő, irodalmi Nobel-díjas
• Saul Friedländer (1932) izraeli író, történész
• Jan Saudek (1935) fotóművész
• Václav Havel (1936–2011) író, a Cseh Köztársaság volt elnöke
• Madeleine Albright (1937) Prágában született amerikai politikus
• Jiří Menzel (1938) filmrendező
• Věra Čáslavská (1942–2016) hétszeres olimpiai bajnok tornász
• Hana Mandlíková (1962) teniszező
• Tomáš Rosický (1980) futballista
• Jana Knedlíková (1989) kézilabdázó

Prágában éltek

• IV. Károly (1316–1378) német-római császár, cseh király, a város az ő uralkodása alatt került Európa vezető városai közé, nevéhez köthető a prágai egyetem megalapítása, valamint a Károly híd építése is
• Jan Hus (1369–1415) vallásreformer
• Jan Žižka (1370 körül – 1424) huszita vezető, tábornok, Prága védője
• Judah Löw ben Bezalel (1525–1609) filozófus, a prágai zsidók szellemi vezetője
• Tycho Brahe (1546–1601) csillagász
• II. Rudolf (1552–1612) német-római császár, Prágát a Habsburg Birodalom fővárosává tette
• Johannes Kepler (1571–1630) csillagász, Brahéval közösen dolgozott
• Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) zeneszerző, operái egy részét Prágában írta
• Bedřich Smetana (1824–1884) zeneszerző, legismertebb darabja a Moldváról, Prága folyójáról szól. A vyšehradi nemzeti temetőben nyugszik
• Leoš Janáček (1824–1928) Prágában tanult zeneszerző
• Antonín Dvořák (1841–1904) zeneszerző, múzeuma van a városban, a vyšehradi nemzeti temetőben nyugszik
• František Křižík (1847–1941) villamosmérnök
• Tomáš Garrigue Masaryk (1850–1937) filozófus, politikus, a cseh függetlenedés élharcosa
• Alfons Mucha (1860–1939) festő, képzőművész, a vyšehradi nemzeti temetőben nyugszik
• Jože Plečnik (1872–1957) szlovén építész
• Albert Einstein (1879–1955) fizikus, a német műegyetemen tanított 1911–1912 között
• Karel Čapek (1890–1938) író, a vyšehradi nemzeti temetőben nyugszik
• Jan Patočka (1907–1977) filozófus
• Bohumil Hrabal (1914–1997) író
• Emil Zátopek (1922–2000) atléta
• Milan Kundera (1929) Prágában tanult író
• Miloš Forman (1932–2018) Oscar-díjas filmrendező, színész, forgatókönyvíró
• Martina Navratilova (1956) teniszező
• Pavel Nedvěd (1972) labdarúgó
• Věra Chytilová (1929–2014) filmrendező

Városkép

Nagyítás

Panorámakép az óvárosról

Források

• Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1981) ISBN 963-243-185-5
• Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp., 1974.) ISBN 963-243-155-3
• Vladimír Soukup et al.: Prága (Panamex kiadó Útitárs sorozat, Bp., 2006) ISBN 963 949 1578
• Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 90–91. o. ISBN 963-9257-14-1  
• A Pallas nagy lexikona

Kapcsolódó irodalom

• Wagenbach, Klaus: Kafka Prágája. Irodalmi útikalauz (ford. Czeglédi András), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2006 (Világváros), ISBN 9639165921

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Prága témájú médiaállományokat.

Nézd meg a Prága címszót a Wikiszótárban!

Magyar nyelvű lapok

• Látnivalók Prágában
• Prága látnivalóiról
• Prágai látnivalók
• Érdekességek Prágáról
• Prága.lap.hu
• prágai éttermek
• Rózsa Ferkó Károly prágai rajzai
• Csehország – Prága – Várak
• Prága – fényképgaléria
• Blog Prágáról
• Idegenforgalmi információk Prágáról
• Prága blog
• Csehország: Prága
• A Cseh Köztársaság hivatalos idegenforgalmi bemutatója: Prága
• Prágai szállás.lap.hu - linkgyűjtemény
• Prága látnivalók

Idegen nyelvű lapok

• Prága város honlapja
• Prágai nagykövetségek listája
• Fényképek
• Hivatalos weboldal
• Nemzeti Színház
• Állami Opera
• Hírportál angolul
• Időjárásjelentés
• Friss időjárási paraméterek

Előző: Weimar

Európa kulturális fővárosa 2000 Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett

Következő: Rotterdam, Porto