„Külső felszínformáló erők” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2021. március 18., 15:41-kori változata

A földfelszínt a külső-és a belső erők formálták olyanná, amilyen napjainkban. A külső erők nevükkel megegyezően, kívülről formálják a felszínt. A külső felszínformálásnak négy eleme van, ezek a következők: jég, víz, szél, hőmérséklet. A külső erők a kiemelkedéseket pusztítják, a bemélyedéseket feltöltik. A hőmérséklet kivételével a külső erőkre hármas hatás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy ezek az erők egyszerre pusztítanak, szállítanak és felhalmoznak (építenek).

Jég

A felszíni jég pusztító hatása főként a jégkorszakokban jéggel fedett (glaciális) területeken figyelhető meg. A jég a puhább kőzeteket elhordja, legyalulja a felszínről, maga mögött hagyva az idősebb, keményebb kőzeteket. Ezeknek a hátramaradt kőzeteknek a felszínén jellegzetes, úgynevezett hullámos felszín figyelhető meg. A pusztítás által létrehozott felszínformák: tómedencék (pl. Finn-tóhátság), "U"-alakú völgyek, fjordok.

A jég által szállított anyagot nevezzük morénának. A moréna a puhább kőzetekből felmart kőzettörmelék, amely a belföldi jégtakaróval és a gleccserekkel együtt változtatja helyét.

Az építő munkája a jégnek akkor figyelhető meg, amikor a moréna kikerül a jégtakaróból, és felhalmozódásával létrehozza a jellegzetes felszínformáit, amelyek a moréna síkság, végmorénasánc(-> tóképződés).

Víz

Esővíz

Az esővíz okozta felszínformálás emberi szemmel nézve is igen rövid. A lehulló csapadék az alacsonyabb térség felé folyik, eközben hordalékot szed fel és szállít. A felső talajréteget képes teljesen lemosni. Azokon a területeken, ahonnan már lefolyt az esővíz vízmosásokat, árkokat, barázdákat hoz létre.

Folyóvíz

A folyóvíz pusztító munkája nagy esésű területen, nagy sebességnél jelentkezik. Ezeket a területeket -ahol a folyó így halad- nevezzük felső-[bevágó] szakaszjellegűnek. A létrehozott felszínformák a "V" alakú szurdokvölgyek.

A szállító munkája többféle lehet, a sebességének függvényében. A lehetséges módok (csökkenő sebesség esetén): görgetve, ugráltatva, lebegtetve. Ezeken a szakaszokon az esés csökken, a sebesség lassul, és a folyó kanyarogva szélesíti völgyét, egyszerre épít és rombol. (középső-[oldalazó] szakaszjelleg)

A kis esésű területeket, ahol a folyó lassan halad, alsó-[feltöltő] szakaszjellegnek nevezzük. Ilyenkor építő munkát végez a víz. Zátonyok, szigetek létrejötte jellemző, a folyók több ágra szakadnak, hordalékkúpok halmozódnak fel, és a folyó becsatlakozásánál ennek következtében delta torkolatok jönnek létre.

Tenger

A tengervíz a meredek partokon tud pusztító munkát végezni. A magaspartokon a hullámok megtörnek (innen ered a jelenség neve, a hullámtörés). Jellemző felszínformái a pusztuló magaspartok, sziklatornyok. A becsatlakozó folyók nem tudják lerakni a hordalékukat a pusztító munka miatt, így ezeken a területeken tölcsértorkolatok a jellemzőek.

A pusztítás során szerzett hordalékot a tenger hullámmozgással szállítja, egészen amíg sekélyebb területekhez nem ér. Itt hullámmorajlás és az építő munka a jellemző (épülő lapospart). Gyakran épülnek fel turzások, lagúnák.

Szél

A szél pusztító munkáját nevezzük deflációnak. A szállított hordalékkal csiszolja a felszínt, amihez hozzáér, így hozza létre a deflációs felszínformákat. A legegyszerűbb szélkifúvástól kezdve számtalan formát képes létrehozni, deflációs medencéket, tanúhegyeket (nem érdemes összekeverni a vulkanikus tanúhegyekkel!), szélmarást, gombasziklákat.

A szállító munkát csak kopár felszínen képes elvégezni a szél. Az építő munkáját idegen szóval akkumulációnak nevezzük. Dűnéket, buckákat, barkánokat hoz létre.

Hőmérséklet

A hőmérséklet felszínformáló hatásához nem szélsőséges hőmérsékleti értékek, hanem nagy hőingás szükséges. Ha nagy a hőingás, az anyagok térfogata változik. Minél nagyobb és gyakoribb az ingadozás, annál gyakrabban nő meg a kőzetek térfogata, majd csökken le. Sokszori ismétlődéstől, és az anyagminőség függvényében egy idő után repedések keletkeznek. A repedések kitágulnak, majd a darabok elválnak egymástól, így megtörténik az aprózódás (fizikai változás).

Források

Földrajz 9. (tankönyv), Mozaik kiadó, Jónás Ilona, Kovács Lászlóné Dr., Szöllősy László, Vízvári Albertné, 2010
Általános természetföldrajz gimnáziumok számára (tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Dr. Nemerkényi Antal, Sárafalvi Béla, 2007
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/a-hegysegek-atalakulasa-lepusztulasa/a-kulso-erok-rombolo-munkaja
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/a-hegysegek-atalakulasa-lepusztulasa/a-kulso-erok-epito-munkaja

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 A külső erők a kiemelkedéseket pusztítják, a bemélyedéseket feltöltik. A hőmérséklet kivételével a külső erőkre hármas hatás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy ezek az erők egyszerre pusztítanak, szállítanak és felhalmoznak (építenek).
-== Jég<s>[nem tudom]</s> ==
+== Jég ==
 A felszíni jég pusztító hatása főként a jégkorszakokban jéggel fedett (glaciális) területeken figyelhető meg. A jég a puhább kőzeteket elhordja, legyalulja a felszínről, maga mögött hagyva az idősebb, keményebb kőzeteket. Ezeknek a hátramaradt kőzeteknek a felszínén jellegzetes, úgynevezett hullámos felszín figyelhető meg. A pusztítás által létrehozott felszínformák: tómedencék (pl. Finn-tóhátság), "U"-alakú völgyek, fjordok.
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Az építő munkája a jégnek akkor figyelhető meg, amikor a moréna kikerül a jégtakaróból, és felhalmozódásával létrehozza a jellegzetes felszínformáit, amelyek a  moréna síkság, végmorénasánc(-> tóképződés).
-== Víz<s>[nem tudom]</s> ==
+== Víz ==
 === Esővíz ===
 Az esővíz okozta felszínformálás emberi szemmel nézve is igen rövid. A lehulló csapadék az alacsonyabb térség felé folyik, eközben hordalékot szed fel és szállít. A felső talajréteget képes teljesen lemosni. Azokon a területeken, ahonnan már lefolyt az esővíz vízmosásokat, árkokat, barázdákat hoz létre.