„Hauswirth Magda” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 58. sor: | 58. sor: | ||
==Csoportos kiállításai== |
==Csoportos kiállításai== |
||
* Nemzeti Színház (1946) |
* [[Pesti Magyar Színház|Nemzeti Színház]] (1946) |
||
* [[Nemzeti Szalon]] (1947)(1951) |
* [[Nemzeti Szalon]] (1947)(1951) |
||
* [[Műcsarnok]] (1968) |
* [[Műcsarnok]] (1968) |
||
A lap 2021. március 13., 16:17-kori változata
| Hauswirth Magda | |
| Született | Hauswirth Magdolna Gizella 1903. április 25. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1999. június 12. (96 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pán Imre |
| Gyermekei | Mezei Gábor |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Aranytoll (1992) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hauswirth Magda (Budapest, 1903. április 25.[2] – Budapest, 1999. június 12.) magyar karikaturista, újságrajzoló, grafikus, illusztrátor.
Életrajza
A Terézvárosban született 1903. április 25-én Hauswirth Ödön magánhivatalnok és Steinbach Erzsébet gyermekeként.[3]
Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte:
„Tizenegy éves kislány voltam, amikor Balatonfüreden egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy Ady Endrét és Csinszkát kaptam ceruzavégre...”
A Színházi Élet volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is Mezei Imrét, aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki Pán Imre álnéven vált később ismertté. 1930. június 26-án házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke Mezei Gábor, aki később elismert belsőépítész lett. A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett vicc karikatúrákat is készített. Női karikaturistaként elsőként jelentek meg rajzai a Pesti Posta című politikai vicclapban.1945 után több újság is például a Pesti Izé (1946-1948) a Szabad Száj (1946-1951) a Fűrész (1947-1949) és a Ludas Matyi (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a Nők Lapja, a Béke és Szabadság, az Élet és Irodalom és az induló Füles rejtvényújság is. 1951-1953 között az IBUSZ sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (Plajbász és Paróka, Zsákbamacska, Tollasbál, Bizalmas. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: Ifjú Sólyom, Pajtás, Világ Ifjúsága. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is. (1954-1956 között a Pannónia Filmstúdióban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például A két bors ökröcske című rajzfilm stáblistáján is, mint mozgástervező. Jelentősebb portrékarikatúráit olyan nagy művészekről készítette, mint: Kassák Lajos, Füst Milán, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Karinthy Frigyes, Pátzay Pál, Arthur Rubinstein, David Fjodorovics Ojsztrah, Szvjatoszlav Teofilovics Richter, Yehudi Menuhin, Mihail Alekszandrovics Solohov, Szergej Szergejevics Prokofjev, stb. Szignója: Hauswirth vagy H.
Díjai
- Aranytoll (1992)
Csoportos kiállításai
- Nemzeti Színház (1946)
- Nemzeti Szalon (1947)(1951)
- Műcsarnok (1968)
Fontosabb művei
Illusztrációi
- Újságrajzoló művészek könyve (szerkesztő: Pérely Imre, 1930)
- Halló! Itt rádió humor! (Víg Györggyel, 1934)
- Grätzer József: Sicc (1935)
- Maurice Maeterlinck: Kék madár (1937)
- Laner bácsi képeskönyve (Lyon, 1930-as évek)
- Ákos Miklós: Tommy megszökik (ifjúsági regény, 1930-as évek)
- Falk Géza: Barangolás Zeneországban (1938)
- A mindent tudó nő. Családi kislexikon II. (1943)
- Faragó Baba: A főzőkanáltól az estélyi ruháig (1947)
- Borisz Zsitkov: Miértke könyve (I-III.)(1949)
- Magyarország. Útikönyv. (szerkesztette: Boldizsár Iván, 1955)
- Budapest. Útikönyv. (1956)
- Autósok, motorosok túrakönyve (szerkesztő: Feledy Béla, Örkényi József, Surányi Endre, Szitnyai Jenő, 1956)
- Balaton (Panoráma. Útikönyvek.) (szerző: Lipták Gábor, Dr. Zákonyi Ferenc, Huba László, 1958)
- R. Chitz Klára: Muzsikus Péter kalandjai (Rajzos zeneelmélet gyermekeknek és felnőtteknek, 1961)
- Rátonyi Róbert: Ne vegyék komolyan! (1971)
- Bilicsi Tivadar: "Hol vagytok, ti régi játszótársak?..." (1982)
- Rátonyi Róbert: Szeretném ha nevetnének (1985)
- Rátonyi Róbert: Kétszáz kedvenc közelről (1988)
Jegyzetek
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1088/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Hauswirth Ödön és Steinbach Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 103/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
Források
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.