„Sziget” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a túl nagy képek 420px-ről 300px-re állítva |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A '''sziget''' vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld. A nagyobb összefüggő szárazföldi területeket [[kontinens]]nek nevezzük. A földrajztudósok egybehangzó véleménye szerint [[Grönland]] a legnagyobb sziget, míg [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] a legkisebb kontinens (Ausztrália területe kb. 4x nagyobb, mint Grönlandé). |
A '''sziget''' vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld. A nagyobb összefüggő szárazföldi területeket [[kontinens]]nek nevezzük. A földrajztudósok egybehangzó véleménye szerint [[Grönland]] a legnagyobb sziget, míg [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] a legkisebb kontinens (Ausztrália területe kb. 4x nagyobb, mint Grönlandé). |
||
[[Fájl:Island near Fiji.jpg|300px|right|thumb| |
[[Fájl:Island near Fiji.jpg|300px|right|thumb|Egy fenéksziget a [[tenger]]ben]] |
||
[[Fájl:Fogo, Cape Verde Islands.jpg|300px|right|thumb|Vulkanikus tevékenység során keletkezett sziget]] |
[[Fájl:Fogo, Cape Verde Islands.jpg|300px|right|thumb|Vulkanikus tevékenység során keletkezett sziget]] |
||
[[Fájl:Egeto5_2.jpg|300px|jobbra|thumb|Egy [[Égető-sziget|folyami sziget]] fejlődése 1870-2005 (a:1870, b:1929, c:1953, d:1980, e:2005) a [[Duna|Dunában]]]] |
[[Fájl:Egeto5_2.jpg|300px|jobbra|thumb|Egy [[Égető-sziget|folyami sziget]] fejlődése 1870-2005 (a:1870, b:1929, c:1953, d:1980, e:2005) a [[Duna|Dunában]]]] |
A lap 2021. április 10., 21:00-kori változata
A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld. A nagyobb összefüggő szárazföldi területeket kontinensnek nevezzük. A földrajztudósok egybehangzó véleménye szerint Grönland a legnagyobb sziget, míg Ausztrália a legkisebb kontinens (Ausztrália területe kb. 4x nagyobb, mint Grönlandé).
Kialakulása
Sziget többféle úton jöhet létre:
- Lemeztektonika hatására kiemelkedik.
- Erózió hatására lekopott környéke vízzel töltődik fel.
- Üledékből, lerakott hordalékból alakul ki.
- Vulkanikus tevékenység során keletkezik.
- Mesterséges úton hozzák létre.
A szigetek fajtái
Sziklás szigetek, zátonyok
- A sziklazátonyok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, sőt talajréteg híján növényzet sem borítja őket. Méretük néhány négyzetmétertől néhány négyzetkilométerig terjedhet. Legjellemzőbb európai előfordulásuk a skandináv tengerpart, ahol csoportokat alkotnak.
- A holmok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, de a sziklazátonyokkal ellentétben van rajtuk talajréteg és növényzet borítja őket. A skandináv nyelvekben a kifejezés kicsi, legfeljebb közepes méretű szigetet jelent.
A Föld legnagyobb szigetei
Név | Környező víz | Terület (km²) | |
---|---|---|---|
1. | Grönland | Atlanti-óceán | 2 175 597 |
2. | Új-Guinea | Csendes-óceán | 786 000 |
3. | Borneó | Csendes-óceán | 743 122 |
4. | Madagaszkár | Indiai-óceán | 587 042 |
5. | Baffin-sziget | Atlanti-óceán | 507 451 |
6. | Szumátra | Indiai-óceán | 473 605 |
7. | Honsú | Csendes-óceán | 230 316 |
8. | Brit-sziget | Atlanti-óceán | 229 883 |
9. | Victoria-sziget | Jeges-tenger | 217 291 |
10. | Ellesmere-sziget | Jeges-tenger | 196 236 |
Kapcsolódó szócikkek
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziget témájú médiaállományokat.
Nézd meg a sziget címszót a Wikiszótárban!
- Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról, XL. A norvég partvonal jelenségeiről.
- A világ legfurcsább alakú szigetei – műholdkép – Origo, 2010. november 25.
- Dunai Szigetek