Fodor Gyula (építész)

Fodor Gyula
Az Arany Sas-udvar
Született	1871 Pest
Elhunyt	1942 (70 évesen) Budapest
Házastársa	Schirmbrandt Anna
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Gyula témájú médiaállományokat.

A Steinhardt-ház

A Csokonai utcai bérpalota kapuja

Színi Fodor Gyula, Fodor Gyula Miklós (Budapest, 1871. december 4. – Budapest, 1942. január 27.) magyar építész, vállalkozó, „a szecesszió nagymestere”.

Élete

A református vallású Fodor Gyula Budapesten született, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. Édesapja egy időben színházi ruhatárnok volt, hogy el tudja tartani négy kiskorú gyermekét. 2 évnyi rajziskolai képzés és Wagner János építőmester mellett eltöltött gyakornokoskodás után, 17 évesen beiratkozott a Felső Ipariskola 4 féléves, téli kőműves tanfolyamára, amelyet 1892-ben fejezett be. A Bécsi Egyetemen végzett. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül, akinek édesapja alkalmasint az Állatkert Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Két lányuk született.

Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Ugyanakkor az anyakönyv szerint második lányuk, Hajnalka Mária, 1900. szeptember 21-én a VII. kerületi Aréna (ma Dózsa György) út 2-ben született - ami csak azért érdekes, mivel ez a terület a Keleti pályaudvarhoz tartozik. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a Fodor Gyula és Társában, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a Hunnia Építő Rt.-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, amelynek székházát a Falk Miksa utca 18-20. szám alatt emelte.1903-tól 1914-ig mintegy 40 szecessziós épületet tervezett Budapesten. Az első világháború kitörése után a bérházépítés jó 10 évre szinte teljesen leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában.

„Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát '45 után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A BAZ megyei Mádra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig, istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években Stephane [Fodor Gyula unokaöccse] levitte kocsival unokatestvérét, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. Stephane úgy emlékszik, hogy a villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt”

– Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.

Művei

„A budapesti Baross-utca 11. sz. alatti és az Üllői-útra is átnyúló telken épült bérpalota tervezésekor modern 6-8 szobás lakásokból álló ház építése volt a cél, takarékos, de kényelmes berendezéssel. Alaprajzi elrendezését illetőleg – tekintettel a telek nagyságára és a kívánt lakások csekély számára – ezeket csoportosítani úgy kellett, hogy emeletenkint négy nagy lakás készült világos helyiségekkel. Az egész udvar alá van pincézve, egyetlen nagy raktárhelyiséget képez; a földszinten egy kávéház és több üzlethelyiség van nagy nyílásokkal, terméskőoszlopokkal elosztva.”

– Építőipar (10. sz. 1909. március 7. – kitervezte.hu

• Budapest V., Somogyi Béla utca 7., lakóház, 1903–04
• Budapest VII., Rózsa utca 29., háromemeletes lakóház, 1904
• Budapest VI., Hajós u. 25., lakóház, az ún. Napóleon-udvarral, 1905–1906
• Budapest VIII., Baross utca 11., műemléki épület (hrsz: 36753), Arany Sas-udvar, 1905–1907
• Budapest VIII., Csokonai utca 8., műemléki lakóház (hrsz: 34656), 1906 körül
• Budapest VII., Kazinczy utca 51., műemléki lakóház (hrsz. 341589, 1907
• Budapest VIII., Gyulai Pál utca 16., háromemeletes lakóház, 1907
• Budapest VIII., Fiumei út 12/B-14., műemléki lakóház (hrsz: 345879)
• Budapest XII., Csaba utca 8., négyemeletes lakóház, 1909
• Budapest V., Falk Miksa utca 13., ötemeletes lakóház, 1909
• Budapest VIII., József utca 36., háromemeletes lakóház, 1910
• Budapest VI., Dózsa György út 64., a lakóházat az Országos Tisztviselő Szövetség Házépítő Szövetkezetének építette 1908-ban, de saját családjának lakása is itt volt.
• Budapest V., Falk Miksa utca 22., ötemeletes lakóház, 1910
• Balatonboglár, „Munka után” villa, saját családjának építette 1910 körül
• Budapest VII., Alsó erdősor 8., „Steinhardt-ház” (műemlék, hrsz: 33603), 1911
• Budapest VI., Nagymező utca 8., ötemeletes lakóház, az Ernst Múzeum székhelye, 1911–12
• Budapest V., Falk Miksa utca 18-20., az Atlantica Tengerhajózási Társaság székháza, 1912–13
• Budapest V., Belgrád rakpart 16., ötemeletes lakóház, 1913–14
• Budapest VI., Nagymező utca 31., négyemeletes lakóház, 1913–14
• Budapest XIII., Hegedűs Gyula utca 16., négyemeletes lakóház, 1914
• Budapest V., Vármegye u. 7., az OTI Bányanyugbéralap bérháza, 1931

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar építészek listája
• Szecesszió

Külső hivatkozások

• Védett fővárosi épületek
• Villa munka után Fodor Gyula boglári nyaralója
• Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) - Védett ingatlanok lekérdezése helyrajzi szám szerint (Lechner Tudásközpont)