„Szorbok” változatai közötti eltérés

	Szorbok
	Szorb zászló
	Teljes lélekszám
	kb. 60 000-70 000; • 40 000 felsőszorb; • 20 000 alsószorb
	Vallások
	római katolikus, evangélikus
	Rokon népcsoportok
	szlávok
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2021. április 13., 18:46-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Szerbek.

A szorbok (felsőszorbul: Serbja, alsószorbul: Serby) nyugati szláv nép Oberlausitzban (Felső- vagy Szász-Lausitz) és Niederlausitzban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), Németország keleti részén. Számuk jelenleg körülbelül 60 000-re tehető és elismert kisebbséget alkotnak Németországban. A középkorban a szorbokat a szomszédságukban élő népek vendeknek hívták. Az általuk beszélt nyelv, a szorb, nyugati szláv nyelv, melyet fel lehet osztani felső szorbra (hornjoserbšćina) és alsó szorbra (dolnoserbšćina). A felső szorb fonetikusan a cseh nyelvhez, míg az alsó szorb a lengyel nyelvhez áll közel.

Elterjedésük

A szorbok kétharmad része a szászországi Oberlausitzban él, főleg Bautzen (Budyšin), Kamenz (Kamjenc) és Hoyerswerda (Wojerecy) közelében, a többiek pedig a brandenburgi Niederlausitzban, Senftenberg (Zły Komorow) és Lübben (Lubin) között. Szászország és Brandenburg szövetségi tartományok elkötelezték magukat a szorb kultúra fennmaradása mellett.

Bautzen (Budyšin) és Cottbus (Chóśebuz) városokat a szorb kultúra központjainak lehet tekinteni. Itt található szorb nyelvű óvoda és iskola, valamint két gimnázium, az egyik felső, a másik alsó szorb oktatási nyelvvel.

Bautzen (Budyšin) ad helyet egy kutatóintézetnek a szorb nyelv és kultúra terén (Serbski institut), amelyik már az NDK idején működő kutatóintézetből (Institut za serbski ludospyt) alakult. Ugyancsak itt található egy állami támogatást élvező könyvkiadó. Az NDK-időkben jött létre a szorbisztikai intézet a Lipcsei Egyetem keretén belül, ami ma is működik.

A Domowina (melynek a jelentése haza vagy szülőföld), a szorb egyesületek csúcsszervezete 1912-ben alakult meg. Ez a szervezet kezdeményezte 2001-ben a WITAJ-projektet, melynek a célja a szorb nyelv megőrzése és használatának terjesztése. Egy központi témája a szorb nyelv aktív használata óvodákban és iskolákban.

Szorb zászló

Bővebben: Szorb zászló

A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első prágai pánszláv konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok, mint a többi szláv országé, piros, kék és fehér. A nácik 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót.

Szorb nyelv

Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén éltek, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó és felső szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső szorbra a felső szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó szorbra a Brandenburgban használt alsó szász nyelvjárások hatnak.

Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az felsőszorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a cseh nyelv hatott, Brandenburghoz legközelebb Lengyelország fekszik, ezért a alsószorbok a lengyel nyelvet használták.^[3] Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban Nikolaus Jakubitza laubnitzi lelkész lefordította az Újtestamentumot alsószorbra 1548-ban, de nyomtatásban csak Johann Gottlieb Fabricius fordítása jelent meg 1709-ben. Ezzel párhuzamosan készült el Michael Frentzel felsőszorb fordítása is 1706-ban. A két Biblia két különböző szorb irodalmi nyelvnek vetette meg az alapját és ezek külön úton fejlődtek tovább.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sorber című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Catherine Hickley. Germany's Sorb Minority Fights to Save Villages From Vattenfall. Bloomberg. December 18, 2007.
↑ Sorbs of East Germany. faqs.org. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 18.)
↑ Heinz Schuster-Šewc: Das Sorbische – eine slawische Sprache in Deutschland. In: Akademie-Journal 2/2001 „Sprachen in Europa“. Union der deutschen Akademien der Wissenschaften, S. 31–35, schneelaeufer.de (PDF).

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Rjana Łužica

[1] Catherine Hickley. Germany's Sorb Minority Fights to Save Villages From Vattenfall. Bloomberg. December 18, 2007.

[2] Sorbs of East Germany. faqs.org. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 18.)

[Sewc2-3] Heinz Schuster-Šewc: Das Sorbische – eine slawische Sprache in Deutschland. In: Akademie-Journal 2/2001 „Sprachen in Europa“. Union der deutschen Akademien der Wissenschaften, S. 31–35, schneelaeufer.de (PDF).

[1]

[2]

[3]

@@ 44. sor: / 44. sor: @@
 * [http://www.serbski-institut.de Szorb intézet]
 * [https://sorb.philol.uni-leipzig.de/ Lipcsei Egyetem szorbisztikai intézete]
+== Kapcsolódó szócikkek ==
+* [[Rjana Łužica]]
 {{Európa népei}}

Szorbok

Szorb zászló

Teljes lélekszám
kb. 60 000^[1]-70 000^[2] • 40 000 felsőszorb • 20 000 alsószorb
Vallások
római katolikus, evangélikus
Rokon népcsoportok
szlávok
A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat.