„Steinhardt Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Infobox, nemzetközi katalógusok. zsanér/zsáner Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
a Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
[[Kategória:1873-ban született személyek]] |
[[Kategória:1873-ban született személyek]] |
||
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]] |
||
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]] |
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]] |
||
A lap 2021. március 15., 21:03-kori változata
| Steinhardt Géza | |
_G%C3%A9za.jpg) | |
| 1931 körül | |
| Született | Goldstein Géza 1873. augusztus 9. Léva |
| Elhunyt | 1944 (70-71 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pollák Gizella (h. 1900–?) Escher Mária (h. 1918–1944) |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Steinhardt Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Steinhardt Géza, Szekeres, született: Goldstein (Léva, 1873. augusztus 9.[2] – Budapest, 1944. ?) színész, színigazgató.
Életútja
Goldstein Lipót és Hochberger Teodóra (Dóra) fia. Léván tanult, ahol három gimnáziumi osztályt végzett. Színészmesterséget nem tanult. 1890-ben lépett fel először a Folies Caprice-ban, nagy sikerrel egy német darabban. Itt 18 évig működött és úgy színészi kvalitásaival, mind egyéni magánszámaival egy különleges zsánert tett népszerűvé. 1900. február 11-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Pollák Gizella népénekesnőt.[3] 1908 októberében nyitotta meg a Rákóczi úton a Steinhardt-mulatót, amelyet 10 évig sikerrel vezetett. Megözvegyülése után 1918. április 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Escher Mária Teréziát.[4] 1919-ben családnevét Szekeresre változtatta.[5] 1917-ben bevonult katonának és az első világháború után régi riválisával, Rott Sándorral társulva, 10 évig vezette a Révai utcában a Kis Komédiát, a volt Folies Capricet. Idővel a német előadásról áttért a magyar előadásra és az általa kultivált és német nyelven bevezetett műfajt magyar nyelven is népszerűsítette, de az egyenetlenség megszüntette a kedvelt kis színpadot. Steinhardt ekkor egy időre visszavonult a színpadtól és a film felé fordult és egy magyar filmet is gyártott. A nehéz viszonyok az ő anyagi helyzetét is megtámadták, de csüggedés nélkül, 1930 októberében az Akácfa utcában újból egy kis színházat nyitott, amely nívós előadásaival újra megszerezte neki régi népszerűségét és amely szép reményekkel küzdött meg a nehéz gazdasági viszonyokkal. 1944–45 fordulóján a nyilasok feleségével együtt a Dunába lökték.[6]
Művei
Könyvek
- Steinhardt mesél. Adomák, tréfák, elbeszélések; szerzői, Budapest, 1935
- Ötven víg esztendő. 1890-1940. Steinhardt Géza 50 év alatt előadott magánszámai : egyvelegek, kuplék, népdalok, novellák, humoros monológok és adomák; Merkantil Ny., Budapest, 1942.
Egyéb
- Kun Jenő: Steinhardt magyar kupléi; Schmelz Ny., Budapest, 1903
- Steinhardt-Album. Musik zu beziehenbei A. Kmoch Capellenmeister; Korvin Testvérek Ny., Budapest, 1910 körül
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ Születési bejegyzése a lévai izraelita hitközség születési akv. 91/1873. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 118/1900. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 474/1918. folyószáma alatt.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 91193/1919. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 1009. kép 3. karton.
- ↑ Magyar Nemzet (1948. június 1.) 4. évfolyam, 123. szám
Források
- Magyar Színművészeti Lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Magyar színházművészeti lexikon Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Színészkönyvtár
- Kun Jenő: Steinhardt magyar kupléi; Schmelz I. Ny., Budapest, 1903