Covid19-koronavírus-járvány Magyarországon

A fertőzöttek számának 1 havi változása 100 000 lakosra vetítve

A 2020-as Covid19-koronavírus-járvány magyarországi első regisztrált esetét március 4-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök mint a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs irányítója, az első elhunyt beteget pedig március 15-én jelentették. Március 18-án Müller Cecília országos tisztifőorvos, epidemiológiai szakember már arról adott tájékoztatást, hogy Magyarországon bárhol jelen lehet a fertőző vírus.

A járvány eddig három hullámban tört az országra. Az első, márciusban kezdődő hullám során az aktív esetek száma egészen május elejéig nőtt, meghaladta a 2000-et is, majd folyamatosan csökkenni kezdett. Ez a csökkenés július második feléig tartott, ám ettől kezdve a szám először lassú, majd augusztustól, a második hullám beköszöntével gyors emelkedésnek indult. A második hullám során jóval több beteget azonosítottak, ám ezúttal nagyobb arányban fiatalokat, akikre a betegség kevésbé veszélyes, ezért a második hullámban a halálozási arány sokkal alacsonyabb volt, mint az elsőben. A második hullám decemberben gyengülni kezdett, de amikor még nem tűnt el teljesen, 2021 februárjának közepén, az eredeti vírusnál jóval fertőzőbb brit mutáns megjelenése miatt újra emelkedésnek indult az esetszám. Ebben a harmadik hullámban minden addigi rekordot megdöntött a kórházban ápolt személyek száma.

Magyarország érintettségére felkészülve a kormány már 2020. január 31-én egy operatív törzset hozott létre. A járvány megjelenése után, március 11-én országos veszélyhelyzetet hirdettek ki, amellyel különleges jogrend lépett életbe Magyarországon: a békétől, az állami működés általános szabályaitól eltérő időszak. Ahogy a világ legtöbb országában történt, Magyarországon is az emberek mindennapi életét korlátozó intézkedéseket vezettek be, amelyeket csak fokozatosan, a járvány első hullámának lecsengésével oldottak fel. A gazdaság (ahogy a világ többi részén is) jelentősen visszaesett, tízezrek vesztették el munkájukat, igaz, köztük sokan csak rövidebb időre. A sportélet is hónapokra teljesen leállt.

A második hullámban, amikorra az egészségügy már jobban fel lett készítve a járványra, kevésbé szigorú védelmi intézkedéseket vezettek be, többek között azért, hogy a gazdaság működésben maradhasson. Novembertől azonban ismét megemelkedett a koronavírus fertőzés következtében megbetegedettek száma, ezért újra járványügyi szigorításokat kellett bevezetni a kialakult helyzet miatt, igaz, a korlátozások mértéke ezt követően sokáig nem érte el a tavasszal elrendelt védelmi intézkedések szigorúságát. A harmadik hullám azonban jóval súlyosabb volt, így 2021. március elején ismét szigorúbb zárás kezdődött meg.

Az első Covid19 elleni védőoltás az Európai Unióban december végére vált elérhetővé, így december 26-án, egy időben a többi EU-tagállammal, Magyarországon is megkezdődött az oltások beadása. Az oltás ingyenes és önkéntes volt. Februárban az EU-ban elsőként Magyarországon orosz és kínai gyártmányú védőoltásokat is alkalmazni kezdtek.

Események

2019 decemberének végén a kínai Vuhanban megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések történtek. Ez a 2019 végén megjelent koronavírusos betegség később Covid19 néven vált ismertté, és egy új világjárvány kezdetét jelentette, amelyet egy új ismeretlen kórokozó okozott, az új humán koronavírus (SARS-CoV-2).

A SARS-CoV-2 is, mint a legtöbb vírus általi fertőzés, programozott sejthalált (apoptózis) vált ki. Az ismert terápia nélküli betegséget okozó új fertőzés szövődménye, a veszélyes tüdőgyulladás (akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség). Végső esetben a légzési elégtelenség állapotába kerülhet a beteg, és néhány esetben még légzőkészülékkel sem sikerül a légzési gázok szükséges mennyiségét vagy egyensúlyát (oxigén/széndioxid homeosztázist) biztosítani, és emiatt bekövetkezhet a halál.

Mivel a Covid19-pandémia eleinte a járvány kitörésének helyén, a kínai Vuhan városában és Hupej tartomány régiójában alakult ki, ezért február 2-án (Franciaországon keresztül) hazaszállították az ott élő magyarok közül azokat, akik haza kívántak térni. A hét személyt 14 napra karanténba helyezték, mivel ennyi az új típusú tüdőgyulladást okozó betegség leghosszabb ismert lappangási ideje. Akik a következő 14 nap alatt egészségesek maradtak, február 16-án kiengedték a karanténból.

2020 februárjában a koronavírus terjedésével kapcsolatos események, hírek hatására, ugyanúgy, ahogy a világ többi részén is, a magyarországi üzletekben is elkezdtek hiánycikké válni a kézfertőtlenítők, az arcmaszkok és a tartós élelmiszerek. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára szerint „a kormány megérti az emberek félelmét, de szakértők szerint indokolatlan és fölösleges elkezdeni tartós élelmiszereket felhalmozni”. Ez a „felvásárlási pánik” azonban hamar csillapodott: amikor márciusban megjelent a vírus, az már nem okozott jelentős mértékű fennakadást a kereskedelemben.

2020. március 4-én Magyarország Kormánya elindította a koronavírussal kapcsolatos hivatalos tájékoztató honlapját és egy kapcsolódó tartalmú, de technikailag független Facebook-oldalt.

Az operatív törzs önmérsékletre, felelős magatartásra intő figyelmeztetése ellenére egy 30 éves érettségizett biztonsági őr ellen rendőri intézkedés történt, amiért álhírt közölt az interneten, a járvánnyal kapcsolatos intézkedések vonatkozásában.

Orbán Viktor március 13-án bejelentette egy országos koronavírus-kutatási akciócsoport létrehozását professzor Jakab Ferenc vezetésével, amely gyógyszer- és vakcinafejlesztésért felel.

A külföldi laboratóriumokban már izolált vírust a magyar kutatók először március 17-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában izolálták sikeresen egy magyar beteg mintájából, hogy szaporíthassák és felhasználhassák a magyar vakcinakutatáshoz. Ezt a tényt az országos tisztifőorvos, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette. A szakember szerint ezzel lehetőség nyílt a magyarországi tudósok számára is a vakcinafejlesztés lehetősége és új vírusellenes terápiák kifejlesztésére, kipróbálására és védőoltás kifejlesztésére. A magyar vakcinakutatás érdekében egy konzorcium jött létre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Immunológiai Tanszéke, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézete, a Richter Gedeon Nyrt. és a biotechnológiai fejlesztéseket nemzetközi szinten végző ImmunoGenes Kft. szakemberei részvételével. Kacskovics Imre az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint, a kifejlesztendő gyógyszer azonban még nem védőoltás, nem oltóanyag, hanem csak rövid ideig tartó passzív immunitást biztosít, azonban arra nem képes a szervezetet felkészíteni, hogy az maga vegye fel a harcot a kórokozó ellen. A magyar kutatócsapat kétkomponensű, fehérjealapú készítmény előállítását tervezi, és olyan gyógyszer létrehozásán dolgozik, amely semlegesíti a szervezetbe került koronavírust és azokat a sejteket is elpusztítja majd, amelyeket a kórokozó megfertőzött. Néhány nappal a sikeres izolálás után, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Bioinformatikai Kutatócsoportja és PTE virológus szakemberei meghatározták az új SARS-CoV-2 humán koronavírus magyarországi genomját is, amely a további komplex evolúciós vizsgálatokra nyújt lehetőséget és a specifikus gyógyszerfejlesztéshez. A teljes munkafolyamatot Kemenesi Gábor irányításával Urbán Péter, Tóth Gábor Endre és Herczeg Róbert végezték el. További genomi epidemiológiai vizsgálatokat végzett a professzor Jakab Ferenc vezetésével működő pécsi kutatócsoport, melynek során a magyarországi járvány eredetére vonatkozóan megállapították, hogy a kezdeti időszakban több, független behozatallal jutott az országba, főleg európai desztinációkból.

A Pécsi Tudományegyetem virológusai március 23-án kezdték meg a koronavírus-ellenes hatóanyagok vizsgálatát, olyan vírusizolátumokon, melyeket a megelőző napokban sikeresen, egy általuk kidolgozott rutineljárás keretében izoláltak.

Miután március közepére Kínában már visszaszorult a járvány, a távol-keleti országban rengeteg egészségügyi felszerelés maradt felesleges, illetve felszabadult Kína gyártókapacitása is. A kínai eszközökből a különböző országok (egymással versengve, mert még így sem volt elegendő áru) világszerte nagy mennyiséget rendeltek. Magyarországra március 23-án érkezett meg az első szállítmány Kínából: 82 000 darab orvosi maszk és 30 050 darab védőruha. Másnap újabb 100 000 védőruha, 100 000 pár kesztyű, 100 000 teszt, 86 lélegeztetőgép és 3 milliónál is több orvosi maszk érkezett az országba, 28-án pedig újabb 27 tonnányi védőfelszerelés. Április 4-én 4 millió maszk, 400 000 védőruha, 100 000 védőszemüveg, 30 000 pár kesztyű és több mint 6000 arcvédő plexi volt a rakománya az újabb repülőgépeknek, amelyek Budapestre érkeztek, de a későbbi napokban is folyamatosan érkeztek újabb és újabb szállítmányok. Április közepén például 24 óra alatt 10,7 millió maszk, 24 600 izolációs köpeny és 900 liter fertőtlenítő, majd 1,5 millió védőruha, 100 000 kesztyű, 50 000 vírusteszt és 200 lélegeztetőgép.

Az utazási korlátozások bevezetése után számos magyar állampolgár rekedt külföldön, hazajutásukhoz a külügyminisztérium adott segítséget.

Az érettségi vizsgák szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlottak. Néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli érettségit tartottak, de azokon sem volt kötelező a részvétel: akinek nem kellett az egyetemi felvételihez, az elhalaszthatta őszre. A május 4-én kezdődő vizsgákra a diákok és a tanárok maszkokat kaptak, kézfertőtlenítőket helyeztek el az intézményekben, egy teremben pedig csak legfeljebb 10 diák tartózkodhatott, és meg kellett tartaniuk a másfél méteres védőtávolságot egymás között.

Május elejétől közepéig tömeges tesztelés indult meg az országban. A Semmelweis Egyetem vezetésével, több vidéki intézmény közreműködésével közel 18 000 embert kértek fel, hogy vegyenek részt a vírusteszten. Kiválasztásuk statisztikusok számításai alapján történt, így a minta reprezentatívnak tekinthető, belőle következtetéseket lehet levonni arról, hogy korcsoportonként, területi eloszlás szerint és településtípusonként hányan lehetnek az országban, akik akár tünetek nélkül hordozzák a betegséget vagy átestek már rajta. Szintén május elején megnyílt a külföldi példa alapján létrehozott első autós tesztállomás Budapesten, ahol (befizetett díj ellenében) bárkit néhány perc alatt megvizsgálnak.

Június 4-én a koronavírus elleni vakcina fejlesztésével kapcsolatos közös vállalkozásba kezdett a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja és a Cebina osztrák biotechnológiai cég. Jakab Ferenc professzor, az országos koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője és Nagy Eszter a Cebina GmbH vezérigazgatója ismertették, hogy a közös fejlesztés során egy alegység vakcina kidolgozása a cél.

Az első fertőzések Magyarországon

Az első két személy, akiről Magyarországon hivatalosan bejelentették, hogy SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzött, két iráni származású, Magyarországon tanuló egyetemista. Egyikük a Semmelweis Egyetem gyógyszerész hallgatója, aki nem tartotta be az egyetem által kért kéthetes otthontartózkodást, így 1 hétig járt egy 16 fős angol nyelvű évfolyamon a gyakorlati órákra. Másikuk a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója, aki hazatérte után önkéntes karanténba vonult, nem járt be az egyetemre, hanem jelentkezett a Szent László Kórházban, jelezve, hogy fertőzött területről érkezett.

A két iráni diák a Szent László Kórházba került elhelyezésre, tüneteik enyhék voltak. Az egyikük február 26-án, a másikuk február 28-án érkezett Magyarországra.

A harmadik fertőzöttet március 5-én jelentették be: az illető egy 69 éves brit férfi, aki Milánóban dolgozik, és rendszeresen ingázik az olaszországi város és Debrecen között. Február 29-én érkezett az országba, később belázasodott, ezért orvoshoz fordult: a helyi Kenézy Gyula Kórházba szállították. Hamarosan hír érkezett a negyedik betegről, aki az egyik iráni diák barátnője, és már akkor elkülönítették, amikor az iráni fertőzöttet beazonosították. 6-án 39 ember volt karanténban, és eddig a napig 269 mintavétel történt. Március 7-én azonosították az ötödik fertőzöttet, egy 70 éves férfit, akit a feltételezések szerint külföldön élő, Olaszországban is járt, majd őt meglátogató fia fertőzhetett meg. A hatodik és a hetedik betegről március 8-án érkezett hír: mindketten összefüggésbe hozhatók a korábbi öt fertőzöttel. Egyikük az egyik iráni diák 22 éves ismerőse, akivel korábban egy közös születésnapi ünnepségen vettek részt, másikuk a debreceni brit férfi magyar felesége. Másnap újabb kettővel növekedett a fertőzöttként azonosítottak száma: hasonlóan az előző naphoz most is egy, az első beteggel kapcsolatba került iráni diákról és a korábbi beteg férfi magyar feleségéről derült ki, hogy vírusfertőzött. Március 10-én újabb három iráni egyetemistánál mutatták ki a vírust, mindannyian az első esetekhez kapcsolódnak, ezért már napok óta járványügyi zárlatban tartották őket. A tizenharmadik fertőzöttet, egy magyar nőt, másnap jelentették be, ő az első debreceni kontaktjaként került az orvosok látókörébe, emiatt már napok korábban is kórházban tartották.

Március 12-én újabb három esetet jelentettek. Egy iráni diáknál (ő is az első beteg kontaktja volt) és két magyar állampolgárnál mutatták ki a vírust. A két magyar közül az egyik egy nő, aki már napok óta a Szent László Kórházban volt elkülönítve, a másik egy Izraelből beutazó férfi. Ugyanezen a napon közölte Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője, hogy meggyógyult az egyik, karanténban lévő iráni állampolgár. A sorozatban elvégzett tesztjei negatívak lettek.

Március 13-án hárommal nőtt az igazolt betegek száma, mindannyian magyar állampolgárok. Egyikük, egy 67 éves férfi, munkájából adódóan sok külföldivel találkozott, másikuk egy 41 éves férfi, aki Hollandiában és Angliában járt korábban, a harmadik pedig egy 27 éves férfi, aki egy korábbi fertőzöttel együtt járt Izraelben.

Március 14-től már nem közöltek annyi részletet az újonnan megbetegedett személyekről, mint korábban, többnyire csak az új betegek számát ismertették. Az összes ismert fertőzött száma (a gyógyultakkal és az elhunyttal együtt) március 17-én érte el az 50-et: ebből 39 magyar, 9 iráni, 1 brit és 1 kazah állampolgár volt. Ugyanekkor 137 személyt tartottak karanténban, az elvégzett vizsgálatok száma közel 1600 volt. 19-én hat fertőzött beteg volt súlyos állapotban, akiket intenzív osztályon kezeltek a Dél-Pesti Centrumkórházban. Az azonosított betegek száma március 21-én lépte át a 100-at. Eddig a napig az akkreditált laboratóriumi tesztek száma 3447 volt, de emellett végeztek teszteket más laborokban is. Ugyanezen a napon megjelent a fertőzöttek között egy vietnámi állampolgár is.

Március 11-22-e között 959 tünetmentes ember szűrése 12 pozitív esetet (1,3%) mutatott.

Március 26-án már a 250-et is meghaladta az azonosított fertőzöttek száma, és ugyanekkor lépte át a 8000-et az akkreditált tesztek száma is. A következő hónapokban, főként nyár végétől kezdve számos közszereplő, politikus, művész, sportoló és médiaszemélyiség jelentette be, hogy őt is megfertőzte a pandémiát okozó vírus.

Magyarországi adatok

Időrendben

Járványügyi sajátosság, hogy akiket új fertőzöttként regisztrálnak, azok a nyilvántartásba vételük előtt néhány nappal korábban betegedhettek meg, mert a vírus inkubációs ideje átlagosan 5,2 nap (2–14 nap terjedelmen belül), ezért a fertőzöttség tényleges időpontja nem pontosan ismert. A halálesetek és a gyógyulások napja ennél pontosabban ismert.

A magyarországi statisztikák sajátos vonása volt az első hullámban az alacsony esetszám mellett a magas (14%-os) halálozási arány, amit csak kiemelkedően rossz és/vagy rendkívül túlterhelt egészségügyi ellátórendszer magyarázhatott volna. Az országos reprezentatív felmérésből, a halálozások számából, valamint a nemzetközi tapasztalatokból azonban kitűnt, hogy valójában az alacsony detektálás okozta az eltérést: csak minden 14–15. esetet derítettek fel. A második hullámban a halálozási arány nagy mértékben csökkent. A The New York Timesnak a kormányzati adatok és a Johns Hopkins Egyetem adatai alapján naponta frissülő listájában a vírus elleni oltás magyarországi megkezdésekor, 2020. 12. 28-án, az összlakosságból 100 000 főre vetített, az igazolt fertőzöttek száma alapján – 316 669 fertőzött – Magyarország Európában a 27. helyen állt.

Összesítő

Dátum	Aktív fertőzött	Elhunyt	Gyógyult	Összesen	Beoltottak	Aktív fertőzöttek változása	Napi új elhunyt	Napi új gyógyult	Napi új fertőzött	Napi új beoltott
2021-02-01	91 872	12 578	264 260	368 710	237 872	-222	54	1292	1124
2021-02-02	87 829	12 656	268 803	369 288	243 036	-4043	78	4543	578	5164
2021-02-03	85 313	12 739	272 284	370 336	247 270	-2516	83	3481	1048	4234
2021-02-04	84 848	12 832	274 308	371 988	249 687	-465	93	2024	1652	2417
2021-02-05	84 870	12 930	275 764	373 564	264 530	22	98	1456	1576	14 843
2021-02-06	84 150	13 026	277 949	375 125	279 410	-720	96	2185	1561	14 880
2021-02-07	83 642	13 090	279 763	376 495	286 379	-508	64	1814	1370	6969
2021-02-08	82 661	13 155	281 839	377 655	289 042	-981	65	2076	1160	2663
2021-02-09	82 203	13 249	283 282	378 734	291 396	-458	94	1443	1079	2354
2021-02-10	81 644	13 347	285 022	380 013	292 627	-559	98	1740	1279	1231
2021-02-11	81 297	13 444	287 134	381 875	294 624	-347	97	2122	1862	1997
2021-02-12	80 672	13 543	289 520	383 735	310 448	-625	99	2386	1860	15 824
2021-02-13	78 577	13 636	293 542	385 755	330 745	-2095	93	4022	2020	20 297
2021-02-14	77 583	13 706	296 173	387 462	335 188	-994	70	2631	1707	4443
2021-02-15	77 039	13 752	298 008	388 799	336 297	-544	46	1835	1337	1109
2021-02-16	77 012	13 837	298 773	389 622	341 958	-27	85	765	823	5661
2021-02-17	77 250	13 931	299 989	391 170	348 927	238	94	1216	1548	6969
2021-02-18	78 625	14 035	301 363	394 023	365 021	1375	104	1374	2853	16 094
2021-02-19	80 282	14 145	302 689	397 116	391 821	1657	110	1326	3093	26 800
2021-02-20	81 179	14 252	304 680	400 111	427 309	897	107	1991	2995	35 488
2021-02-21	82 103	14 299	306 621	403 023	445 535	924	47	1941	2912	18 226
2021-02-22	82 649	14 347	308 650	405 646	453 457	546	48	2029	2623	7922
2021-02-23	81 976	14 450	310 848	407 274	457 096	-673	103	2198	1628	3639
2021-02-24	82 127	14 552	313 450	410 129	471 004	151	102	2602	2855	13 908
2021-02-25	84 061	14 672	315 781	414 514	508 073	1934	120	2331	4385	37 069
2021-02-26	86 488	14 795	317 899	419 182	521 283	2427	123	2118	4668	13 210
2021-02-27	89 537	14 902	319 691	424 130	563 601	3049	107	1792	4948	42 318
2021-02-28	92 497	14 974	321 128	428 599	677 682	2960	72	1437	4469	114 081
Dátum	Aktív fertőzött	Elhunyt	Gyógyult	Összesen	Beoltottak	Aktív fertőzöttek változása	Napi új elhunyt	Napi új gyógyult	Napi új fertőzött	Napi új beoltott
2021-03-01	94 911	15 058	322 956	432 925	685 247	2414	84	1828	4326	7565
2021-03-02	96 299	15 188	324 202	435 689	721 677	1388	130	1246	2764	36 430
2021-03-03	98 361	15 324	326 215	439 900	758 037	2062	136	2013	4211	36 360
2021-03-04	102 566	15 476	328 136	446 178	785 440	4205	152	1921	6278	27 403
2021-03-05	105 371	15 619	331 557	452 547	862 953	2805	143	3421	6369	77 513
2021-03-06	111 006	15 765	333 045	459 816	949 497	5635	146	1488	7269	86 544
2021-03-07	114 632	15 873	335 512	466 017	981 401	3626	108	2467	6201	31 904
2021-03-08	115 981	15 988	336 744	468 713	1 002 714	1349	115	1232	2696	21 313
2021-03-09	120 115	16 146	338 946	475 207	1 047 045	4134	158	2202	6494	44 331
2021-03-10	123 691	16 325	340 844	480 860	1 107 791	3576	179	1898	5653	60 746
2021-03-11	128 408	16 497	344 267	489 172	1 149 557	4717	172	3423	8312	41 766
2021-03-12	134 652	16 627	346 904	498 183	1 229 827	6244	130	2637	9011	80 270
2021-03-13	141 307	16 790	349 530	507 627	1 293 494	6655	163	2626	9444	63 667
2021-03-14	147 647	16 952	351 891	516 490	1 319 266	6340	162	2361	8863	25 772
2021-03-15	152 296	17 083	354 817	524 196	1 334 595	4649	131	2926	7706	15 329
2021-03-16	155 217	17 226	356 679	529 122	1 347 073	2921	143	1862	4926	12 478
2021-03-17	156 096	17 421	359 061	532 578	1 397 342	879	195	2382	3456	50 269
2021-03-18	160 557	17 628	360 895	539 080	1 441 706	4461	207	1834	6502	44 364
2021-03-19	167 190	17 841	364 808	549 839	1 477 554	6633	213	3913	10 759	35 848
2021-03-20	176 129	18 068	366 774	560 971	1 520 350	8939	227	1966	11 132	42 796
2021-03-21	183 336	18 262	369 998	571 596	1 563 242	7207	194	3224	10 625	42 892
2021-03-22	188 525	18 451	373 666	580 642	1 589 601	5189	189	3668	9046	26 359
2021-03-23	189 244	18 703	378 176	586 123	1 636 436	719	252	4510	5481	46 835
2021-03-24	192 951	18 952	381 807	593 710	1 696 110	3707	249	3631	7587	59 674
2021-03-25	196 553	19 224	387 570	603 347	1 747 519	3602	272	5763	9637	51 409
2021-03-26	202 799	19 499	392 314	614 612	1 803 533	6246	275	4744	11 265	56 014
2021-03-27	211 028	19 752	393 999	624 779	1 870 631	8229	253	1685	10 167	67 098
2021-03-28	218 099	19 972	395 790	633 861	1 903 498	7071	220	1791	9082	32 867
2021-03-29	221 002	20 161	399 961	641 124	1 920 347	2903	189	4171	7263	16 849
2021-03-30	222 334	20 435	402 964	645 733	2 000 998	1332	274	3003	4609	80 651
2021-03-31	224 761	20 737	406 935	652 433	2 011 029	2427	302	3971	6700	10 031
Dátum	Aktív fertőzött	Elhunyt	Gyógyult	Összesen	Beoltottak	Aktív fertőzöttek változása	Napi új elhunyt	Napi új gyógyult	Napi új fertőzött	Napi új beoltott
2021-04-01	230 161	20 995	410 565	661 721	2 065 948	5400	258	3630	9288	54 919
2021-04-02	236 144	21 262	413 370	670 776	2 156 680	5983	267	2805	9055	90 732
2021-04-03	242 308	21 504	415 601	679 413	2 235 731	6164	242	2231	8637	79 051
2021-04-04	247 292	21 715	416 972	685 979	2 312 501	4984	211	1371	6566	76 770
2021-04-05	249 841	21 928	418 084	689 853	2 362 839	2549	213	1112	3874	50 338
2021-04-06	251 077	22 098	418 568	691 743	2 432 313	1236	170	484	1890	69 474
2021-04-07	252 115	22 409	419 152	693 676	2 536 751	1038	311	584	1933	104 438
2021-04-08	256 044	22 681	419 765	698 490	2 608 084	3929	272	613	4814	71 333
2021-04-09	262 574	22 966	420 275	705 815	2 689 102	6530	285	510	7325	81 018
2021-04-10	267 291	23 211	423 366	713 868	2 760 938	4717	245	3091	8053	71 836
2021-04-11	270 353	23 417	426 394	720 164	2 835 894	3062	206	3028	6296	74 956
2021-04-12	272 459	23 708	429 074	725 241	2 900 383	2106	291	2680	5077	64 489
2021-04-13	272 974	23 980	431 124	728 078	2 969 647	515	272	2050	2837	69 264

Az aktív fertőzöttek területi eloszlása

Az aktív fertőzötteket illetően 2020. május 19. előtt naponta mindössze két számot közöltek: Budapest és Pest megye összesített adatát, valamint a többi megye összesített adatát. Május 19-től a felosztás Budapest–vidék megosztásra változott, majd június 5-től megjelentek a megyei bontású adatok, sőt, Budapestet is kettéválasztották Buda és Pest adataira.

Forrás: Tájékoztató oldal a koronavírusról. Koronavírus.gov.hu

Budapest esetében a zárójelben található első szám a budai, a második a pesti aktív fertőzöttek számát jelzi.

Dátum	BKK	BAR	BÉK	BAZ	BUD	CSCS	FEJ	GYMS	HAJ	HEV	JNSZ	KOM	NÓG	PES	SOM	SZSZB	TOL	VAS	VESZ	ZAL	Össz.
2020-06-05	0	0	0	2	487 (89+398)	13	146	5	4	2	3	135	22	144	1	6	0	3	8	202	1183
2020-06-08	0	0	0	3	480 (87+393)	13	141	5	4	2	2	141	27	146	1	7	0	2	8	200	1182
2020-06-09	0	0	0	2	467 (84+383)	12	138	5	4	2	2	139	25	144	1	7	0	2	8	185	1143
2020-06-12	0	0	2	1	421	5	134	2	6	1	0	135	22	141	0	10	0	2	2	167	1051
2020-06-17	0	0	2	1	376	6	127	2	4	0	1	128	24	128	0	11	0	2	1	151	964
2020-07-16	5	0	1	41	198	12	27	3	5	8	0	27	10	77	0	8	0	2	1	103	528
2020-07-22	9	1	1	56	171	25	21	3	8	10	3	16	5	75	2	3	0	3	3	72	487
2020-07-23	9	1	1	52	170	26	20	4	17	7	3	16	3	74	2	1	0	3	4	71	484
2020-07-29	8	1	0	50	176	27	17	10	24	10	6	15	3	88	5	2	1	8	5	74	530
2020-08-04	6	3	2	44	193	24	9	14	32	8	7	12	3	86	5	1	5	10	11	65	540
2020-11-24	6133	3797	3822	7056	29240	4495	4123	9824	6719	3596	4160	3583	3382	19191	2423	6846	1972	4701	5430	3360	133853

Koronavírus-fertőzésből meggyógyultak eloszlása megyék szerint

Dátum	BKK	BAR	BÉK	BAZ	BUD	CSCS	FEJ	GYMS	HAJ	HEV	JNSZ	KOM	NÓG	PES	SOM	SZSZB	TOL	VAS	VESZ	ZAL	Össz.
2020-07-23	20	38	14	63	1488	106	316	85	23	15	15	250	47	494	21	49	11	16	54	175	3300
2020-07-29	22	38	15	70	1500	106	320	86	25	16	15	254	47	499	21	49	11	16	54	175	3339
2020-11-24	1087	973	481	3418	11502	2876	1915	2357	2715	1036	1615	1415	681	4281	1034	2336	539	1035	1406	1318	44020

Az összes fertőzött eloszlása megyék szerint

A megyei adatokat 2020. április 1-től kezdve közlik. A táblázat az adott megyéhez (illetve a fővároshoz) sorolt azonosított fertőzöttek összesített számát mutatja. Ez az adott időpontban aktív fertőzött, az addig meggyógyult és az addig elhunyt személyek számának összege. Emiatt az egy bizonyos megyéhez tartozó fertőzöttek száma nem csökkenhet egyik napról a másikra, kivéve, amikor „adattisztítás” történik, vagyis amikor amikor utólag más megyébe sorolnak át valakit, mert korábban nem a lakcíme szerinti területen regisztrálták.

Dátum	BKK	BAR	BÉK	BAZ	BUD	CSCS	FEJ	GYMS	HAJ	HEV	JNSZ	KOM	NÓG	PES	SOM	SZSZB	TOL	VAS	VESZ	ZAL	Össz.
2021-02-01	17098	13017	12316	20608	68430	16832	14221	20580	20858	10273	14042	11569	9003	45830	10549	18058	8032	11628	15028	10738	368710
2021-02-02	17131	13029	12338	20627	68548	16852	14236	20595	20872	10285	14065	11612	9016	45908	10577	18078	8048	11655	15055	10761	369288
2021-02-03	17186	13093	12352	20679	68737	16884	14281	20636	20928	10311	14119	11642	9056	46057	10619	18110	8082	11692	15093	10779	370336
2021-02-04	17295	13179	12388	20765	68969	16941	14345	20693	21060	10356	14169	11708	9111	46269	10698	18208	8147	11734	15152	10801	371988
2021-02-05	17371	13242	12427	20842	69256	16992	14409	20765	21131	10403	14209	11794	9155	46432	10766	18324	8211	11802	15198	10835	373564
2021-02-06	17460	13294	12449	20937	69585	17038	14449	20852	21204	10443	14248	11864	9181	46646	10835	18413	8253	11867	15252	10855	375125
2021-02-07	17518	13348	12479	21020	69865	17084	14491	20933	21268	10476	14273	11932	9214	46863	10873	18518	8290	11883	15293	10874	376495
2021-02-08	17586	13377	12498	21131	70078	17111	14519	21009	21310	10490	14303	11979	9236	47074	10912	18590	8323	11909	15336	10884	377655
2021-02-09	17652	13424	12530	21199	70267	17156	14577	21037	21366	10519	14330	12013	9268	47209	10952	18677	8350	11934	15367	10907	378734
2021-02-10	17710	13483	12552	21271	70500	17204	14612	21098	21447	10580	14365	12051	9317	47384	11033	18722	8373	11952	15432	10927	380013
2021-02-11	17802	13543	12593	21399	70847	17293	14690	21210	21520	10620	14415	12113	9363	47680	11107	18814	8449	11979	15481	10957	381875
2021-02-12	17894	13600	12628	21557	71219	17371	14724	21323	21598	10660	14450	12214	9417	47920	11186	18928	8512	12005	15552	10977	383735
2021-02-13	18008	13661	12664	21687	71728	17431	14814	21431	21682	10710	14479	12302	9454	48247	11271	19000	8566	12037	15577	11006	385755
2021-02-14	18076	13713	12689	21859	72077	17490	14861	21564	21752	10743	14499	12442	9500	48457	11340	19062	8613	12067	15631	11027	387462
2021-02-15	18161	13739	12715	21943	72340	17539	14903	21621	21832	10765	14514	12549	9517	48681	11386	19145	8650	12095	15662	11042	388799
2021-02-16	18211	13761	12723	21970	72532	17563	14919	21644	21866	10781	14523	12616	9542	48833	11409	19220	8668	12112	15673	11056	389622
2021-02-17	18285	13825	12752	22054	72796	17636	14973	21764	21950	10827	14546	12677	9642	49040	11502	19279	8689	12139	15720	11074	391170
2021-02-18	18432	13905	12811	22273	73276	17776	15107	21930	22106	10888	14605	12815	9758	49387	11686	19415	8778	12174	15798	11103	394023
2021-02-19	18615	13999	12880	22517	73853	17895	15217	22116	22306	10932	14645	12975	9840	49760	11891	19573	8888	12208	15865	11141	397116
2021-02-20	18749	14054	12916	22714	74365	18019	15376	22294	22451	10994	14681	13168	9942	50232	12070	19765	8973	12247	15927	11174	400111
2021-02-21	18877	14128	12959	22994	75003	18122	15472	22453	22596	11035	14718	13305	10048	50692	12199	19913	9023	12302	15987	11197	403023
2021-02-22	18998	14169	13000	23142	75627	18223	15613	22655	22723	11063	14753	13449	10077	51135	12315	20010	9081	12341	16044	11228	405646
2021-02-23	19070	14187	13029	23164	76075	18272	15659	22694	22769	11108	14774	13613	10129	51444	12389	20086	9117	12379	16082	11234	407274
2021-02-24	19165	14260	13065	23296	76742	18341	15769	22831	22940	11140	14808	13775	10253	52032	12519	20164	9165	12425	16167	11272	410129
2021-02-25	19398	14377	13153	23541	77583	18524	16041	23071	23183	11220	14858	13929	10430	52779	12708	20364	9278	12485	16265	11327	414514
2021-02-26	19592	14463	13235	23946	78485	18689	16287	23377	23370	11320	14916	14109	10608	53497	12992	20583	9387	12580	16367	11379	419182
2021-02-27	19796	14550	13322	24284	79401	18879	16507	23737	23569	11388	14976	14353	10775	54323	13279	20882	9506	12702	16468	11433	424130
2021-02-28	19983	14619	13386	24618	80316	19030	16681	24095	23792	11459	15020	14591	10929	55029	13563	21088	9600	12790	16543	11467	428599
Dátum	BKK	BAR	BÉK	BAZ	BUD	CSCS	FEJ	GYMS	HAJ	HEV	JNSZ	KOM	NÓG	PES	SOM	SZSZB	TOL	VAS	VESZ	ZAL	Össz.
2021-03-01	20134	14690	13425	24848	81316	19208	16893	24402	24038	11530	15058	14820	10994	55740	13833	21309	9684	12838	16647	11518	432925
2021-03-02	20222	14757	13461	24903	82044	19295	16974	24545	24150	11563	15084	15026	11059	56346	13970	21467	9722	12887	16676	11538	435689
2021-03-03	20353	14849	13515	25093	82968	19431	17117	24759	24334	11671	15121	15324	11250	57093	14212	21657	9806	12956	16816	11575	439900
2021-03-04	20652	14992	13639	25447	84210	19746	17453	25165	24675	11769	15201	15631	11458	58003	14509	21980	9950	13075	16978	11645	446178
2021-03-05	20945	15135	13757	25856	85273	20005	17836	25677	25117	11885	15303	15835	11626	58861	14917	22339	10083	13241	17138	11718	452547
2021-03-06	21241	15310	13875	26307	86635	20241	18279	26165	25498	12014	15388	16245	11885	59981	15304	22683	10252	13406	17324	11783	459816
2021-03-07	21533	15447	13950	26690	87832	20475	18656	26605	25764	12167	15458	16536	12087	60882	15673	23003	10421	13551	17449	11838	466017
2021-03-08	21650	15511	13992	26909	88326	20572	18733	26843	25884	12210	15511	16655	12119	61305	15810	23178	10486	13623	17520	11876	468713
2021-03-09	21872	15694	14082	27045	89777	20812	19043	27202	26149	12326	15600	17115	12232	62605	16193	23521	10636	13726	17647	11930	475207
2021-03-10	22069	15826	14145	27279	91257	20982	19214	27438	26432	12475	15664	17430	12408	63759	16407	23774	10696	13820	17824	11961	480860
2021-03-11	22470	16042	14289	27571	92872	21375	19670	28090	26883	12629	15787	17708	12649	65206	16771	24285	10829	13967	18005	12074	489172
2021-03-12	22828	16243	14418	28110	94770	21654	20191	28666	27320	12746	15926	18066	12890	66969	17136	24735	10996	14144	18214	12161	498183
2021-03-13	23230	16482	14567	28690	96594	22022	20734	29288	27768	12943	16064	18439	13171	68460	17624	25225	11159	14393	18487	12287	507627
2021-03-14	23586	16642	14685	29258	98435	22298	21135	29875	28146	13133	16183	19021	13384	69845	18074	25598	11355	14681	18767	12389	516490
2021-03-15	23982	16835	14797	29662	100074	22606	21650	30299	28493	13278	16270	19360	13561	71373	18310	25940	11487	14796	18953	12470	524196
2021-03-16	24161	16969	14863	29730	101052	22791	21855	30541	28683	13369	16386	19674	13642	72253	18643	26222	11614	15016	19104	12554	529122
2021-03-17	24324	17095	14929	29954	101710	22892	22043	30626	28817	13501	16441	19851	13762	72823	18788	26430	11701	15113	19188	12590	532578
2021-03-18	24610	17318	15027	30249	102987	23138	22323	30909	29194	13700	16575	20111	14004	73854	19245	26724	11787	15255	19432	12638	539080
2021-03-19	25153	17605	15238	30834	105024	23536	22989	31591	29721	13917	16778	20463	14329	75634	19785	27193	11960	15514	19769	12806	549839
2021-03-20	25824	17939	15488	31345	106547	24067	23581	32355	30366	14163	17046	20879	14700	77276	20376	27821	12163	15830	20229	12976	560971
2021-03-21	26462	18217	15693	32012	108818	24488	24150	33008	30732	14408	17228	21217	14958	79015	20791	28308	12386	16102	20535	13068	571596
2021-03-22	26937	18459	15869	32472	110444	24782	24854	33430	31188	14553	17370	21822	15092	80598	21124	28779	12582	16246	20861	13180	580642
2021-03-23	27245	18674	15982	32565	111391	24943	25163	33770	31395	14832	17533	21987	15230	81285	21354	29185	12722	16494	21077	13296	586123
2021-03-24	27502	18873	16160	32955	113061	25146	25524	34013	31704	15057	17658	22331	15428	82772	21653	29522	12887	16684	21411	13369	593710
2021-03-25	28106	19130	16308	33368	114552	25634	26060	34578	32252	15326	17902	22655	15711	84190	22167	30017	13075	16999	21809	13508	603347
2021-03-26	28789	19439	16570	34149	116665	26148	26493	35138	32837	15571	18205	22966	15869	86046	22496	30675	13373	17374	22114	13695	614612
2021-03-27	29376	19752	16783	34809	118215	26500	27180	35783	33343	15859	18360	23372	16126	87512	22887	31289	13615	17618	22572	13828	624779
2021-03-28	29844	20044	17002	35314	119681	26803	27615	36210	33793	16233	18678	23753	16346	88707	23298	31789	13822	17999	22934	13996	633861
2021-03-29	30192	20317	17154	35622	120873	27066	28121	36684	34103	16405	18880	24045	16478	89803	23546	32190	13996	18313	23205	14131	641124
2021-03-30	30342	20594	17262	35725	121657	27141	28424	36799	34288	16693	19019	24233	16541	90454	23716	32531	14146	18474	23442	14252	645733
2021-03-31	30597	20931	17396	36114	122847	27290	28730	37034	34585	16931	19200	24393	16721	91757	24069	32791	14307	18669	23751	14320	652433
Dátum	BKK	BAR	BÉK	BAZ	BUD	CSCS	FEJ	GYMS	HAJ	HEV	JNSZ	KOM	NÓG	PES	SOM	SZSZB	TOL	VAS	VESZ	ZAL	Össz.
2021-04-01	31261	21277	17628	36551	124071	27874	29221	37500	35078	17178	19497	24656	16932	93050	24515	33255	14543	18948	24188	14498	661721
2021-04-02	31781	21602	17816	37177	125415	28169	29739	38052	35573	17432	19822	24963	17117	94371	24829	33800	14785	19149	24555	14629	670776
2021-04-03	32257	21998	18022	37707	126790	28499	30192	38527	36009	17683	20132	25265	17344	95323	25141	34339	14955	19457	24977	14796	679413
2021-04-04	32593	22257	18190	38117	127894	28723	30641	38843	36381	17865	20340	25520	17435	96171	25339	34701	15143	19604	25205	15017	685979
2021-04-05	32803	22446	18293	38384	128500	28838	30834	38936	36586	18080	20438	25625	17465	96725	25440	34945	15272	19727	25420	15096	689853
2021-04-06	32920	22625	18322	38512	128770	28940	30895	38969	36660	18122	20510	25663	17514	97014	25475	35073	15337	19800	25492	15130	691743
2021-04-07	33052	22733	18364	38618	129055	28998	30984	39026	36767	18238	20565	25696	17550	97245	25578	35203	15370	19903	25573	15158	693676
2021-04-08	33261	22928	18482	38918	129770	29164	31193	39172	37050	18410	20724	25801	17797	97851	25874	35436	15459	20072	25881	15247	698490
2021-04-09	33719	23196	18675	39320	130852	29555	31547	39571	37479	18650	21005	25966	18009	98828	26233	35817	15622	20246	26121	15404	705815
2021-04-10	34199	23551	18877	39783	131764	29950	31992	40051	37945	18914	21335	26149	18173	99722	26509	36333	15844	20571	26626	15580	713868
2021-04-11	34539	23809	19063	40210	132632	30197	32221	40403	38290	19191	21574	26305	18324	100476	26693	36727	15994	20813	26893	15810	720164
2021-04-12	34840	24093	19189	40499	133306	30372	32617	40657	38541	19383	21800	26490	18356	101229	26820	37010	16090	20896	27152	15901	725241

Grafikonok

A gyógyultak, a fertőzött állapotban levők és az elhunytak napi száma az első hullám során:

A gyógyultak, a fertőzött állapotban levők és az elhunytak napi száma a teljes járvány során:

A Covid19-világjárvány magyarországi napi új regisztrált fertőzötteinek száma:

A Covid19-világjárvány magyarországi napi új regisztrált fertőzötteinek száma logaritmikus skálán:

Elhunytak

Az elhunytak neme és életkora

Utolsó frissítés: 2021. április 10.

Forrás: Elhunytak. Koronavírus.gov.hu

Az elhunytak átlagos életkora: 74,4 év. A Magyarországon készülő statisztikákban koronavírus általi halálozásnak számítanak minden olyan esetet, amikor egy beteg (függetlenül attól, hogy más betegsége is volt) koronavírustesztje pozitív lesz, és meghal. Sok országban másként számolnak (például csak azokat számolják, akik egyértelműen a vírus miatt vesztették életüket), ezért az egyes országok halálozási arányai összehasonlíthatatlanok egymással. Ennek ellenére készülnek statisztikák. A The New York Timesnak a kormányzati adatok és a Johns Hopkins Egyetem adatai alapján naponta frissülő listájában a vírus elleni oltás magyarországi megkezdésekor, 2020. 12. 28-án, az összlakosságból 100 000 főre vetített halálozási mutató alapján – összesen 9161 elhunyt – Magyarország Európában a 14. helyen állt. Ugyanezen források szerint, amikor Magyaroszágon a járvány harmadik hulláma zajlott, 2021. 03. 03-án Magyarország a 100 000 főre vetített, utolsó egy hét alatt a napi elhunytak átlagos száma alapján - átlagosan napi 110,3 elhunyt - Európában és globálisan is Szlovákia, Csehország és Montenegró után a 4. helyen állt. Ugyanitt a magyarországi március 8-i lezárások után két héttel a lakosságarányos heti elhunytak száma szerint 2021. 03. 23-ára globálisan az első helyre jutottunk. A heti adatoknál érdemes figyelembe venni, hogy a világ más-más részeit más időpontokban érték el a járvány különböző hullámai, más időpontokban tetőztek.

A harmadik hullám alatt, a 2021. április 9-én bejelentett áldozatok között volt egy 14 éves lány is, ő a járvány eddigi legfiatalabb áldozata, valamint egy 8 hónapos, szintén koronavírusos csecsemő is felkerült az elhunytak listára, viszont az ő halálát nem a koronavírus, hanem vérmérgezés okozta.

Életkori csoport	Elhunyt férfi	Elhunyt nő	Összesen
0–9	0	1	1
10–19	3	3	6
20–29	40	19	59
30–39	108	54	162
40–49	374	217	591
50–59	1104	548	1652
60–69	3077	1619	4696
70–79	3842	3296	7138
80–89	2758	4054	6812
90–99	556	1271	1827
100–	8	14	22
Összesen	11870	11096	22966

Az alábbi grafikonon az látható, hogy hogyan változott az elhunytak életkora az idő előrehaladtával. A vízszintes tengely nem lineáris idővonal, hanem az elhunytak sorszámát mutatja, a zöld vonal pedig az utolsó 256 elhunyt ember átlagos életkorát jelzi. A függőleges piros vonal az az időpont (2021. február 4.), amikor elkezdődött a legidősebb emberek tömeges oltása. A fekete egyenes vonal a zöld értékek alapján számított trendvonal.

Utolsó frissítés: 2021. április 2.

Az elhunytak területi eloszlása

Az összesítő szám melletti kérdőjel azt jelzi, hogy a megyei bontású adatok összege nem egyezik meg az összesítőben közölt számmal. Ennek oka ismeretlen.

Dátum	BKK	BAR	BÉK	BAZ	BUD	CSCS	FEJ	GYMS	HAJ	HEV	JNSZ	KOM	NÓG	PES	SOM	SZSZB	TOL	VAS	VESZ	ZAL	Össz.
2020-06-10	1	2	0	6	328	6	43	2	2	2	2	37	1	91	1	0	3	0	8	16	551
2020-06-17	1	2	0	6	340	6	43	2	2	2	2	38	2	93	1	0	2	0	8	16	566 (?)
2020-07-16	1	2	0	6	360	6	43	2	0	2	2	43	3	95	1	3	2	0	8	16	595
2020-07-23	1	2	0	6	361	6	43	2	0	2	2	43	3	95	1	3	2	0	8	16	596
2020-11-24	192	104	77	270	999	100	191	229	137	123	153	156	125	401	64	267	54	108	151	107	4008

A szomszédos országok fertőzöttsége

• 
  Ausztria fertőzöttsége
• 
  Szlovákia fertőzöttsége
• 
  Ukrajna fertőzöttsége
• 
  Románia fertőzöttsége

• 
  Szlovénia fertőzöttsége
• 
  Horvátország fertőzöttsége
• 
  Szerbia fertőzöttsége

Intézkedések

2020 januárjának végén hozták létre a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset, amelynek vezetője Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, további tagjai pedig Müller Cecília országos tisztifőorvos, Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, Balogh János országos rendőrfőkapitány, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Terrorelhárítási Központ, a Dél-Pesti Centrumkórház, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Mentőszolgálat főigazgatói. A törzs azonnal nyilvánosságra hozta a járvány elleni védekezés céljából megalkotott akciótervét. Amikor később bizonyítottan megjelent a fertőzés az országban, bejelentették, hogy az operatív törzs innentől kezdve naponta, délben ülésezik.

Február elsején Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője bejelentette, hogy a büntetésvégrehajtási szervezet debreceni és sátoraljaújhelyi, fogvatartottakat alkalmazó üzemében megkezdődött az egészségügyi védőmaszkok tömeges gyártása. Napi 12 órás munkával 20 000 darab maszkot készítenek el naponta, amelyet az ország különböző pontjain található raktárakban helyeztek el, illetve folyamatosan szállították ki a háziorvosok számára.

Még mielőtt az első iráni fertőzött diákot megtalálták volna, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bejelentette: Magyarország határozatlan időre felfüggeszti az illegális bevándorlók beengedését a tranzitzónába, mivel állítása szerint az oda érkezők jelentős része a Covid19-járvány egyik gócpontjából, Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, ezért fennáll a fertőzésveszély.

Március 6-án úgy döntöttek, Magyarország innentől kezdve nem ad ki vízumot iráni állampolgárok számára, valamint azt is elrendelték, hogy a járvány elleni védőfelszereléseket mostantól csak az operatív törzs engedélyével lehet külföldre vinni, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük Magyarországon.

Március 7-én, amikor az ismert fertőzöttek száma 5 volt, bejelentették, az operatív törzs ajánlására, biztonsági okokból nem fogják megtartani a március 15-i központi állami ünnepséget. Ugyanilyen okból Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is bejelentette, nem tartják meg a városházi ünnepi rendezvényt sem. Ugyanígy döntött több nagyváros, köztük Székesfehérvár, Szeged, Kaposvár és Miskolc is, emellett elhalasztották a március 18–19-re tervezett műegyetemi állásbörzét is.

Az Országos Mentőszolgálat minden megyében és a fővárosban újabb kocsikat állított szolgálatba az esetlegesen megnövekedő szükséglet kielégítésére. A Dél-pesti Centrumkórház Szent László telephelyén 145 ágyat szabadítottak fel, hozzátéve: a telephely kapacitása 81 kórterem 189 ággyal. Ha a kórház kapacitása kimerülne, akkor szerte az ország területén lévő, elkülönítésre alkalmas kórházakba szállítják a karanténban őrizendő személyeket. Március 8-ától az összes fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális intézményében látogatási tilalmat rendeltek el.

Az operatív törzs azt is javasolta, szüneteltessék a Milánó és Budapest, valamint a Milánó és Debrecen közötti repülőjáratokat, mivel a járvány európai gócpontja Észak-Olaszországban található. Március 9-től ez életbe is lépett: a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér nem fogad több észak-olasz járatot.

A budapesti tömegközlekedésben sűrítették a fertőtlenítéseket, az első ajtós felszállást pedig felfüggesztették, hogy megszűnjenek a tumultusok. Március 13-ától Miskolcon is felfüggesztették az első ajtós felszállást.

Március 11-i közleményében az Országos Vérellátó Szolgálat tudatta: 30 napra kizárnak minden olyan személyt a véradásból, aki február 5-e után külföldön járt. Ezen a napon megjelent a 41/2020. (III. 11.) kormányrendelet, a hatályos jogszabály az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről rendelkezett.

A pandémia magyarországi kezelése során számos esetben szükség volt hatósági házi karantén elrendelésére is. A kiadott rendelet szerint a potenciálisan fertőzött, de tünetmentes személy két hétig köteles az otthonában tartózkodni és vendéget sem fogadhat. A Fővárosi Önkormányzat március 14-ei döntése értelmében március 16-ától leállt az óvodai és bölcsődei ellátás. Bezárt a Fővárosi Állat- és Növénykert, továbbá az összes fürdő. Szintén 16-ától 100 forintos áron lesz használható a MOL Bubi közbringarendszer, illetve életbe lépett az első ajtós felszállási rend megszűnése.

A budapesti tömegközlekedési járművek vezetőkabinjának környezetét a Covid19-járvány során, a vezetők egészségének védelme érdekében lezárták

Március 19-én Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és az általa vezetett munkacsoport elfogadta és kidolgozta a korábban bejelentett gazdasági intézkedések alapjául szolgáló javaslatokat a gazdaság újraindításáért.

Március 24-én, a védekezés tizenharmadik napján, a csak külföldön beszerezhető arcmaszkok és a védekezéshez szükséges egyéb eszközök hiányának pótlásában áttörés történt, Orbán Viktor Facebook-oldalán jelentette be, hogy „befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya. Több mint 3 millió maszk, 100 ezer teszt, 86 lélegeztetőgép Kínából.” Ugyanezen a napon elkészült a Nyelvtudományi Intézet által elkészített koronavírus-tájékoztató jelnyelven és cigány nyelven is, az Országos Mentőszolgálat számára.

Március 25-én áttörés történt a védekezéshez szükséges fertőtlenítőszer kialakult átmeneti hiányának megszüntetésében, amikor bejelentették, hogy a magyar tulajdonú MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.(Mol) óriásvállalat almásfüzitői telepe megkezdte a Mol Hygi elnevezésű, egyelőre 2 literes, újrahasznosítható műanyagból készült flakonban elérhető fertőtlenítőszereinek gyártását, a fertőtlenítőszert eljuttatja a kiskereskedelmi forgalomba is, és az állandóan nyitva tartó Mol kutaknál is elérhetőek lesznek. Ugyanezen a napon elkészült a budapesti Szent László Kórház udvarán az a sátorrendszer, amelyet a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakállománya debreceni, hódmezővásárhelyi és szolnoki katonákkal kiegészülve épített fel. Az ideiglenes sátrak használhatóak a betegek előosztályozására, lehetővé teszik, hogy a koronavírus fertőzésben megbetegedett súlyos betegek a lehető legrövidebb időn belül a legoptimálisabbnak számító gyógyító helyre kerülhessenek.

Április 6-tól országszerte ingyenessé vált a parkolás minden közterületen. Az indoklás szerint a döntés célja, hogy kevesebben használják a fertőzésveszélyt magában hordozó tömegközlekedést.

Április 27-től kötelező a maszk vagy egy kendő, sál. El kell takarni az arcot a tömegközlekedést igénybe vevőknek.

Szeptember 15-től leszállíthatóak a BKV, Volán járatairól azok az utasok, akiken nincsen arcot, orrot takaró maszk vagy sál.

Az országos veszélyhelyzet kihirdetése

A kijárási korlátozásról tájékoztató hirdetőoszlop Budapesten, a Kossuth térnél 2020. április 3-án.

Turistáktól és járókelőktől mentes Kossuth tér a kijárási korlátozás alatt, 2020. április 3-án.

Március 11-én Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a Kormány döntött az országos veszélyhelyzet bevezetéséről. Az egyetemeken felfüggesztik az oktatást (távoktatásra állnak át), a négy legfertőzöttebb országból (Kína, Irán, Olaszország és Dél-Korea) senki nem jöhet be Magyarországra, csak a magyar állampolgárok. A kormánytisztviselők és az államtitkárok csak miniszteri engedéllyel utazhatnak. A szlovén és az osztrák határon visszaáll az ellenőrzés, ezekből az országokból nem érkezhetnek vonatok, buszok és repülők az országba. Az utazási tilalom területéről hazatérő magyaroknak automatikusan 14 nap karantén lesz kötelező. A zárt térben tartandó, legalább 100 fős rendezvények, köztük például a színházi előadások megtartása tilos, az 500 főnél nagyobb kültéri sporteseményeket zárt kapuk mögött tarthatják meg. Felfüggesztésre került a „Határtalanul” program és a magyar diákok külföldi nyelvtanulási programja is. Mivel úgy vélik, a vírus kifejezetten az idősekre veszélyes, a gyerekekre nem, ezért az iskolákban egyelőre nem szünetel az oktatás, az óvodák és bölcsődék esetében pedig az önkormányzatok dönthetnek, hogy vezetnek-e be korlátozó intézkedéseket. Gulyás elmondta, ha lesz rá ok, az iskolákat is bezárják.

Hozzátette, ezek visszavonásig lesznek érvényesek, előre láthatólag hónapokig is fennmaradhatnak. A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a rendelkezések „pillanatnyilag visszavonásig érvényesek, nem látjuk meddig szükséges fenntartani ezeket az intézkedéseket, de konszenzus van arról hogy nem hetekről, hanem hónapokról beszélhetünk.”

A „40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet Veszélyhelyzet kihirdetéséről” a Magyar Közlöny 2020. március 11-én a 39. számában jelent meg. A Kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki. A rendelet a kihirdetése napján 15 órakor lépett hatályba. A rendkívüli jogrend 15 napig tartható fent, utána a parlament jóváhagyására van szükség, hogy meghosszabbíthassák azt.

A bejelentést követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma levélben arra kérte az intézmények vezetőit, hogy minden iskolai programot mondjanak le, március 15-ei és más ünnepséget, tábort, erdei iskolát, külföldi utazást, osztálykirándulást, a Határtalanul! programot, az Erasmus és Erasmus+ programot, külföldi nyelvtanfolyamot, a testvériskolai látogatásokat is.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy kárpótolja-e az állam a moziüzemeltetőket, Gulyás Gergely azt válaszolta a keletkezett kár megosztásáról, hogy „a lex Rhodia nevű régi jogelv szerint a közös érdekből okozott kárt közösen is kell viselni.” Március 13-án, pénteken reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy az iskolák bezárása nem indokolt, részben azért, mert a gyerekek elhelyezéséről a szülőknek kéne gondoskodniuk, a tanárokat fizetés nélküli szabadságra kéne küldeni. Miután azonban pénteken az összes parlamenti frakció (kormánypártok és ellenzék egyaránt) az iskolák bezárása mellett foglalt állást, a miniszterelnök még aznap este bejelentette, hogy hétfőtől bezár az összes oktatási intézmény. Tíz területen állítottak fel akciócsoportokat, többek között (mint később kiderült, Kiskunhalason) egy ideiglenes konténerkórházat is létrehoznak a járvány idejére. Ötödik országként Izraelt is felvették arra a listára, ahonnan nem léphetnek be külföldiek Magyarország területére.

Miután elrendelték, hogy március 16-tól kezdve bezárják az iskolákat és tantermen kívüli digitális munkarend lesz bevezetve, az Oktatási Hivatal március 14-én délután közreadta az első módszertani ajánlását. 14-én jelent meg a rendelet, amely a bíróságokon rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el.

Március 16-án az országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor újabb intézkedéseket ismertetett. Éjféltől az összes nem magyar állampolgár előtt lezárják a határokat, és minden rendezvényt betiltanak. Az éttermek és a kávézók csak 15 óráig lehetnek nyitva.

Március 27-én hirdették ki, hogy másnaptól április 11-ig kijárási korlátozások lépnek életbe az egész ország területén. Mindenki csak alapos indokkal (például munkavégzés, vásárlás) tartózkodhat lakóhelyén kívül, az üzletekben pedig 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak, máskor csak a legfeljebb 65 évesek.

Március 30-tól a kórházak élére úgynevezett kórházparancsnokok kerültek, akik fő feladata az, hogy segítsék az intézmények készlet- és erőforrás-gazdálkodását. Orvosszakmai kérdésekben sem döntéseket nem hozhatnak, sem javaslatokat nem tehetnek.

Április 16-án 11 iráni állampolgár hagyta el az országot, közülük nyolcan önként, hárman hatósági kitoloncolás keretében. Néhány nappal később újabb három iráninak kellett távoznia. Köztük vannak azok is, akik korábban rendbontó viselkedéssel megsértették a karantén szabályait. Az egyik iráni diák szerint csak egyszer tört ki „kisebb zűrzavar” az egyik kórteremben, és szerinte indulatuk érthető volt. Mint mondta, a diákok egyikének pozitív lett a teszteredménye, de az orvos megtiltotta, hogy elmondja ezt társainak, akikkel egy szobában van. Amikor ezt mégis megtudták a szobatársai, „kiakadtak”, és számon kérték az orvoson a tájékoztatás elmaradását.

Gazdasági intézkedések a veszélyhelyzet következtében

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a koronavírus hatásai kapcsán a kormánynak a gazdaság valós igényére kell reagálnia, ehhez még várják a kereskedelmi és iparkamara összesítését. Március 18-án a kora délutáni órákban Orbán Viktor ismét néhány fontos bejelentést tett a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Ezt azonban nem az erre fenntartott kommunikációs eszközökön keresztül, hanem a saját Facebook-oldalán tette meg. Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülő emberek és gazdasági szereplőkkel kapcsolatban meghozott első döntésekről tájékoztatott:

• Minden magánszemély és vállalkozás március 18. huszonnégy órakor fennálló hitelének tőke- és kamatfizetési kötelezettsége az év végéig felfüggesztésre kerül. A törlesztési moratórium lejárta után a hiteleket tovább kell fizetni. A bankok a moratórium alatt kamatot számolhatnak fel a tartozásra, ezáltal a teljes visszafizetendő összeg növekedhet, ugyanakkor a havi törlesztő összege nem változhat 2021-től sem. Ez a gyakorlatban a hitel futamidejének a meghosszabbodását jelenti.
• A rövidlejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig meghosszabbításra kerülnek.
• A 2020. március 19-től felvett lakossági fogyasztási hitelek THM-ét a Kormány 5,9%-ban (jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpont) maximalizálja az év végéig. A maximalizált THM nem vonatkozik a jelzáloghitelekre.
• A Kormány június 30-ig a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatás, a sport, a kultúra és a személyszállítás területén a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljesen elengedi, míg a munkavállalók esetében nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken.
• A KATA szerint adózó taxisok átalányfizetési kötelezettsége alól június 30-ig mentesülnek.
• A fenti ágazatokban a helyiségek bérleti szerződését nem lehet felmondani, a bérleti díjat nem lehet megemelni.
• Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni.
• A munkavállalási szabályok rugalmasabbak lesznek, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben megegyezésre jussanak.

Bezárt bolt a járvány idején, a veszélyhelyzet az idegenforgalom mellett a kereskedelemnek is jelentős veszteségeket okozott

Március 19-én a Magyar Közlönyben megjelentek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott azonnali intézkedések rendeletei. Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség (MBSZ) képviselőivel egyeztetett a magánszemélyek és a vállalkozások 2020. március 17-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének felfüggesztéséről.

A miniszterelnök már a járvány kezdeti szakaszában kijelentette, hogy a 2020-as és a 2021-es költségvetést teljesen újra kell tervezni. Április elején több olyan intézkedést jelentettek be, amelyek során nagy mennyiségű pénzt csoportosítanak át, illetve vonnak el más szektoroktól a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindításának céljára. A különböző minisztériumoktól 1345 milliárd forint került átcsoportosításra, míg az összes pártnak járó támogatás fele, a multinacionális láncok kereskedelmi adója, a pénzügyi szektortól elvont 55 milliárd forint és a gépjárműadó eredetileg az önkormányzatoknak szánt része kerül ide.

A biztonsági intézkedések enyhítése

Azzal párhuzamosan, hogy számos európai országban április második felétől kezdve (a gazdasági károk mérséklése érdekében) enyhíteni kezdték a korábban meghozott szigorú korlátozásokat, május 4-én Magyarországon is megkezdődött az enyhítés. Mivel a fertőzöttek és az elhunytak száma Budapesten és Pest megyében volt a legmagasabb, ezért itt megmaradtak a korábbi korlátozások, de az ország többi részén megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglők és kávézók teraszai, megtarthatókká váltak esküvők és temetések, és újra lehetővé vált sportesemények megrendezése, igaz, csak nézők nélkül.

Május 18-tól vidéken (mostantól Pest megyét is beleértve) a vendéglátó egységek már beltérben is fogadhattak vendégeket, megnyithattak a szálláshelyek, Budapesten pedig feloldották a kijárási korlátozást, és bevezették ugyanazokat az enyhítéseket, amiket a vidéki megyékben két héttel korábban. Május 25-től (Budapest kivételével, ahol egy héttel később) az (addig csak ügyeletet biztosító) óvodák és bölcsődék visszatértek a veszélyhelyzet előtti működéshez.

Mivel májusra–júniusra Európa legtöbb országában jelentősen javult a járványhelyzet, sorozatban oldották fel az utazási korlátozásokat Magyarország és egyes országok között. Korábban sok esetben negatív vírustesztre volt szükség egy országba való belépéshez, illetve az oda utazóknak vagy az onnan hazatérőknek két hetes hatósági karanténba kellett vonulniuk: ezek a korlátozások szűntek most meg. Először május végén Szerbia, aztán Szlovénia, később Szlovákia, Ausztria, Csehország, Németország, június 12-től Horvátország, majd 17-től már Románia felé is szabaddá vált az utazás.

Az egészségügyi ellátás is fokozatosan tért vissza a régi működéséhez, a teljes ellátórendszer június 15-től indult újra. A legtöbb intézmény feloldotta a látogatási tilalmat is.

A márciusban kihirdetett veszélyhelyzet június 18-án szűnt meg, helyette legalább 6 hónapra járványügyi készültséget vezettek be. Ugyanekkor megszűnt a 65 év felettiek 9 és 12 óra közti vásárlási idősávja.

Július elején a vírushelyzet világ számos helyén súlyosbodott, köztük néhány európai országban is. Ezért az operatív törzs felhívására az országos tisztifőorvos ismét szigorításokat jelentett be a külföldről beutazók számára: a Föld országait három (zöld, sárga és piros) kategóriába sorolták, és a színekhez különböző szigorúságú karanténszabályokat léptettek életbe. Kezdetben Európa legtöbb országa zöld (alacsony kockázatú) besorolást kapott, kivéve például a szomszédos országok közül Szerbia és Románia (sárga), valamint és Ukrajna (piros), a többi földrész szinte összes országa piros minősítésű volt. A besorolást időről időre felülvizsgálták.

A második hullám

Vasárnapi mise a Fejér megyei Mány római katolikus templománál 2020. október 4-én

Augusztusra nyilvánvalóvá vált, hogy elkezdődik a járvány második hulláma. Ennek során azonban (a világ nagy részéhez hasonlóan) nem hoztak olyan szigorú intézkedéseket, mint az első hullámban. Szeptember elsején újra „lezárták a határokat”, ami azt jelentette, hogy aki külföldről lépett be az országba, annak két hétre (később 10 napra) karanténba kellett vonulnia, kivéve, ha ezen időszak alatt két (önköltséges) negatív vírustesztet tudott felmutatni. Az iskolák és óvodák a megszokott módon működtek, de ha egy-egy osztályban fertőzött tanulót találtak, akkor az osztály egy időre digitális oktatásra állt át. Néhány iskolát teljesen be kellett zárni egy-egy rövidebb időszakra.

A második hullám során elsősorban nem az otthon maradásra, hanem a közösségben történő maszkviselésre hívták fel különféle kampányokban az emberek figyelmét.

Novemberre a helyzet azonban egész Európában, azon belül Magyarországon is annyira súlyossá vált, hogy ismét szigorú korlátozásokat kellett bevezetni. November 11-től esti és éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, tilossá vált mindennemű gyülekezés, a sportrendezvények ismét zárt kapussá váltak, ha egyáltalán megtartották őket (amatőr tömegsport például nem volt művelhető), az éttermek nem fogadhattak vendégeket, a legtöbb üzlet este 7 óráig lehetett nyitva, a szállodák nem fogadhattak turistákat (csak üzleti vagy oktatási célból érkező vendégeket), az iskolákban 9. évfolyamtól kezdve, illetve az egyetemeken és főiskolákon digitális, tantermen kívüli oktatást vezettek be, bezártak a múzeumok, uszodák, könyvtárak, mozik, állatkertek és korcsolyapályák, és kulturális eseményeket, például karácsonyi vásárokat sem lehetett tartani. Esküvőkön és temetéseken csak korlátozott számban lehettek jelen résztvevők.

A védőoltás

Az év során a világ számos pontján fejlesztettek ki különböző oltásokat a vírus ellen, azonban ezek tesztelése és engedélyezése sok időt vett igénybe. Magyarország az amerikai, a nyugat-európai, a kínai, az izraeli és az orosz fejlesztésű vakcinák kutatási és engedélyezési folyamatait is figyelemmel kísérte, hogy amint lehetőség nyílik rá, elkezdődhessen a lakosság oltása, amely az emberek számára ingyenes és önkéntes. Már az első engedélyezett oltóanyag megjelenése előtt elindult a kormány „vakcinainfó” nevű világhálós portálja, amelyen előzetesen regisztrálni lehetett az oltásra, ám ez csak igényfelmérőként szolgált, az oltásokat a lakosság nem a regisztráció sorrendjében, hanem a betegség általi veszélyeztetettség mértéke alapján felállított sorrend szerint kapta meg. Az idősek postai úton is kaptak lehetőséget a regisztrációra.

Elsőként, gyorsított eljárást követően, 2020. december 21-én, a Pfizer és a BioNTech vakcináját engedélyezték az EU-s hatóságok. Az engedélyezést követően 2020. december 26-án az Európai Unióban mindenkit megelőzve, Magyarországon és Szlovákiában kezdték meg a tömeges koronavírus elleni védőoltást. Elsőként az egészségügyi dolgozók részesültek belőle, később az idősotthonok lakói, majd a többi idős, valamint az idült betegségben szenvedő lakosok. Hamarosan engedélyt kapott a Moderna által kifejlesztett védőoltás, majd az AstraZenecáé, és még mielőtt az uniós hatóságok engedélyezték volna, a magyar hatóságok külön veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt adtak ki az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinára. Utóbbi kettő beadása 2021 februárjától az EU-ban elsőként Magyarországon kezdődött meg. A kínai Sinopharm cég vakcináját 2021. február 28-án Orbán Viktor miniszterelnök is megkapta.

Március elsejére Magyarország följött a harmadik helyre az Unióban az átoltottak lakosságarányos számát tekintve: csak Málta és Dánia állt jobban, egy héttel később pedig Dániát is megelőzve a második helyre lépett előre.

Amikor március végén kiderült, hogy április közepén újranyithatnak az iskolák, bejelentették, hogy április 1-étől kezdve soron kívül kaphatnak oltást a regisztrált pedagógusok és egyéb köznevelési dolgozók. Ugyancsak március végén az addigi nemzetközi tapasztalatok és tudományos ajánlások alapján szakmai állásfoglalás született arról is, hogy az mRNS alapú vakcinákat az addig oltakozásra nem javasolt várandósok is megkaphatják, így rögtön elindult a várandósok soron kívüli oltása is.

A harmadik hullám

Még mielőtt a járvány második hulláma elmúlt volna, 2021 februárjában ismét jelentős növekedésnek indult a betegek száma: ez volt a harmadik hullám kezdete. Szlávik János járványügyi szakember és Rusvai Miklós virológus már a hullám kezdetekor úgy vélekedett, hogy ennek oka nem az esetlegesen rossz védekezés, hanem a Magyarországon is egyre gyorsabban terjedő, az eredeti vírusnál sokkal fertőzőbb mutációk, különösképpen az úgynevezett brit variáns vírus. Ez később egyértelműen be is igazolódott: március végén már szinte az összes megbetegedést ez a variáns okozta.

Március elejére a helyzet olyan súlyossá vált, hogy újabb szigorításokat kellett bevezetni. Március 8-tól az óvodák és általános iskolák is egy hónapos időtartamra bezártak, majd, mivel a helyzet egy hónap alatt sem javult lényegesen, később a bezárás időbeli hatályát meg kellett hosszabbítani. Azok az üzletek sem nyithattak ki, amelyek nem számítottak létfontosságúnak (kivéve például a dohányboltok: ezek kinyithattak). A magánegészségügy kivételével a szolgáltatások szüneteltek, a települési közterületeken pedig mindenhol kötelezővé vált a maszkok használata.

Enyhítések a harmadik hullám során és után

Március közepén a miniszterelnök ismertette azokat a terveket, miszerint amint a legalább egy oltást megkapottak száma eléri a 2,5 millió főt, megkezdődhet a védelmi korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésének első lépése. Ezt a két és fél milliós határt április 6-án lépte át a beoltottak száma, így másnaptól lerövidült az éjjeli kijárási tilalom hossza, újranyithattak az addig bezárt üzletek (igaz, 10 m²/fős benttartózkodási korláttal), és újraindulhattak a fodrászatok, kozmetikák és más szolgáltatók.

Kritikák, vitás ügyek

A járvány kapcsán kialakult kritikák eleinte a védőeszközök (például szájmaszk, arcmaszk, részecskeszűrő maszk) elégtelen számát és a kormányzat, valamint a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs kommunikációit érintették. Vélemények szerint hiányos és egymásnak ellentmondó információk hangoztak el fertőzésről, tesztekről, valamint a rendelkezésre álló egészségügyi eszközökről és személyzetről, de arra is volt eset, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslatait politikai akciónak minősítette Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, aki egy újságírói kérdésre is kioktatással válaszolt. Ezen kívül az Operatív Törzs demográfiai adatokat sem hozott nyilvánosságra a járvány okozta fertőzések eloszlásáról, szemben más országokkal. Kritika érte azt a járványmegelőzési intézkedést is, hogy az addig élő sajtótájékoztatóikat a fertőzés lehetősége miatt, videokonferenciára cserélte az Operatív Törzs, amitől viszont nehezebb lett a kérdésekre választ kapni. Kritikus vélemények jelentek meg azért is, mert időkímélés céljából egy újságíró csak egy kérdést tehetett fel. Főleg egészségügyben dolgozók kritizálták kezdetben a szájmaszkok és egyéb orvosi védőeszközök elégtelen számát is, ami miatt fertőzésveszélybe kerülnek az orvosok, ápolók és gyógyszerészek. Orbán Viktor miniszterelnök március 20-i rádióinterjújában tagadta ezt, mert szerinte elég védőeszköz áll rendelkezésre. Közben a megvásárolható arcmaszkok árát is a sokszorosára emelte néhány piaci szereplő a járvány árfelhajtó hatására. Volt olyan önkormányzat, például az újbudai, amelyik saját költségén vett arcmaszkokat, László Imre ellenzéki polgármester szerint ugyanis Orbán nyilatkozatával ellentétben nincs elegendő maszk. Néhány nappal ezen események után Kínából több millió maszk és több tízezer védőruha érkezett Magyarországra, amelyeket elsőként az egészségügyi dolgozók körében osztottak szét. Viszont az is kiderült, hogy az egyik védőeszköz-szállítmányt küldő cég Kovácsics Iván, az ITM egyik tanácsadójának apjáé, mely emiatt több mint 5 milliárd forintban részesült. Utólagos számítások szerint Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet lélegeztetőgépek beszerzésére az Unióban, miután darabáron ő költötte a legtöbbet ilyen gépekre.

A kormány százezres nagyságrendben küldött szájmaszkokat Magyarországon kívüli rászorulóknak, elsősorban a határon túl élő magyar szervezeteknek, illetve néhány balkáni országba és a Vatikánba is 50 000 darabot, az idős papok, valamint a Pápai Német-Magyar Kollégiumban szolgálatot teljesítők számára. Parlamenti felszólalásában az ellenzéki Szabó Tímea bírálta ezt az adományozási gyakorlatot. Később erre válaszul, több határon túli magyar szervezet is bírálta Szabó Tímeát. A szakképzési intézetek tanulói közel 100 000 maszkot készítettek: a kormányoldal szerint gyakorlatként, az ellenzék szerint azért, mert nekik a vizsgák idejére nem jutott a központilag beszerzett maszkokból.

A március 22-én benyújtott koronavírus pandémia elleni védekezés miatt megszületett törvényjavaslat több civil jogvédő szervezet szerint nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek. A március 23-án parlament elé került járvány-ellenes törvényt az ellenzék a benne lévő szerintük visszaélésre alkalmas joglehetőségek miatt kritizálta, ezért azt nem is támogatták.

Szél Bernadett közgazdász végzettségű ellenzéki képviselő az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon ajánlását kritizálta, amit a tisztifőorvos is kommunikált, amelyben úgy fogalmazott, hogy csak az viseljen maszkot, aki beteg. Szél a Columbia Egyetem kutatóinak megállapításaira hivatkozott, akik szerint a január 23-án elrendelt utazási korlátozások előtt a kínai fertőzöttek 86%-a tünetmentes volt, és így észrevétlenül is képesek voltak fertőzni. Kezdettől vita tárgya volt, hogy hogyan és mikor teszteljenek embereket a koronavírusra, valamint hogy ki és mikor viseljen szájmaszkot, amit szintén nem egyértelműen kommunikáltak, azt pedig egy átlagember nehezen tudja megállapítani mikortól is számít betegnek. Korábban úgy nyilatkozott az Operatív Törzs, hogy a teszt nem ad teljes körű bizonyosságot a fertőzésre és nem akadályozza a terjedést sem. Ehelyett a személyes higiénia fontosságát emelték ki. A WHO ajánlását magáévá tevő Operatív Törzs és a nemzetközi szervezet szakmai véleményét figyelmen kívül hagyó Magyar Orvosi Kamara szakmai véleménye, később is homlokegyenest szemben állt egymással a szájmaszk viselésének kérdésében. A lakosság kénytelen volt a külföldi tapasztalatok alapján vagy a magyar újságírók és más egészségügyi szakértők véleményére hagyatkozni a kérdésben. Április vége felé kezdett a kormányzat és az Operatív Törzs is a tesztelés mellett állást foglalni, hogy monitorozni lehessen a vírus terjedését és fertőzését.

A 2020. március 30-án elfogadott koronavírus-törvényt leginkább amiatt kritizálták, mert az a kormányzat számára a kormányrendeletekkel történő kormányzást időhatár nélkül tette lehetővé. Ezzel egy időben került a Parlament elé az úgynevezett salátatörvény, amelynek semmi köze a járványügyi védekezéshez, azonban ellenzéki oldalról összekötötték azzal. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint a törvény nem ellentétes az európai uniós joggal.

Felháborodást váltott ki az a Kásler Miklós egészségügyi miniszter által kiadott rendelkezés is, miszerint április 15-ig (a „legrosszabb forgatókönyvre” felkészülve) fel kellett szabadítani a kórházi ágyak 60%-át a járvány esetleges jövőbeli betegei számára, mert ehhez számos, addig kórházban ápolt beteg hazaküldésére volt szükség. Az operatív törzs azt hangsúlyozta, hogy akinek a hazaküldése egészségkárosodást okozna, az maradhat a kórházban, és az, hogy kit küldenek haza, orvosszakmai megállapításokon alapuló döntés lesz, mégis volt olyan eset, amikor az orvosi vélemény kielégítő állapotúnak mondott egy beteget, aki hazaküldése után elhunyt, több esetben pedig valóban rászorult embereket küldtek el. A betegek otthoni ellátására lehetne kérni segítséget az önkormányzatoktól, például otthonápolást, vagy palliatív ellátást, ám nagy valószínűséggel most ezek sincsenek erre a helyzetre felkészülve és erőforrás-hiánnyal küzdenek. Ugyanakkor volt olyan intézményigazgató is, aki azt mondta: jobb is, ha a krónikus belgyógyászati osztályokon fekvő idősek a járvány alatt inkább nem maradnak a kórházak többágyas szobáiban. Más vélemények szerint ekkora ágyszám-felszabadítás és az Orbán Viktor által említett 7-8000 lélegeztetőgép nem indokolt, inkább a politikai kommunikáció része. Sérelmezték azt is, hogy az ágyfelszabadítás kalkulációját nem transzparensen hajtották végre, hanem csak bejelentették végrehajtandó feladatként, ami mögött hozzá nem értés is állhat. Az Eötvös Károly Intézet állásfoglalása szerint a miniszteri rendelet alkotmányellenes, mert az élethez, az emberi méltósághoz, vagy az egészségügyi ellátáshoz való jogot sérti, és noha ezen jogok sérülése alapvető morális problémákba is ütközik, Káslernek nem is lett volna joga így rendelkezni a hatályos magyarországi törvények alapján. Sokakat felháborított az is, hogy a miniszter egy később vele készített interjúban letagadta azt, hogy ő adta ki az utasítást a kórházi ágyak 'felszabadítására', mondván szerinte ez az orvosok döntésén alapult, ezért a felelősség is az övék. A Magyar Orvosi Kamara visszautasította Kásler szavait, a Magyar Helsinki Bizottság pedig pert helyezett kilátásba az EMMI-vel szemben az eset kapcsán. Az intézkedésről az ENSZ is kérdéseket tett fel levélben Szijjártó Péter külügyminiszternek, aki válaszában visszautasította a szerinte bíráló megkeresést.

Kritika érte a kormányzat munkahelyteremtésre vonatkozó elképzeléseit is, miután a járvány következtében rengeteg ember elveszítette az állását. A legfontosabb kritika arra irányult, hogy a munkanélküliek állami támogatása az EU országai között Magyarországon a legrövidebb idejű – három hónap – és ez is meglehetősen alacsony, ugyanakkor a kormányzat ezt nem is kívánta megváltoztatni, mondván ők a „munkaalapú társadalomban” hisznek, nem a „segélyezésben” és hogy „annyi munkahelyet fognak teremteni, amennyit a vírus elpusztított”. Az a vállalás is elhangzott részükről, miszerint három hónap múlva „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól”. Érintettek és kormánytól független szakértők viszont bizonytalannak és kivitelezhetetlennek tekintették a terveket, amelyek szerintük a közmunkát jelenthetik. Más kritikusok szerint az ígéret tulajdonképpen fenyegetés, mivel sokan katonai szolgálatra kényszerülhetnek. Arra is rámutattak, hogy a sokaknak eddig sem sok segítséget jelentő járulékrendszer mellett a sok, hirtelen munkahelyét elvesztő ember mentálisan is megsínyli az elbocsátásokat, akik közül többen elveszíthetik albérletüket vagy feketén kénytelenek dolgozni, ezért az állam dolga lenne az ellátórendszer fejlesztése, hogy a rászorulók több ideig magasabb vásárlóértékű támogatáshoz jussanak, amíg nem sikerül ismét elhelyezkedniük. 2021-re pedig az is kiderült, hogy számos kormányközeli személyhez köthető cég is nyertese lett a járvány miatt fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását célzó állami pályázatnak.

Polémia lett az országszerte ingyenessé tett parkolás is, mert azzal az önkormányzatoktól jelentős bevételek estek ki és megnövekedett tőle a városi autóforgalom. Egy felmérés szerint a megkérdezett vidékiek 79, a budapestiek 68%-a inkább egyetértett az ingyenes parkolással, azonban voltak olyanok, akik részéről kritika érte az ingyenes parkolást is, ugyanis szerintük a döntés a tömegközlekedést igénybe vevők számát nem mindenhol csökkentette, ugyanakkor az autóforgalom elsősorban Budapest belső kerületeiben, és néhány vidéki nagyvárosban 10-15%-kal megnövekedett (néhány budapesti városrészben 50 %-kal), és ez a nem elégséges számú parkolóhely miatt komoly gondokat okozott.

Kásler Miklós egészségügyi miniszter rendelete alapján május 4-én hétfőn újraindult az egészségügyi ellátás. A rendelet szerint a páciensek csak telefonos egyeztetés és negatív koronavírus-teszt birtokában látogathatták a rendeléseket, az intézményeknek pedig vedőeszközöket kellett biztosítaniuk számukra. Azonban az egészségügyi dolgozók szerint kérdéses volt a páciensek tesztjeinek elvégzése, költségvonzatának és a védőeszközöknek a biztosítása, miközben ők sem rendelkeztek továbbra sem elegendő számú védőfelszereléssel. Szerintük az operatív törzs által támogatott rendelkezéseket átgondolatlanul és túl gyorsan (egyetlen hétvége alatt) hozták meg. Több pácienst a teszt hiánya miatt elutasítottak, akiknek a feltételezések szerint a PCR-teszt kiértékelésének ideje alatt is súlyosbodhat az állapota. A kormány és az EMMI kommunikációja szerint a szakrendelők feladata a tesztek elvégzése. A szakrendelésekhez előírt PCR-teszteket pedig az NNK határozata alapján kijelölt laboratóriumok végzik. Ettől függetlenül a visszajelzések az orvosi ellátások további nehézségeiről szóltak.

Politikai csörtére is sor került a kormányzat és az ellenzéki főpolgármester, Karácsony Gergely között, miután egy fővárosi fenntartású, Pesti úti idősotthonban április elején nagy számban találtak fertőzötteket, akik közül később több mint 40-en elhunytak. A kormány képviselői az eset kapcsán többször is a főpolgármester „hanyagságát” igyekeztek kihangsúlyozni, a kormányzat pedig számos vizsgálatot is lefolytatott az intézményben, míg Karácsony felhívta a figyelmet, hogy a többi idősotthon és egészségügyi intézmény átfertőzöttségéről és ellenőrzéséről a kormányzat részéről alig valami hangzott el, ezen kívül tételesen cáfolta a vizsgálatok elmarasztaló megállapításait. Hozzátette azt is, hogy a kormány elhallgatja az egészségügyi dolgozók megfertőződöttségéről szóló adatokat, a Gulyás Gergely által tartott Kormányinfón és az operatív törzs tájékoztatóin viszont többször elhangzott, hogy a fertőzött személyek közül hányan vagy milyen arányban találhatók egészségügyi dolgozók. A Pesti úti otthon ügyében a kormánypárti politikusok többször hangoztatták, hogy nem volt jelen orvos az intézményben, Zacher Gábor toxikológus szerint viszont ez „huszadrangú kérdés”, mert egy járvány idején az eleve legyengült szervezetű idősek körében a halál mindenképpen „aratni fog”.

Polémia alakult ki a kormányzat azon törvényjavaslatai körül is, melyek a „szolidaritás jegyében” nagyobb adóbevételeket vonnának el az önkormányzatoktól a korábbiakhoz képest, mert egyes vélemények szerint ezek főleg az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat sújtanák, beleértve a fővárosi önkormányzatot is. A május 26-án benyújtott 2021-es költségvetésben Karácsony Gergely főpolgármester szerint több tétel is a fővárost bünteti.

A járvány miatt elfogadott „gazdaságvédelmi tervből” is jelentős összegek kerültek átcsoportosításra olyan célokra, amelyeknek nem volt köze a hazai gazdaság megóvásához. Közben Kásler Miklós videosorozatot indított a Facebookon, ahol a kormányzati intézkedéseket magyarázta és az ellenzéket kritizálta.

Felháborodást váltott ki, hogy míg a járványhelyzet ellenére labdarúgómeccseket meg lehetett tartani – mint pl. június 3-án a Magyar Kupa rangadóját a Puskás Arénában – addig koncertek szervezésére továbbra sem volt lehetőség, ami ennek a szektornak a megélhetését veszélyeztette. Több érintett előadó is kritikát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, kettős mércét emlegetve. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter július 16-án jelentette be, hogy a 2020. augusztus 20-i ünnepségek és a tűzijáték is elmarad, ekkor azzal indokolta a koncertszervezési tilalmat, hogy „a focimeccseken nem lehet alkoholt venni”. Ez az állítás azonban egyértelműen nem felelt meg a valóságnak, a valótlan indoklás pedig újabb bírálatokat váltott ki. A rendezvény és fesztivál-szervezők többször adtak hangot aggodalmuknak, mivel a járvány és az amiatt hozott intézkedések ellehetetlenítik ebben a szektorban érdekelt vállalkozásokat és dolgozókat, ezt erősítette, hogy a kormány augusztus 15. után sem engedélyezte az 500 fősnél nagyobb zenés rendezvények megtartását. Cserébe a kormány „garázskoncertek” támogatását helyezte kilátásba a Magyar Turisztikai Ügynökség válogatásával, 5,3 milliárd forintos támogatással. Többek közt Demjén Rózsi, Balázs Fecó vagy a Tankcsapda is a támogatottak közé került. A szervezők és előadók számára viszont továbbra sem volt világos, hogy a gyakorlatban hogy fog kinézni ez a támogatási forma. Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő augusztus 6-i közleménye szerint a kormány újabb, 2 milliárd 120 millió forintos csomagról döntött a könnyűzenei klubok és a fesztiválszervezők támogatására. A szintén garázskoncertet tartó, nyíltan kormánykritikus HétköznaPICSAlódások punkzenekar koncertjét cenzúrázták, az egyik stábtagjukat pedig ismeretlenek bántalmazták a kormánykritikus videóklipje miatt.

Az év májusában először a RegionalBahn blog osztotta meg, hogy a KTI javaslatára az ITM ideiglenes járványügyi menetrendet tervez bevezetni számos vasúti mellékvonalon, mely során több járatot autóbusszal pótolnának. A kezdeti híresztelést se a minisztérium, se a MÁV nem erősítette meg, mégis többen tiltakozni kezdtek ellene, köztük számos Nógrád megyei politikus is, élükön Csach Gábor balassagyarmati polgármesterrel, akik nyílt levelet is küldtek Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár számára az üggyel kapcsolatban. A tiltakozások ellenére végül május 28-án tette közzé a MÁV-START a június 6-ától életbe lépő változtatásokat. A változtatások 36 vidéki vasútvonalat érintett, java részükön csupán pár vonatpárt hagyott meg, a többit autóbuszokkal pótolta, de 11 vonal esetében nem szerveztek pótlást sem. A változtatások bevezetését azzal indokolták, hogy a veszélyhelyzet következtében a vonatok átlagos utasforgalma jelentős mértékben lecsökkent. A bejelentést követően a járványügyi menetrendet sorra érték a kritikák. Egyesek úgy vélték, a járványt ürügyként próbálják felhasználni további vonalbezárásokra, mások a megnövekedett menetidőket sérelmezték, de arra is rámutattak, hogy a MÁV-START nem tartotta a kéthetes menetrend-előrejelzést, illetve hogy egyes, az ideiglenes menetrendben pótolt személyvonatokat utasok nélkül, szerelvényvonatként a korlátozások ellenére is leközlekedtetik. A kritikákra reagált Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója, és kijelentette, hogy a járványügyi menetrendet felül kell vizsgálni, és ahol a vasút versenyképesebb az autóbuszoknál, ott az alapmenetrendet vissza kell állítani. A felülvizsgálatnak csak egy hónappal később lett eredménye: a MÁV-START és a GYSEV augusztus 1-jétől 10 vonalon, október 1-jétől pedig további 10 vonalon állította vissza a június 6-a előtti menetrendet. Az újranyitott vonalak első sorban azokból a térségekből kerültek ki, ahol a helyiek legjobban lobbiztak a járványmenetrend ellen, azonban a többi 14 vonal esetében továbbra sincs meghatározva, meddig akarják érvényben tartani az ideiglenes menetrendet.

2020. szeptember 16-án Orbán Viktor újabb szigorításokat jelentett be, ezek alapján a maszk használata kötelező a tömegközlekedés és az üzletek mellett már a mozikban, színházakban, egészségügyi és szociális intézményekben, és az ügyfélfogadási irodákban is, és hogy a tesztek hatósági ára 19 500 forint lesz. A lépést azért kritizálták, mert a hatósági ár miatt több cég kiszállt a tesztelésekből, szűkítve a tesztelési lehetőségeket, ezért a tesztek teljesen ingyenessé tételét követelték ellenzéki politikusok és egészségügyi szakemberek is. Szerintük az anyagiak a lakosságot is megfontolásra készteti, hogy tudnak vagy akarnak-e fizetni a tesztekért, miközben a tesztelést alapvetően fontosnak gondolják a fertőzöttség nyomonkövetésére.

Kritika érte a 2020. szeptember 25-én tartott Bayern München és Sevilla FC közti Szuperkupa-rangadót is, amit NB1-es focimeccsként közönség előtt is meg lehetett tartani a Puskás Arénában. Többen, mint Markus Söder bajor miniszterelnök és Hansi Flick, a Bayern edzője is bírálta a meccs közönség előtti megtartását, de Joachim Löw német szövetségi kapitány és magyar ellenzéki politikusok is így vélekedtek. Gulyás Gergely egy hónappal korábban még teljes határzárról beszélt, de a kupát megtarthatónak mondta: „Egy megoldást látunk: a futballdrukkerek akkor léphetnek be az országba, ha két negatív tesztet hoznak. A reptérről rögtön a meccsre visszük őket, ha annak vége, akkor vissza visszük őket a repülőtérre.” Ennek ellenére ezek az intézkedések a rangadó napjára elmaradtak: ekkorra már elég volt egy negatív teszt is, a drukkerek mozgását pedig csak a stadionig irányították szervezetten, előtte mindenki szabadon közlekedhetett, voltak, akik több napot is a fővárosban töltöttek, de sok drukker le is mondta a meccsen való részvételét. Az UEFA mindenesetre sikeresnek ítélte a rangadó lebonyolítását.

A 2020 szeptemberében újrainduló oktatást azzal kritizálták, hogy a kormányzat elhanyagolta az oktatási intézményekre vonatkozó egységes járványügyi előírásokat, miután úgy határozott, hogy nem zárja be az iskolákat. A PDSZ úgy vélte, hogy a közoktatásban dolgozóknak veszélyes körülmények között kell dolgozniuk, mert nem biztosítottak számukra az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményei, valamint rendezetlen a fertőzésgyanús diákok és pedagógusok tesztelése. A szervezet az iskolák bezárását is követelte a kialakult kaotikus helyzet miatt, a pedagógusok és diákok egészségét féltve, és félve az oktatás összeomlásától. A szakszervezet később közleményben kérte a szülőket, hogy aki teheti ne engedje óvodába, iskolába gyermekét, miután szülői panaszok szerint nem megfelelő a távolságtartás, nem mindenhol biztosítható a tanulócsoportok elkülönítése, az esetek túlnyomó többségében vagy nincs tesztelés, vagy csak megkésve. A PDSZ kiemelte, hogy nem a pánikkeltés a céljuk, hanem a megoldások megtalálása, hangsúlyozva a kormányzat felelősségét. Maruzsa Zoltán oktatásügyi államtitkár visszautasította a PDSZ állításait, hangulatkeltéssel vádolva a szakszervezetet.

Október elején a parlament elfogadta azt az orvosokat érintő törvénycsomagot, amely minden addiginál nagyobb mértékben emelné meg az állami egészségügyben dolgozó orvosok bérét. A törvényt azonban számos ponton kritizálták, mert a béremelés az orvosokon kívül más egészségügyi szakdolgozóra nem terjed ki, jelentős bérfeszültséget eredményezve, ezen kívül az orvosok munkavállalási feltételeit is meglehetősen korlátozza, valamint kirendelhetővé teszi őket az ország bármely területére, amiről csak tíz nappal korábban kell értesítést kapniuk. Az elfogadott törvény után sok egészségügyi dolgozó jelezte, hogy kész kilépni az állami egészségügyből, a Magyar Orvosi Kamara pedig jelezte, hogy ebben a formában elfogadhatatlan a törvény. A törvény körül később sem csillapodtak a kedélyek: bár a kormány szerint folyamatosak voltak az egyeztetések, a Magyar Orvosi Kamara ezt cáfolta, miközben jogászok és érdekvédők szerint számos ponton továbbra is hátrányosan érinti az egészségügyi dolgozókat. Közben kiderült az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény november 28-án nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletéből, hogy a vészhelyzet alatt egészségügyi dolgozó nem mondhat fel, 2021. április 1-től pedig új szolgálati jogviszony lép életbe, aminek értelmében orvosok csak engedéllyel vállalhatnak egészségügyi másodállást.

A járvány ősszel kialakult második hulláma kapcsán hozott kormányzati intézkedések is számos bírálatot kaptak. A TASZ összesítése szerint a kormány intézkedései következtében sérül, illetve vitatottá válik a jogbiztonság követelménye, a kellő felkészülési idő joga, valamint olyan Alaptörvényben rögzített jogok, mint a törvény előtti egyenlőség és a tisztességes eljáráshoz való jog, az információszabadság joga, a személyes szabadság korlátozása, és az egészséghez való jog. A TASZ szerint a kormány hirtelen változó jogszabályaihoz való alkalmazkodáshoz se elég információ, se elég idő nem állt rendelkezésére; a karanténintézkedések következetlenek, és azokban sokszor olyan egészségügyi szakember jár el, akinek egyébként nincs is jogosultsága személyi szabadságot korlátozni; a kormányzati járványügyi adatok megismerhetősége nem biztosított, ahogy az egészségügyi ellátások megszervezése is hiányos.

November 23-án jelentette be Orbán a saját elnökségével működő Idősek Tanácsa javaslatára, hogy ismét bevezetik a 65 évnél idősebbek vásárlási idősávját, aminek értelmében hétfőtől péntekig 9 és 11 óra között, szombaton és vasárnap pedig 8 és 10 óra között csak az idősek vásárolhatnak. Az intézkedést a nyugdíjasok felé tett látszatintézkedésnek titulálták, mert az idősek az idősávon kívül is vásárolhatnak, amikor ugyanúgy megfertőződhetnek. A Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke szerint hiába ők az egyik legnagyobb nyugdíjas szervezet az országban, mégsem kérdezték meg a véleményüket az új rendelettel kapcsolatban. Szerinte a nyugdíjasoknak inkább anyagi támogatásra lenne szükségük a védőeszközök megvásárlásához. Falus Ferenc volt tisztifőorvos szerint is felesleges az idősáv, fontosabbnak tartaná a boltban vásárlók számának limitálását. December 11-én szintén az Idősek Tanácsa javaslatára jelentették be, hogy december 12-ével megszüntetik az idősávot.

Az orvostanhallgatók munkájára korábban önkéntességi alapon számítottak a koronavírus-tesztelések lebonyolításban. Bódis József államtitkárnak egy november 15-én nyilvánosságra került levele szerint ez megváltozott, és a „hallgatókat az orvos-, fogorvos- és egészségtudományi képzést folytató harmad- és negyedévfolyamosok vezénylésével biztosítják.” A vizsgálat elvégzésébe – egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság nélkül – orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató kirendelhető. A hallgatók beszámolói szerint egy részüket zsarolások és fenyegetések alkalmazásával kényszerítették munkára. Közülük többen állították azt, hogy megfelelő védőruhát sem kaptak, ahogy a vizsgaidőszakra sem voltak tekintettel. A munkavégzésért a diákok csak minimális díjazást kaptak.

Közben kiderült, hogy a kontaktkutatás – vagyis a potenciális vagy bizonyítottan fertőződtek környezetében korábban megfordult személyek felkutatása – is lényegében megfeneklett. Egyéb vélemények szerint a kormányzat számos más ponton is láthatoan elhanyagolta a hatékony intézkedések meghozatalát, miközben propagandisztikus módon sikerekről és hatékony védekezésről kommunikált.

Továbbra is kritika érte a kormányzat adatszolgáltatási hajlandóságát, miután számos egymásnak ellentmondó adat és intézkedés látott napvilágot a járvány kezdete óta, ami miatt nehézzé vált a járvány követhetősége. Sok kérdésre pedig egyáltalán nem érkezett érdemi válasz sem a kormánytól, sem az Operatív Törzstől. Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint az adatokkal való „bűvészkedés” a politikai propaganda része, ahol érdek a valóság eltitkolása és kozmetikázása. Kevéssé megismerhetővé váltak a kórházak Covid-osztályain zajló munka körülményei is, miután a második hullám idején semelyik médium nem kapott forgatási engedélyt, az egészségügyi dolgozóknak pedig megtiltották, hogy nyilatkozzanak, a kormányzat részéről viszont folyamatos sikerekről számoltak be. Kiszivárgott információk szerint ugyanakkor nem biztosítottak a megfelelő körülmények se a betegek maradéktalan ellátásához, se a dolgozók munkavégzéséhez, mégpedig elsősorban az egészségügyi dolgozók elégtelen létszáma miatt.

A vendéglátóipar szereplői közt is egyre nagyobb lett az elégedetlenség, miután a kormányzat részéről nem történtek olyan hatékony intézkedések, amelyek segítettek volna a szektor szereplőinek anyagi problémáin, sokakat csőddel fenyegetve. Korábban a járvány miatt létrehozott „Gazdaságvédelmi akcióterv” kapcsán beszélt a kormány közel egymillió megsegített emberről, ugyanakkor az erre elkülönített milliárdokból olyan beruházásokat is támogattak, mint atlétikai stadion, turizmusfejlesztés, vasútépítés, vadászati kiállítás előkészítése, vagy a Nemzeti Korcsolyázó Központ fejlesztése. Csak sportcélokra a járvány idején 50 milliárdot költött az alapból a kormány 2020 nyarán, miközben a kritikák szerint már akkor sok ember és vállalkozás bevétel nélkül maradt. Karácsony Gergely főpolgármester is felszólította a kormányt az elmaradt támogatások kifizetésére, aki szintén kritizálta, hogy a gazdaságvédelemre szánt pénzek háromnegyedét olyan célokra költötték, amelyeknek semmi közük a magyar gazdaság és a dolgozók védelméhez. Egyes számítások szerint valószínű, hogy nemcsak a pénz háromnegyedét, hanem többet is más célokra költötték, és ténylegesen csak tizenegynéhány százalék jutott válságkezelésre. Az elégedetlenség hatására 2021. február 3-i hatállyal életbe lépett új rendelet értelmében február végéig egy összegben kerülnek kifizetésre az állami bértámogatások a korábbi utófinanszírozás helyett. Az idegenvezetők körében is nagy volt az elégedetlenség, mert a járvány kezdete óta semmilyen érdemi segítséget nem kaptak a kormánytól, miután a járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus.

A koronavírussal szembeni vakcinák 2020 végi megjelenésével a kormányzat is többször emlegetni kezdte az „oltási tervét”, de erről hónapokig semmi biztosat nem lehetett tudni, és a megjelent információk is többször ellentmondtak az operatív lépéseknek. A tervről később is kevés dolog szivárgott ki, ami újságírók szerint hátráltatja a védekezést, miután sokan bizonytalanok lettek a különböző oltások hatékonysága miatt, miközben külföldön sokkal átláthatóbban zajlik a tájékoztatás. Szél Bernadett független képviselő közadatigénylés keretében kérte ki az oltási tervet, azt viszont arra való hivatkozással, hogy „további jövőbeli döntések alapjául szolgál” nem adták ki. Szél ezután kétségbe vonta, hogy tényleg létezik-e egyáltalán oltási terv. A TASZ – ami már korábban is bírálta a kormányt a követhetetlen lakossági tájékoztatás miatt – közölte, hogy több ezren tőlük kértek információkat az oltásokról is, mert a kormányzati csatornákon elégtelen adat állt csak rendelkezésre, ami a szervezet szerint is bizonyítja a kormányzati kommunikáció csődjét.

A vakcinázás is jelentősen átpolitizálódott, a magyar kormány ebben a kérdésben is hangsúlyosan az uniós szerveket okolta a késlekedésekért és az elégtelen vakcinakészletekért, jóllehet ezek csak részben függtek ezen szervektől. Erre való hivatkozással fordult a kormány aztán a keleti, orosz és kínai vakcinák felé, amelyekben többen nem bíznak. Ráadásul 2021 februárjáig a rendelkezésre álló uniós vakcinabeszerzési keret felét hívta csak le a kormány, miközben Izraelből számítottak Moderna-vakcinára, ez a tranzakció azonban meghiúsult. Gulyás Gergely az ügy kapcsán több féligazságon alapuló, politikai kritikát is tett, „gyűlöletkampányt” és az „Unió hazugságait” emlegetve, ugyanakkor a kormányzatnak itt is több ellentmondásos reakciója volt. Később az a kritika is elhangzott Gulyás részéről, hogy a vakcinabeszerzési szerződések nyilvánosságra hozását az Unió megtiltotta volna a tagállamoknak, ezzel szemben az Európai Bizottság közölte, hogy a nyilvánosságra hozatal a szerződő feleken múlik, ők döntenek ennek feltételeiről, és hogy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve törekszik az európaiak biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz jutására, illetve az oltóanyag-szállítások jelentős gyorsítására. A később megismert, orosz és kínai vakcinák beszerzésére vonatkozó szerződéseket ráadásul az állam meglehetősen előnytelen feltételekkel kötötte meg, a kínai vakcina beszerzésében még egy gyanús magyar közvetítőcég is szerepet vállalt. Kiderült, hogy a kínai a legdrágább vakcina, az orosz kapcsán pedig minden felelősség a magyar államot terheli, semmilyen nemzetközi jogorvoslat nem lehetséges.

Polémia lett az OGYÉI orosz, Szputnyik V nevű vakcinára adott engedélyéből is, mert azzal nem végeztek úgynevezett „harmadik klinikai vizsgálati fázist”, amelyben több tízezer alanyon tesztelik az oltást, dacára, hogy ezt a hatóság által felkért szakértők is kifogásolták. Ugyanezért kritizálták a kínai eredetű vakcinákat is. A keleti vakcinák iránt eleve alacsony volt a bizalom, a Szputnyikét pedig az orosz ügyintézés ásta alá. A Szputnyik V vakcina esetén felmerült az is, hogy az OGYÉI által vizsgált és engedélyezett vakcina nem ugyanolyan összetételű, mint ami a tömegtermelés során készülhet. A kormány eközben rendeletmódosítással tette engedélyezhetővé a kínai eredetű vakcinákat, amiket ezután szinte vizsgálni sem kell, noha továbbra sem volt bizonyos a vakcina biztonságossága. A Magyar Orvosi Kamara közleményében szólította fel a kormányzatot, hogy a lakossági bizalom megőrzése miatt ne politikai, csakis szakmai alapon engedélyeztessen vakcinákat. Ellenzéki pártok is ugyanerre szólítottak fel közös közleményben, amiben a rendelet visszavonását követelték. Az Unióban egy ország sem volt Magyarországon kívül, amelyikben vizsgálat nélkül engedélyeztek volna kínai vagy orosz vakcinákat, bár nincs egységes uniós vakcinaengedélyeztetési szabály a tagállamok részére. Az Unió később meg is hozta azt a szabályt, aminek értelmében beutazáskor nem fogadnak el olyan oltásokat, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség nem hagyott jóvá.

Probléma lett az is, hogy nem állt elegendő mennyiségű vakcina rendelkezésre, így a vakcinák közti választás is kétségessé vált. (Egy Portfolio.hu által végzett rögtönzött közvéleménykutatás szerint is alig volt érdeklődés a keleti vakcinák iránt.) Az is kiderült, hogy az ára miatt álltak le a Moderna nevű vakcina vásárlásával, mert a hasonló Pfizer vakcina olcsóbb, noha korábban a kormány azt kommunikálta, hogy „az emberélet nem múlhat pénzen”.

Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó új munkaszerződések is problémát okoztak, melyek az előző év októberében elfogadott törvényhez igazodva születtek, azok ugyanis potenciálisan hátrányosak az érintettekre. A szerződések a törvénnyel együtt 2021. március 1. éjféltől érvényesek, ha az érintett dolgozó aláírja őket, csakhogy az érintettek közül sokan közvetlen a határidő előttig sem látták a szerződéstervezetet annak részleteivel, vagy nem hagytak időt, lehetőséget az áttanulmányozásra, míg másokat zsarolással igyekeztek rábírni az aláírásra. Ilyen esetekről a Magyar Orvosi Kamara is értesült. Másutt egész kórházi osztályok jelentették be felmondásukat, ha nem változtatnak a szerződéseken. Több helyen történtek is felmondások, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet egyik belgyógyászata működésképtelenné is vált emiatt, ugyanakkor Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató szerint a dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését, az ellátás pedig zavartalan. Végül legalább 4000-en mondtak fel, vagy nem írták alá a szerződéseket, többségük feltehetően egészségügyi szakdolgozó, akikre a törvénybe foglalt fizetésemelés nem is vonatkozott.

Közben a kormányzat Orbán Viktor december 19-i nyilatkozata alapján a kis és közepes vállalkozások támogatására hivatkozva ezen vállalkozások helyi iparűzési adóját, mely az önkormányzatok legfőbb bevételi forrása a felére csökkentette 2021. január 1-től. Ennek kapcsán az okozott konfliktust, hogy a bejelentés alapján a 25 ezer főnél nagyobb települések kieső adóbevételét a kormány egyéni szempontok szerint téríti meg, ami az ellenzéki vezetésű önkormányzatok szerint az ő önkormányzataik ellehetetlenítésére irányul, mert így a kormány válogathat a kormánypárti és ellenzéki önkormányzatok kisegítése között. Később valóban érezhető volt, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jóval nagyobb állami támogatásban részesültek, miközben rendelettel tiltották meg a helyi adóemelést. A turisztikai támogatásoknál is hasonló szemléletű aránytalanság volt megfigyelhető.

Továbbra is visszás ügy maradt, hogy a kaszinók a járvány alatt is nyitva maradhattak, ahol gyakorlatilag semmilyen járványvédelmi szabályt nem tartottak be. A kaszinók nyitvamaradásáról – melyek mind kormányközeli személyek érdekeltségei – Gulyás Gergely előző évben azt mondta, hogy üzletnek és nem szórakozóhelynek minősülnek, ezért nem kell bezárniuk, az Operatív Törzs pedig azt nyilatkozta, hogy „beltéri intézményekben saját hatáskörben döntenek a járványügyi szabályokról, és mindenki, aki odamegy, az saját felelősségre teszi”. A március 4-én bejelentett újabb két hetesre tervezett zárás idejére viszont a kaszinóknak is be kell zárniuk.

A zárásra azért került sor, mert közben a vírus brit mutációja miatt úgy megugrott a magyarországi halálesetek száma, hogy lakosságarányosan már a fertőzöttségben élen járó Egyesült Államokat is lehagyta a magyar halálozási statisztika.

Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens – aki már a járvány előtt is kritizálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját – március elején arról beszélt, hogy a járvány hatásainak enyhítésére a kormánynak foglalkoznia kellene a jóléti állam intézményeivel, mert az Orbán által preferált „munka alapú társadalommal” szemben a nehézségeket praktikusan jóléti intézkedésekkel, a széles társadalom közvetlen anyagi és egyéb támogatásával lehet enyhíteni.

Újabb ellentmondó intézkedés volt, mikor március 5-én Orbán és az Operatív Törzs azt kommunikálta, hogy „rendszerszintű problémák” miatt elmarad a március 6. szombatra tervezett tömeges oltás, szombaton azonban mégis volt lehetősége oltásra annak, aki megjelent az oltópontokon.

Politikai vita bontakozott ki azon, hogy egyes ellenzéki vezetésű településeken, mint Szombathelyen vagy a fővárosban a kormányzat megtagadta az önkormányzatoktól helyi oltópontok kialakítását, miközben a fideszes vezetésű XVI. kerületben engedélyeztek helyi oltópontot. A kormánypárti média pedig arról számolt be, hogy Szaniszló Sándor XVIII. kerületi ellenzéki polgármester saját hatáskörben fel nem használt kínai vakcinákat küldött volna vissza, miközben erre Sára Botond kormánymegbízott kérte fel a háziorvosokat. A kormányzat közben „oltásellenesnek” próbálta beállítani az ellenzéket, mert azok megkérdőjelezték a keleti vakcinák hatásosságát és biztonságosságát, valamint az ellentmondó kormányzati lépéseket. Ez ügyben kormányzati kampány is indult dacára, hogy az ellenzéki szereplők is mindig az oltás fontossagát hangsúlyozták, akik válaszul rámutattak a kormányzat hiányosságaira, illetve arra, hogy az újabb hatályba lépett munkavállalási szerződesek miatt 5500 egészsegügyi szakdolgozó hagyta ott az amúgy is leterhelt állami ellátórendszert. Más vélemények is arról szóltak, hogy a kormányzat új ellenségképként az „oltásellenes ellenzéket” kívánja felhasználni a 2022-es országgyűlési választásokig.

Miközben a kormányzat azt kommunikálta, hogy az egészségügyi ellátórendszer gond nélkül veszi az akadályokat a harmadik hullám idején is, és minden rászorulót ellátnak – Kásler Miklós szerint „az egészségügy meg sem rendült” –, addig egészségügyi dolgozók szerint nagyon is leterhelt, mert nincs elég szakdolgozó a megnövekedett esetszámok biztonságos ellátására.

Kérdésessé vált, hogy a beoltottak védettségi igazolványára milyen szempont alapján kerülnek adatok, miután etéren számos pontatlanság történt (valótlan, logikátlan adatok, elhunyt személy is kapott), de az sem volt világos, hogy mire jogosít fel. Hadházy Ákos független képviselő azt is meg kívánta tudni mennyit költött a kormány az igazolványokra, de nem kapott érdemi választ.

A kormányzat 2021 márciusában belengetett, majd április 19-ére tervezett iskolanyitása miatt pedagógus szakszervezetek követelték a nyitás elhalasztását két-három héttel, mert a tervezett időpontig akkor sem lennének védettek, ha előre vennék őket az oltási sorban, amit szintén követelésként fogalmaztak meg. Mindezek ellenére azonban a kormányzat egyik követelést sem volt hajlandó teljesíteni, amíg a PDSZ sztrájkot nem helyezett kilátásba, majd a kormányközeli Nemzeti Pedagógus Kar is követelni nem kezdte a pedagógusok oltását. Ennek hatására április 1-től kezdődött meg azon pedagógusok soron kívüli oltása, akik jelentkeztek rá. Ellentmondó volt viszont, hogy Szlávik János infektológus szerint egy oltás nem ad elég védettséget, ehhez képest Gulyás Gergely már arról beszélt, hogy egy oltás is elegendő lehet a pedagógusoknak.

Számos, kormánytól független médium forgatási engedélyt kért a kórházak covid-részlegeibe a szélesebb tájékoztatás véget a nagyobb lakossági bizalom fenntartása érdekében, illetve a Magyar Orvosi Kamara is közleményben fogalmazta meg, hogy ugyanezért objektív tudósításokra lenne szükség a koronavírussal foglalkozó egészségügyi ellátórészlegekről, minderre a kormány részéről előbb Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár reagált úgy, hogy „a kórházakban gyógyítani kell, nem kamerázni”, Orbán Viktor pedig annyit mondott: „nem most kell bemenni a kórházakba kamuvideókat és álhíreket gyártani”. 28 médium március végén nylít levélben követelte a szabad tudósítási lehetőségek megteremtését, az egészségügyi dolgozók szabad nyilatkozati lehetőségét, és az Operatív Törzs folyamatos, aktuális, 0-24 órás tájékoztatását a napi, szórványos tartalmú, ezért nem kielégítő tájékoztatói helyett, miután a covid-osztályokon 2020 tavasza óta csak kormányközeli médiumok forgathattak, miközben számos külföldi országban bármely médium kaphat engedélyt a forgatásra, és az adatszolgáltatás is átláthatóbb. Mindezek után az Országos Kórházi Főigazgatóság külön levélben szólította fel az oltópontokká váló szakrendelőket, hogy ne engedélyezzenek ott forgatást a kormányközeli közmédia kivételével. (A kormányzat hiányos, részrehajló, illetve következetlen információközlései korábban is számos kritikát kaptak.)

Orbán 2021. március 31-én adott interjút a közmédiának, ahol egyebek mellett elmondta, hogy a lakosság negyede, 2,5 millió beoltott esetén lehet lazítani a korlátozásokon, de itt vádolta „kamuvideózással” a nagyobb nyilvánosságot követelő médiumokat, és azt is állította, hogy a baloldal „mindig is oltásellenes volt”. A 2,5 milliót már a március 19-i rádióinterjújában megemlítette, a kormány szerint ugyanis ennyi beoltottnál már minden 65 év fölötti, saját magát regisztrált ember be van oltva, amit a nyitás feltételének szabtak. Ezt a számot és a hozzá kapcsolt teóriát azonban vírusügyi szakemberek vitatták, mert minden szakmai alapot nélkülöz a 2,5 milliós szám, szerintük a lakosság fele, 5 millió beoltott esetén lehetne nagyobb nyitásban gondolkodni. Április 6-án aztán a 2,5 millió beoltott elérésére hivatkozva meg is történt a hivatalos bejelentés az április 7-i lazításokról, noha a tisztifőorvos közlese szerint a 65 év felettiek hivatkozott átoltottsága így sem volt teljes.

Orbán április 9-i rádióinterjújában is sok féligazság hangzott el, többek közt az, hogy a 65 év felettiek 90 százaléka be van oltva, ami nem volt igaz, de utána az Operatív Törzs is ezt kommunikálta. Ezen kívül nem beszélt egyáltalán a rekordhalálozásokról, de az „oltásellenes ellenzékről” ismét, dacára, hogy az ellenzék mindenkit oltásra buzdított, valamint kiemelte a vakcinázás fontosságát, miközben külföldi példák mutatták, hogy a vakcina mellett a tesztelésekkel is jelentős eredményeket lehet elérni, mert kiszűrhetők a potenciális fertőzödtek, de ezt a magyar kormány nem tartotta fontosnak. Arról is beszélt, hogy május 10-én nyitják meg az iskolákat és csak írásbeli érettségik lesznek, erre a PDSZ úgy reagált, hogy az iskolákat tartsák zárva, a digitális oktatás megtartásával, amit terjesszenek ki az óvodákra is, de kritizálták a munkavállalók és a munkáltatók valódi támogatásainak, főleg a bérkompenzáció hiányát is, valamint követelték a felmondási tilalom elrendelését.

Polémia lett az is, hogy a járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság rendező városai közül egyedül Budapest számolt teltházzal a rekordszámú magyar halálozási adatok árnyékában, mert a kormányzat optimista becslése szerint a tervezett júniusi meccsekig kialakul a nyájimmunitás. (Magyarországon a járvány alatt korábban is megtartottak nagyobb focimeccseket.)

Civil és közösségi kezdeményezések

Idős emberek számára készített felhívás egy kaposvári társasházban

Már a járvány kezdeti szakaszában egyre több járványügyi szakember hangoztatta, hogy a betegség terjedését legjobban úgy lehet lassítani, ha minden állampolgár minél kevesebbet tartózkodik közösségekben, ha teheti, otthon marad egész nap, akár heteken át. A „Maradj otthon!” felhívást a közismert hírességektől kezdve az „egyszerű emberekig” egyre többen terjesztették, főként a világhálós közösségi oldalakon. Otthon maradásra biztató „karanténdalokat” írt például Kovács András Péter, FankaDeli, a Fatal Error, a Csík zenekar, a KFT, Nagy Feró, Csík János és a Republic is. Online koncertet adott a Tankcsapda, és alakult egy úgynevezett karanténszínház is. Március 21-én indult újra a Maradj Otthon! Fesztivál, amelyhez számos előadó csatlakozott.

Több városban önkéntes csoportok szerveződtek, amelyek tagjai olyan, többnyire fiatal emberekből állnak, akik vállalták, hogy segítenek az otthonukba bezárkózott idős embereknek vásárolni illetve gyógyszereiket kiváltani.

Egy közösségi oldalon szerveződött csoport kezdeményezésére minden nap este 8 órakor a mozgalomhoz csatlakozó személyek erkélyükre vagy például házuk ablakába kiállva tapsolni kezdenek, hogy így fejezzék ki nagyrabecsülésüket és bíztatásukat az egészségügyben és a szociális ellátásban az ezekben a hetekben megnövekedett tehertétel mellett dolgozó emberek irányába. Egy alkalommal több száz taxis gyűlt össze a budapesti Hősök terén, ahol dudálással nyilvánítottak köszönetet az egészségügyi dolgozóknak.

A HWSW informatikai hírportál programozói versenyt hirdetett, amelyen több kategóriában kell majd elkészíteni a versenyfeladatokat:

• Ments életeket!
• Ments meg közösségeket!
• Ments meg vállalkozásokat!
• Mentsd meg az oktatást!

Hatásai

Sport

A veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése szinte minden sportrendezvényt érintett, ugyanis kimondták: tilos 100 fősnél nagyobb beltéri, illetve 500 fősnél nagyobb kültéri rendezvényeket tartani az ország területén. Ennek következtében a labdarúgó-bajnokság soron következő, 25. fordulójának mérkőzéseit már zárt kapuk között kellett megrendezni. (Az 55 UEFA-tagállam bajnoksága közül már csak 6-ban rendeztek az ezt követő hétvégén mérkőzéseket, köztük volt az NB1 is.) Március 16-án született döntés arról, hogy a teljes bajnokságot felfüggesztik, még zárt kapus mérkőzések sem lesznek.

Március 11-én befejezettnek nyilvánították az elődöntőknél tartó és a magyar jégkorong bajnoki címről is döntő Erste Liga szezont, majd 13-án minden alacsonyabb osztályú és korosztályos bajnokságról is hasonló döntés született. A Magyar Kézilabda-szövetség március 14-től minden bajnokságot és kupasorozatot felfüggesztett, és ugyanezt a döntést hozta meg a Magyar Vízilabda-szövetség is. Szintén leállt Magyarországon a kosárlabda- és a röplabda-bajnokság, valamint elhalasztották a március végére tervezett magyar úszóbajnokságot is. Továbbá a Magyar Karate Szakszövetség versenynaptárába tartozó karate versenyeket ideiglenesen elhalasztották. Március 13-án lemondták a Giro d’Italia kerékpárverseny három magyarországi szakaszát, 17-én pedig májusról októberre halasztották a legrangosabb hazai verseny, a Tour de Hongrie időpontját.

Mivel Bulgáriában is vészhelyzetet hirdettek, ezért legalább március 29-ig tilos minden sportesemény megtartása Bulgáriában, emiatt a március 26-ra tervezett bolgár–magyar Európa-bajnoki pótselejtező labdarúgó-mérkőzés is halasztásra került. Március 16-án a Magyar Ökölvívó Szövetség a londoni olimpiai kvalifikációs tornán szereplő sportolók azonnali evakuálását jelentette be. Március 17-én a 2020-ra tervezett labdarúgó-Európa-bajnokságot, aminek egyik társházigazdája Magyarország lett volna, az UEFA egy évvel elhalasztotta. Ugyancsak későbbre halasztották a május 11–24 közöttre tervezett vizes Európa-bajnokságot is, aminek a budapesti Duna Aréna adott volna otthont. Április 9-én a Magyar Kézilabda Szövetség és a Magyar Röplabda Szövetség is úgy döntött, hogy befejezettnek tekinti a szezont és nem avatnak bajnokot. Május 11-én a Magyar Vízilabda-szövetség törölte a teljes hazai szezont.

Miután májusban jelentősen javult a járványhelyzet, újra engedélyezetté váltak először az edzések, majd a zárt kapus sportrendezvények, később pedig a szabadtéri rendezvényekre már a nézők is bemehettek. Az NBI 70 nap szünet után, május 23-án indult újra, a közönség először a következő hétvégén lehetett jelen.

Kapcsolódó szócikkek

• Felhatalmazási törvény (Magyarország)
• Arcmaszkok a Covid19-világjárvány idején

További információk

• Koronavírus kisokos – Szakemberek által szerkesztett információk a koronavírusról
• Hivatalos kormányzati oldal: Koronavírus Magyarországon, koronavirus.gov.hu
• Szakemberek és szakfordítók által önkéntesen fordított nemzetközi Covid-ajánlások
• Koronavírus-térkép Európa, idokep.hu
• Nem hivatalos oldal: Magyarországi koronavírus térkép (adatok, friss információk, esetek) Archiválva 2020. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, pandemia.hu
• Without Social Distancing VS With Social Distancing, corona.katapult-magazin.de
• Mire figyeljük maszk gyártásánál – Kérdések és válaszok
• Felmérés a Covid-19 hazai könnyűiparra gyakorolt hatásairól
• Koronavírussal kapcsolatos álhírek, tévhitek leleplezése
• A magyarországi koronavírus járvány valós idejű epidemiológiája, research.physcon.uni-obuda.hu