„Izoterm állapotváltozás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
+Boyle–Mariotte-törvény |
A „konst.” helyett „állandó” |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
Az [[ideális gáz]] izoterm állapotváltozását a [[Boyle–Mariotte-törvény]] írja le: ''A zárt térben levő, állandó hőmérsékletű gáz nyomása és térfogata fordítottan arányos egymással.'' Képlettel: |
Az [[ideális gáz]] izoterm állapotváltozását a [[Boyle–Mariotte-törvény]] írja le: ''A zárt térben levő, állandó hőmérsékletű gáz nyomása és térfogata fordítottan arányos egymással.'' Képlettel: |
||
:<math> p \cdot V = \ |
:<math> p \cdot V = \text{állandó} \, </math> |
||
A fordított arányosságnak megfelelően a az izoterm folyamat nyomás–térfogat diagramja [[hiperbola (matematika)|hiperbola]]. |
A fordított arányosságnak megfelelően a az izoterm folyamat nyomás–térfogat diagramja [[hiperbola (matematika)|hiperbola]]. |
A lap 2021. április 9., 18:07-kori változata
Az izoterm állapotváltozás vagy izoterm folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer hőmérséklete nem változik.
Az ideális gáz izoterm állapotváltozását a Boyle–Mariotte-törvény írja le: A zárt térben levő, állandó hőmérsékletű gáz nyomása és térfogata fordítottan arányos egymással. Képlettel:
A fordított arányosságnak megfelelően a az izoterm folyamat nyomás–térfogat diagramja hiperbola.
Az állapotváltozás kezdő- és végpontján mérhető állapotjelzők közötti összefüggés:
Izoterm állapotváltozás esetén az entalpia és a belső energia nem változik. Ez úgy lehetséges, ha a gáz tágulásakor a terjeszkedéshez szükséges munkával azonos mennyiségű hőt közlünk a rendszerrel. (Ellenkező esetben a gáz lehűlne.) A gáz összenyomásakor viszont a közeg felmelegedne, ezért hogy az eredeti hőmérsékletet megtartsa, le kell hűteni. A külső munka, illetve a közölt vagy elvont hő nagysága egységnyi tömegű közegre:
Források
- Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.