„Veszprémi főegyházmegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SlowenyHUN (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Cili Néni (vitalap | szerkesztései)
9. sor: 9. sor:
| főegyházmegye = Veszprémi
| főegyházmegye = Veszprémi
| metropolita körzet = <!-- Metropolita körzet neve, ha van. Példa: Kalocsa-Kecskeméti -->
| metropolita körzet = <!-- Metropolita körzet neve, ha van. Példa: Kalocsa-Kecskeméti -->
| főesperességek = <!-- Főesperességek. Példa: nincsen -->
| főesperességek = főszékesegyházi, pápai, sümegi, zalai
| esperességek = <!-- Esperességek. Példa: Pécsi, Siklósi, Mohácsi stb. -->
| esperességek = pápai, zirci, tapolcai, sümegi, palotai, veszprémi, keszthely-zalaszentgróti
<!-- Statisztikai adatok -->
| teljes lakosság = 461 000 (2010)
| teljes lakosság = 461 000 (2010)
| egyházmegye lakossága = 336 000
| egyházmegye lakossága = 336 000
17. sor: 16. sor:
| plébániák = 180
| plébániák = 180
| parókiák = <!-- Például görögkatolikus egyháznál a plébániák megfelelője. -->
| parókiák = <!-- Például görögkatolikus egyháznál a plébániák megfelelője. -->
| templomok = <!-- Példa: 870 -->
| templomok = ~380
| iskolák = 9
| iskolák = 9
| rítus = [[Latin rítusú katolikus egyház|latin]]
| rítus = [[Latin rítusú katolikus egyház|latin]]
| társszékesegyház = <!-- Ha van társszékesegyház -->
| társszékesegyház = nincs
| papok = 106
| papok = 106
| pápa = Ferenc
| pápa = Ferenc
32. sor: 31. sor:
| általános helynök =Takáts István
| általános helynök =Takáts István
| püspöki helynök =
| püspöki helynök =
| főesperesek =
| főesperesek =Szabó János, Mail József, Nagy József, Bizderi János
| nyugalmazott = [[Márfi Gyula]]
| nyugalmazott = [[Márfi Gyula]]
|térkép=Veszprém Egyházmegye.png|székesegyház=[[Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)
|térkép=Veszprém Egyházmegye.png|székesegyház=Szent Mihály-székesegyház|ország=Magyarország|alapító=I. István|székhely=Veszprém|nyelvek=magyar}}
|Szent Mihály-főszékesegyház]]}}
[[Fájl:Veszprem-szent-mihaly.jpg|bélyegkép|394x394px|A [[Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)|Szent Mihály-székesegyház]]]]
[[Fájl:Veszprem-szent-mihaly.jpg|bélyegkép|394x394px|A [[Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)|Szent Mihály-székesegyház]]]]
A '''Veszprémi főegyházmegye''' ({{latinul|Archidioecesis Vesprimiensis}}) a tizenkét [[magyarország]]i római katolikus [[egyházmegye]] egyike, egyike a [[I. István magyar király|Szent István]] által alapított egyházmegyéknek. Magyarország első püspöksége. A veszprémi püspökök koronázták meg a királynét, [[Gizella magyar királyné|Boldog Gizellától]] [[Zita magyar királyné|Zita királynéig]]. A főegyházmegye védőszentje [[Szent Anna]], társvédőszentje Boldog Gizella. [[Székesegyház|Katedrálisa]] a [[veszprém]]i [[Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)|Szent Mihály-székesegyház]].
A '''Veszprémi főegyházmegye''' ({{latinul|Archidioecesis Vesprimiensis}}) a tizenkét [[magyarország]]i római katolikus [[egyházmegye]] egyike, egyike a [[I. István magyar király|Szent István]] által alapított egyházmegyéknek. Magyarország első püspöksége. A veszprémi püspökök koronázták meg a királynét, [[Gizella magyar királyné|Boldog Gizellától]] [[Zita magyar királyné|Zita királynéig]]. A főegyházmegye védőszentje [[Szent Anna]], társvédőszentje Boldog Gizella. [[Székesegyház|Katedrálisa]] a [[veszprém]]i [[Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)|Szent Mihály-székesegyház]].

A lap 2021. április 9., 12:01-kori változata

Veszprémi főegyházmegye
(Archidioecesis Vesprimiensis)
Elhelyezkedés
OrszágMagyarország
FőegyházmegyeVeszprémi
Főesperesi körzetekfőszékesegyházi, pápai, sümegi, zalai
Esperesi körzetekpápai, zirci, tapolcai, sümegi, palotai, veszprémi, keszthely-zalaszentgróti
é. sz. 47° 05′ 50″, k. h. 17° 54′ 11″
Statisztikai adatok
Terület6920 km²
Lakosság
Teljes461 000 (2010)
Egyházmegyéhez tartozók336 000 (72,9%)
Plébániák180
Templomok~380
Egyházi iskolák9
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
JogelődRoman Catholic Diocese of Veszprém
Alapítás ideje1993. május 31.
AlapítóI. István
SzékhelyVeszprém
SzékesegyházSzent Mihály-székesegyház
Társszékesegyháznincs
Védőszent
Papjai106
Nyelvekmagyar
Vezetése
PápaFerenc
ÉrsekUdvardy György
Általános helynökTakáts István
FőesperesekSzabó János, Mail József, Nagy József, Bizderi János
Nyugalmazott püspökMárfi Gyula
Térkép
Veszprémi főegyházmegye
Veszprémi főegyházmegye
Honlap
Veszprémi főegyházmegye weboldala
Veszprémi főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprémi főegyházmegye témájú médiaállományokat.
A Szent Mihály-székesegyház

A Veszprémi főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Vesprimiensis) a tizenkét magyarországi római katolikus egyházmegye egyike, egyike a Szent István által alapított egyházmegyéknek. Magyarország első püspöksége. A veszprémi püspökök koronázták meg a királynét, Boldog Gizellától Zita királynéig. A főegyházmegye védőszentje Szent Anna, társvédőszentje Boldog Gizella. Katedrálisa a veszprémi Szent Mihály-székesegyház.

Terület

Ranolder János portréja

Területébe tartozik Veszprém megye, Zala megye mintegy egynegyed része, valamint Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyék néhány települése.

Történelem

Szent István és Boldog Gizella szobra. Ispánki József alkotása

A 10. század végén Géza fejedelem által megalapított veszprémi egyházmegye nagy területe a Dunántúlon a Drávától egészen a Dunáig ért. Területéhez tartozott a középkorban Fejér, Somogy, Veszprém és Zala, vagy régi nevén Kolon megyéket, valamint a később megszűnt Pilis megyét. E hatalmas területen a 14. század elejére a pápai adólajstromok tanúsága szerint kb. félezer plébánia alakult ki, és a kolostorok száma is több volt mint száz.

A püspökség nagyon kötődött a magyar királynékhoz. Veszprém, már Szent István előtt, Géza fejedelem felesége, Sarolt óta a „királynék városa" volt. Az egyházmegye főpásztorának volt a joga a mindenkori királyné megkoronázása, s egyben ők voltak a királynék kancellárjai is. Az uralkodók gyakran bízták meg őket diplomáciai szolgálatokkal. A legismertebb diplomata-püspök a Mátyás király idején élt Vetési Albert püspök (1458–1486) volt. A 15. század második felétől egyre több püspök vállalkozott katonai feladatok felvállalására is, ilyen volt például a híres törökverő Beriszló Péter (1512–1520) is.

A török hódítás, a 16. században nem kímélte az egyházmegye területét sem. A Balatontól délre és keletre lévő nehezen védhető területek már a hódítás első évtizedeiben az oszmánok kezére kerültek, és maga a püspöki székhely, Veszprém is veszélyeztetve volt. Emiatt 1544-ben mind a püspök, mind a káptalan úgy döntöttek, hogy elhagyják a várost. A püspök a védettebb várába, Sümegre, a káptalan pedig Sopronba költözött. Veszprémet először 1552-ben foglalták el a török csapatok kb. másfél évtizedre. Ezen kívül még kétszer került törökök kezére a város: a tizenöt éves háború alatt, 1593 és 1598 között, illetve még egyszer, egy rövid időre 1683-ban. Ezeken kívül a magyar (és német) végvári katonaság uralta a települést. A Sümegen tartózkodó vagy országos politikai feladatokkal ellátó püspököknek alig nyílt lehetősége az egyházmegyéjükben élő hívek lelkigondozására.

Az érseki palotát Koller Ignác építette

A káptalan már a 17. század elején, 1630-ban visszatért a városba, a püspök visszatérésére azonban egy évszázadot kellett még várni. A 18. század elejétől az egymást váltó püspökök, elsősorban Volkra Ottó János (1710–1720), Acsády Ádám (1725-1744) és Padányi Bíró Márton (1745–1762) nagy erővel láttak hozzá az újjászervezéshez (Padányi például bezáratta a kocsmákat az istentisztelet alatt). Az elpusztult templomok, plébániák felújítása és újjászervezése, a protestánsok visszatérítése és a papnevelés újjáélesztése mellett nagy gondot fordítottak az egyházi fegyelem megszilárdítására is. Ekkor történt meg az egyházmegye területének első nagy átszervezése is. 1777-ben zalai és vasi plébániákból létrehozták a szombathelyi, a Fejér megyei területekből pedig a székesfehérvári püspökségeket. Ugyanekkor került át a pápai főesperesség a veszprémi püspökséghez a győritől. Az egyházmegye 19. század eleji főpásztorai közül Kopácsy József (1825–1842) a magyar nyelv ügye mellé állva 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvvezetést, pedig 1834-ben tanítóképzőt alapított. Ranolder János (1849–1875) pedig az egyházmegye városaiban alapított iskolákat, az ún. Ranolder-intézeteket.

A 20. század elején Hornig Károly püspök (1888–1917) elsőként a magyar püspökök közül kiadatta a püspökség római okmánytárát, 1907-1910 között pedig neoromán stílusban restauráltatta a leégett Szent Mihály-székesegyházat. A század második fele a megpróbáltatások ideje volt. A második világháború ideje alatt volt az egyházmegye püspöke Mindszenty József (1944–1945), a későbbi prímás, akit az akkori a nyilas diktatúra börtönbe zárt. Egyik utódja, Badalik Bertalan, aki már a kommunista diktatúra alatt (1949–1965) töltötte főpásztori idejének második felét, 1957-től hejcei magányban, egyházmegyéjétől távol volt kénytelen tartózkodni. A rendszerváltoztatás után, 1993-ban újabb szervezeti átalakuláson esett át az egyházmegye. A Balatontól délre eső Somogy megyei területekből II. János Pál pápa létrehozta a kaposvári püspökséget, s ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte.

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
Udvardy György
veszprémi érsek
Balassagyarmat, 1960május 14. (63 éves) esztergom-budapesti segédpüspöknek kinevezve: 2004. január 24.

pécsi püspök: 2011. április 9. veszprémi érsek: 2019. július 12.

Márfi Gyula
nyugalmazott veszprémi érsek
Pördefölde, 1943december 17. (80 éves) Egri segédpüspöknek kinevezve: 1995. november 11.

Püspökké szentelve: 1995. december 2.
Veszprémi érseknek kinevezve: 1997. augusztus 14. Veszprémi érseknek beiktatva: 1997. szeptember 5. Nyugállományban: 2019. július 12.

Területi beosztás

4 főesperesség van:

  • Főszékesegyházi főesperesség (vezetője: Szabó János 2020–[1])
  • Pápai főesperesség (vezetője: Dr. Mail József)
  • Sümegi főesperesség (vezetője: Nagy József)
  • Zalai főesperesség (vezetője: Bizderi János)

Minden főesperességen belül 2 kerület. A Főszékesegyházi főesperességen belül: Veszprémi kerület (vezetője: Nagy Károly) 23 plébániával és Várpalotai kerület (vezetője: Ajtós József) 15 plébániával. A Pápai főesperességen belül: Pápai kerület (vezetője: Földi István) 25 plébániával és Zirci kerület (vezetője: Sijártó László) 24 plébániával. A Sümegi főesperességen belül: Sümegi kerület (vezetője: Bakos Frigyes) 27 plébániával és Tapolcai kerület (vezetője: Sabjanics Miklós) 22 plébániával. A Zalai főesperességen belül: Keszthelyi kerület (vezetője: Kiss László) 18 plébániával és Zalaszentgróti kerület (vezetője: Kapássy Ferenc) 26 plébániával.[2]

Egyházközségek

Az egyházmegye 180 plébániából áll, amit jelenleg 106 lelkipásztor lát el.

Tevékenységek

Hitélet

Az egyházmegyében 460 ezer ember lakik, ebből mintegy 300 ezer katolikus.

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek