„Steinhardt Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor: 25. sor:
===Egyéb===
===Egyéb===


* Kun Jenő: ''Steinhardt magyar kupléi''; Schmelz Ny., Budapest,'' 1903
* Kun Jenő: ''Steinhardt magyar kupléi''; Schmelz Ny., Budapest, 1903
* ''Steinhardt-Album. Musik zu beziehenbei A. Kmoch Capellenmeister''; Korvin Testvérek Ny., Budapest, 1910 körül
* ''Steinhardt-Album. Musik zu beziehenbei A. Kmoch Capellenmeister''; Korvin Testvérek Ny., Budapest, 1910 körül



A lap 2021. március 27., 07:00-kori változata

Steinhardt Géza
1931 körül
1931 körül
SzületettGoldstein Géza
1873. augusztus 9.
Léva
Elhunyt1944 (70-71 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaPollák Gizella
(h. 1900–?)
Escher Mária
(h. 1918–1944)
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Steinhardt Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Steinhardt Géza, Szekeres, született: Goldstein (Léva, 1873. augusztus 9.[2]Budapest, 1944. ?) színész, színigazgató.

Életútja

Goldstein Lipót és Hochberger Teodóra (Dóra) fia. Léván tanult, ahol három gimnáziumi osztályt végzett. Színészmesterséget nem tanult. 1890-ben lépett fel először a Folies Caprice-ban, nagy sikerrel egy német darabban. Itt 18 évig működött és úgy színészi kvalitásaival, mind egyéni magánszámaival egy különleges zsánert tett népszerűvé. 1900. február 11-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Pollák Gizella népénekesnőt.[3]

1908 októberében nyitotta meg a Rákóczi úton a Steinhardt-mulatót, amelyet 10 évig sikerrel vezetett. Megözvegyülése után 1918. április 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Escher Mária Teréziát.[4] 1919-ben családnevét Szekeresre változtatta.[5]

1917-ben bevonult katonának és az első világháború után régi riválisával, Rott Sándorral társulva, 10 évig vezette a Révai utcában a Kis Komédiát, a volt Folies Capricet. Idővel a németről áttért a magyar nyelvű előadásra és az általa kultivált és német nyelven bevezetett műfajt magyarul is népszerűsítette, ám az egyenetlenség megszüntette a kedvelt kis színpadot. Steinhardt ekkor egy időre visszavonult a színpadtól és a film felé fordult, egy magyar filmet is gyártott. A nehéz viszonyok az ő anyagi helyzetét is megtámadták, de csüggedés nélkül, 1930 októberében az Akácfa utcában újból egy kis színházat nyitott, amely nívós előadásaival újra megszerezte neki régi népszerűségét, s így szép reményekkel küzdött meg a nehéz gazdasági viszonyokkal.

1944–45 fordulóján a nyilasok feleségével együtt a Dunába lökték.[6]

Művei

Könyvek

  • Steinhardt mesél. Adomák, tréfák, elbeszélések; szerzői, Budapest, 1935
  • Ötven víg esztendő. 1890-1940. Steinhardt Géza 50 év alatt előadott magánszámai. Egyvelegek, kuplék, népdalok, novellák, humoros monológok és adomák; Merkantil Ny., Budapest, 1942

Egyéb

  • Kun Jenő: Steinhardt magyar kupléi; Schmelz Ny., Budapest, 1903
  • Steinhardt-Album. Musik zu beziehenbei A. Kmoch Capellenmeister; Korvin Testvérek Ny., Budapest, 1910 körül

Jegyzetek

Források