„Szedres” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
svg címer
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor: 1. sor:
{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
| név = Szedres
| név = Szedres
| címer = Szedres címere.jpg
| címer = HUN Szedres COA.svg
| kép = Szedres, 7056 Hungary - panoramio (1).jpg
| kép = Szedres, 7056 Hungary - panoramio (1).jpg
| képaláírás = [[Bezerédj István]] által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János Templom 2015-ben<ref>[https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/szedres--apatipusztai-kapolna--hidjapusztai-kapolna.html Szedres, Apátipusztai kápolna, Hidjapusztai kápolna]</ref>
| képaláírás = [[Bezerédj István]] által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János Templom 2015-ben<ref>[https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/szedres--apatipusztai-kapolna--hidjapusztai-kapolna.html Szedres, Apátipusztai kápolna, Hidjapusztai kápolna]</ref>

A lap 2021. március 23., 12:05-kori változata

Szedres
Bezerédj István által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János Templom 2015-ben[1]
Bezerédj István által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János Templom 2015-ben[1]
Szedres címere
Szedres címere
Szedres zászlaja
Szedres zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállásközség
PolgármesterKovács János (Fidesz-KDNP)[2]
Irányítószám7056
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1974 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség47,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″
Szedres (Tolna vármegye)
Szedres
Szedres
Pozíció Tolna vármegye térképén
Szedres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedres témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szedres község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban. Szedres község településrésze Apátipuszta külterület, a település központjától mintegy 1 kilométer távolságra található.[4]

Fekvése

Szekszárdtól 15 kilométerre északra, Pakstól 20 kilométerre délnyugatra fekszik.

Megközelíthetősége

Vasúti megálló

Története

A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt „szederfának” neveznek). A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben.

Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes. Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az úrbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844. december 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna megyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Koleszár Mihály (független)[5]
  • 1994–1998: Koleszár Mihály (MSZP)[6]
  • 1998–2002: Koleszár Mihály (független)[7]
  • 2002–2006: Koleszár Mihály (független)[8]
  • 2006–2010: Koleszár Mihály (független)[9]
  • 2010–2014: Kovács János (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Kovács János (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Kovács János (Fidesz-KDNP)[2]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2284
2258
2220
2008
2002
1974
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 14,2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 18,8% (21,1% nem nyilatkozott).[12]

Források

  • Dél-Mezőföld turistatérkép

Nevezetességei

  • A falu szélén, Hídjapusztán (a Medinára vezető út közelében) található a Bezerédj-kastély, amelyben ma speciális gyermekotthon működik.
  • A Balogh (Illés)-kastély Kajmádpusztán áll. A 19. század közepén emelt kúriát 1928-ban építették át mai formájára.
  • A Fiáth-kastély a falutól kb. egy km-re, a Tengelicre vezető út mentén, Apátipusztán fekszik (jelenleg 'Lovas Udvarház' néven panzió).[13]

Jegyzetek

  1. Szedres, Apátipusztai kápolna, Hidjapusztai kápolna
  2. a b Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Szedres község és Apátipuszta településrészének összefoglaló bemutatása
  5. Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  7. Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  10. Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  12. Szedres Helységnévtár
  13. Fiath - Bezerédj - Gindhy kastély - Lovas Udvarház Panzió

További információk

Kapcsolódó szócikkek