„Aorta-aneurizma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Előfordulás: átlagéletkor hozzáadása forráshivatkozással
→‎Rizikó faktorok: további rizikófaktorok hozzáadása
22. sor: 22. sor:
* férfi nem
* férfi nem
* dohányzás az anamnézisben (az is, aki korábban dohányzott)
* dohányzás az anamnézisben (az is, aki korábban dohányzott)
* kezeletlen szív- és érrendszeri betegség
* magas vérnyomás
* genetikai ok (a meggyengült kötőszövet miatt Marfan szindrómások különösen érintettek)
* családban előfordult AAA
* családban előfordult AAA



A lap 2021. április 4., 16:14-kori változata

Aorta-aneurizma
OMIM100070
DiseasesDB792
A Wikimédia Commons tartalmaz Aorta-aneurizma témájú médiaállományokat.

Egy verőér tágulatot akkor hívunk aneurysmának, ha a tágulat átmérője 50%-kal meghaladja a normális átmérőt. Általában szakirodalomból vett adatok alapján számoljuk a normál átmérőt, azonban ez nem minden ér esetében ismert, illetve az erek nagysága széles egyéni variációkat mutat - tekintettel pl. testméretre, nemre. Éppen ezért az International Society for Cardiovascular Surgery által felállított ad hoc bizottság (1991) megállapítása szerint az artériás aneurysma definíciója: "egy állandó, azonos helyen megfigyelt verőértágulat akkor számít aneurysmának, ha a tágulat mértéke legalább 50%-kal meghaladja az eső első proximális normális érszakasz átmérőjét".[1]

A hasi - infrarenalis (veseerek alatti) - aorta szakasz esetében a fentiek alapján 3 cm-t meghaladó átmérő esetében beszélünk abdominális aorta aneurysmáról (AAA).

Mint minden aneurysmánál itt is van "valódi" és "álaneurysma". Valódi aneurysma az érfal rétegeinek meggyengülése esetén alakul ki, annak hosszanti és haránt irányban is tágul az ér (un. fusiformis tágulat) és az érfal minden rétegét érinti - általában az ér hossztengelyére szimmetrikus. Álaneurysma esetében általában érsérülés okozza a tágulatot, annak csak a külső rétege, vagy a környező kötőszövetek alkotják a falat. Alak szerini beosztásban létezik az előbb említett orsó forma (fusiformis) és a saccularis típusú is amikor a tágulat egy zsákra hasonlít, amelynek alakja nem szimmetrikus az áramlás tengelyére.

Előfordulás

Az AAA előfordulása 2,9%-7,9% közé esik,[2] a férfiaknál gyakoribb, átlagosan 4:1 arányban. A betegek átlagéletkora 67 év.[3] Az előfordulás 55 év alatt ritka, majd gyors emelkedés után eléri az 5,9%-es csúcsot 80-85 éves korra. Nőknél később, 70 éves kor felett kezd emelkedni és 90 éves korra éri el a 4,5%-ot.[4][5]

Rizikó faktorok

  • életkor
  • férfi nem
  • dohányzás az anamnézisben (az is, aki korábban dohányzott)
  • kezeletlen szív- és érrendszeri betegség
  • magas vérnyomás
  • genetikai ok (a meggyengült kötőszövet miatt Marfan szindrómások különösen érintettek)
  • családban előfordult AAA

Egészségügyi jelentősége

Az átmérő növekedésével a Laplace-törvény alapján az érfal feszülése négyzetesen emelkedik - így egy bizonyos átmérő esetén az érfal szakadása "ruptúra" egyre nagyobb eséllyel következik be. Az aneurysma elhelyezkedésének megfelelően ez lehet a hashártya mögötti térben (retroperitonealis), de lehet hasüregi vagy akár a bélfalon áttörő vérzés esetén véres széklettel jelentkező jelentős vérvesztés is.

Az aorta aneurysma veseér alatti (ez a leggyakoribb) elhelyezkedése esetén a műtéti halálozás 5% alatti,[6] ez azonban ruptura esetén meghaladja a 80%-ot is,[7] nem ritka, hogy a beteg a kórházba szállítást sem éri meg.

Jegyzetek

  1. Johnston KW, Rutherford RB, Tilson MD, Shah DM, Hollier L, Stanley JC. Suggested standards for reporting on arterial aneurysms. Subcommittee on Reporting Standards for Arterial Aneurysms, Ad Hoc Committee on Reporting Standards, Society for Vascular Surgery and North American Chapter, International Society for Cardiovascular Surgery. J Vasc Surg. 1991 Mar;13(3):452-8.
  2. Ouriel K, Green RM, et al. An evaluation of new methods of expressing aortic aneurysm size: relationship to rupture. J Vase Surg 1992,15:12-18.
  3. Semmelweis Aortacentrum: több szakma együttműködésével látják el a legsúlyosabb eseteket
  4. Keen RR, Dobrin PB, eds. Medical Intelligence Unit 17: Development of aneurysms. Landes Bioscience, Texas 2000. Chapter 1: Epidemiology of abdominal aortic aneurysm. Bengtsson H; 1-8.
  5. Bengtsson H, Bergqvist D, Sternby NH. Increasing prevalence of abdominal aortic aneurysms, a necropsy study. Eur J Surg 1992; 158:19-23.
  6. Prinssen M, Verhoeven EL, Buth J, Cuypers PW, van Sambeek MR, Balm R, Buskens E, Grobbee DE, Blankensteijn JD; Dutch Randomized Endovascular Aneurysm Management (DREAM)Trial Group (2004. október 14.). „A randomized trial comparing conventional and endovascular repair of abdominal aortic aneurysms”. The New England journal of medicine 351 (16), 1607–1618. o. DOI:10.1056/NEJMoa042002. PMID 15483279.  
  7. Reimerink JJ, van der Laan MJ, Koelemay MJ, Balm R, Legemate DA (2013. október). „Systematic review and meta-analysis of population-based mortality from ruptured abdominal aortic aneurysm”. The British journal of surgery 100 (11), 1405–1413. o. DOI:10.1002/bjs.9235. PMID 24037558.