„Kartács” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2021. március 31., 18:25-kori változata

A kartács egy tüzérségi lövedékfajta, amely vékony dobozba vagy zsákba csomagolt golyókból áll. A kartácsot közelről tömegben támadó élőerők ellen használták, kilövéskor a golyók szétszóródtak sok embert megsebesítve. Hatása hasonló az első világháború alatt kiterjedten használt srapnelével vagy a repeszgránátéval, de a kartácsot elsősorban huzagolás nélküli ágyúkban használták. A kilövés alkalmával a doboz vagy zsák már az ágyúcsőben kireped és a sörétek szétszóródva repülnek ki. Kisebb lőtávolságra, 200-300 m-re alkalmazták. Lényege, hogy a nagy ágyúgolyó helyett sok kis golyót (söréteket) lőnek ki az ágyúból, mely sörétek egy kúpszerű térrészen belül szóródnak szét és ebben a térben levő ellenséget harcképtelenné teszik ("lekaszálják").

A kartács a német Kartätsche szóból ered. Első említései Mariano di Jacopo – Taccolatól 1442-ben,^[1] és egy ismeretlen szerzőtől származó könyv: Das Feuerwerkbuch 1432 körüli évekből^[2] A kartácsot először tömegesen a 16. században kezdték használni. Először kisebb kődarabokkal töltötték meg az ágyúkat, majd a muskéták golyójához hasonló ólomgolyókat, vagy pedig nagyobb formájú karabélytöltényeket használtak. A kartácsgolyókat jutazsákba, vagy bádogdobozba csomagolták és így előre előkészítve töltötték az ágyúkba.

Jegyzetek

↑ Mariano di Jacopo (Taccola): Codex Latinus Monacensis: De rebus militaribus
↑ Kartätsch-Schuss

Források

Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
Bokor József (szerk.). Kartács, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kartács témájú médiaállományokat.

Hadtudományi portál
Történelemportál

[1] Mariano di Jacopo (Taccola): Codex Latinus Monacensis: De rebus militaribus

[2] Kartätsch-Schuss

[1]

[2]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 [[Fájl:Middleage fragmentation cannon.jpg|thumb|150px|Középkori kartácstűz lovasrohammal szemben]]
 [[Fájl:Grapeshot treatise closeup.jpg|thumb|150px|Az amerikai polgárháborúban használt kartács]]
-A '''kartács''' egy elavult [[tüzérség]]i [[lövedék]]fajta, amely vékony dobozba vagy zsákba csomagolt golyókból áll. A kartácsot közelről tömegben támadó élőerők ellen használták, kilövéskor a golyók szétszóródtak sok embert megsebesítve. Hatása hasonló az első világháború alatt kiterjedten használt srapnelével vagy a repeszgránátéval, de a kartácsot elsősorban huzagolás nélküli ágyúkban használták. A kilövés alkalmával a doboz vagy zsák már az ágyúcsőben kireped és a sörétek szétszóródva repülnek ki. Kisebb lőtávolságra, 200-300 m-re alkalmazták. Lényege, hogy a nagy ágyúgolyó helyett sok kis golyót ([[sörét]]eket) lőnek ki az ágyúból, mely sörétek egy [[kúp]]szerű térrészen belül szóródnak szét és ebben a térben levő ellenséget harcképtelenné teszik ("lekaszálják").
+A '''kartács''' egy [[tüzérség]]i [[lövedék]]fajta, amely vékony dobozba vagy zsákba csomagolt golyókból áll. A kartácsot közelről tömegben támadó élőerők ellen használták, kilövéskor a golyók szétszóródtak sok embert megsebesítve. Hatása hasonló az első világháború alatt kiterjedten használt srapnelével vagy a repeszgránátéval, de a kartácsot elsősorban huzagolás nélküli ágyúkban használták. A kilövés alkalmával a doboz vagy zsák már az ágyúcsőben kireped és a sörétek szétszóródva repülnek ki. Kisebb lőtávolságra, 200-300 m-re alkalmazták. Lényege, hogy a nagy ágyúgolyó helyett sok kis golyót ([[sörét]]eket) lőnek ki az ágyúból, mely sörétek egy [[kúp]]szerű térrészen belül szóródnak szét és ebben a térben levő ellenséget harcképtelenné teszik ("lekaszálják").
 A kartács a német ''Kartätsche'' szóból ered. Első említései Mariano di Jacopo – Taccolatól 1442-ben,<ref>Mariano di Jacopo (Taccola): Codex Latinus Monacensis: De rebus militaribus</ref> és egy ismeretlen szerzőtől származó könyv: ''Das Feuerwerkbuch'' 1432 körüli évekből<ref>[http://www.feuerwerkbuch.homepage.t-online.de/downloads/FWB_neu.pdf ''Kartätsch-Schuss'']</ref> A kartácsot először tömegesen a 16. században kezdték használni. Először kisebb kődarabokkal töltötték meg az ágyúkat, majd a muskéták golyójához hasonló ólomgolyókat, vagy pedig nagyobb formájú karabélytöltényeket használtak. A kartácsgolyókat jutazsákba, vagy bádogdobozba csomagolták és így előre előkészítve töltötték az ágyúkba.