„Steinhardt Géza” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 25. sor: | 25. sor: | ||
===Egyéb=== |
===Egyéb=== |
||
* Kun Jenő: ''Steinhardt magyar kupléi''; Schmelz Ny., Budapest, |
* Kun Jenő: ''Steinhardt magyar kupléi''; Schmelz Ny., Budapest, 1903 |
||
* ''Steinhardt-Album. Musik zu beziehenbei A. Kmoch Capellenmeister''; Korvin Testvérek Ny., Budapest, 1910 körül |
* ''Steinhardt-Album. Musik zu beziehenbei A. Kmoch Capellenmeister''; Korvin Testvérek Ny., Budapest, 1910 körül |
||
A lap 2021. március 27., 07:00-kori változata
| Steinhardt Géza | |
_G%C3%A9za.jpg) | |
| 1931 körül | |
| Született | Goldstein Géza 1873. augusztus 9. Léva |
| Elhunyt | 1944 (70-71 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pollák Gizella (h. 1900–?) Escher Mária (h. 1918–1944) |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Steinhardt Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Steinhardt Géza, Szekeres, született: Goldstein (Léva, 1873. augusztus 9.[2] – Budapest, 1944. ?) színész, színigazgató.
Életútja
Goldstein Lipót és Hochberger Teodóra (Dóra) fia. Léván tanult, ahol három gimnáziumi osztályt végzett. Színészmesterséget nem tanult. 1890-ben lépett fel először a Folies Caprice-ban, nagy sikerrel egy német darabban. Itt 18 évig működött és úgy színészi kvalitásaival, mind egyéni magánszámaival egy különleges zsánert tett népszerűvé. 1900. február 11-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Pollák Gizella népénekesnőt.[3]
1908 októberében nyitotta meg a Rákóczi úton a Steinhardt-mulatót, amelyet 10 évig sikerrel vezetett. Megözvegyülése után 1918. április 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Escher Mária Teréziát.[4] 1919-ben családnevét Szekeresre változtatta.[5]
1917-ben bevonult katonának és az első világháború után régi riválisával, Rott Sándorral társulva, 10 évig vezette a Révai utcában a Kis Komédiát, a volt Folies Capricet. Idővel a németről áttért a magyar nyelvű előadásra és az általa kultivált és német nyelven bevezetett műfajt magyarul is népszerűsítette, ám az egyenetlenség megszüntette a kedvelt kis színpadot. Steinhardt ekkor egy időre visszavonult a színpadtól és a film felé fordult, egy magyar filmet is gyártott. A nehéz viszonyok az ő anyagi helyzetét is megtámadták, de csüggedés nélkül, 1930 októberében az Akácfa utcában újból egy kis színházat nyitott, amely nívós előadásaival újra megszerezte neki régi népszerűségét, s így szép reményekkel küzdött meg a nehéz gazdasági viszonyokkal.
1944–45 fordulóján a nyilasok feleségével együtt a Dunába lökték.[6]
Művei
Könyvek
- Steinhardt mesél. Adomák, tréfák, elbeszélések; szerzői, Budapest, 1935
- Ötven víg esztendő. 1890-1940. Steinhardt Géza 50 év alatt előadott magánszámai. Egyvelegek, kuplék, népdalok, novellák, humoros monológok és adomák; Merkantil Ny., Budapest, 1942
Egyéb
- Kun Jenő: Steinhardt magyar kupléi; Schmelz Ny., Budapest, 1903
- Steinhardt-Album. Musik zu beziehenbei A. Kmoch Capellenmeister; Korvin Testvérek Ny., Budapest, 1910 körül
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ Születési bejegyzése a lévai izraelita hitközség születési akv. 91/1873. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 118/1900. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 474/1918. folyószáma alatt.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 91193/1919. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 1009. kép 3. karton.
- ↑ Magyar Nemzet (1948. június 1.) 4. évfolyam, 123. szám
Források
- Magyar Színművészeti Lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Magyar színházművészeti lexikon Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Színészkönyvtár
- Kun Jenő: Steinhardt magyar kupléi; Schmelz I. Ny., Budapest, 1903