„Vám” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2021. március 8., 11:14-kori változata

A vám az államok által kivetett adószerű kötelezettség a vámhatárukat átlépő árukra. Célja egyrészt az állam bevételeinek növelése és az ország gazdaságának szabályozása: az adott ország piacán forgalomban lévő áruk szerkezetének és árának befolyásolása, leggyakrabban a hazai termékek, vagyis a hazai termelők védelme.állapodások következtében mára jelentősen csökken. A domináns közgazdaságtani irányzatok szerint a vámok, az adókhoz hasonlóan, torzítják a piaci mechanizmusokat, így – rövid távon mindenféleképpen – jóléti veszteséget eredményeznek.

A történelemben a vámok egy speciális csoportját alkották a közlekedési vámok.

A vámok csoportosítása

Külkereskedelmi forgalom iránya szerint

Behozatali (import) vám (ma ez a legjellemzőbb)
Kiviteli (export) vám
Tranzit vám

Vámok jogi státusa szerint

Autonóm: az állam mindenkitől függetlenül állapítja meg a vámot (de ez sem teljesen független x érdekektől)
Szerződéses: 2 v. több állam érdekeit figyelembe véve, szerződés alapján

Vák az import- és exportadatok függvényében. Egy bizonyos értékhatár alatt a kulcs általában 0%, vagyis nem kell vámot fizetni.

Vámvédelem tárgya szerint

Mezőgazdasági vámok

Gazdaságpolitikai szempontból

Fiskális vámok: céljuk csupán pénzbevétel
Protekcionista, védővámok (például kiegyenlítő- és nevelővámok, tiltó vám: cél x áruk importjának megakadályozása

A vámok kivetésénen valamilyen dömping ellen, illetve megtorolja a másik ország által kiszabott vámot, vagy az exportőreinek juttatott támogatást.

Kereskltó vám

Egyéb ritkábban alkalmazott vámok

Simuló vámok: a vámtételek az áru árának változásával ellentétesen módosulnak
Szezonális vámok: ált. x mzg-i termékek termelőinek védelme érdekében
Megtorló vám: azon o-k termékeivel szemben, melyek a fogadó o. termékeit hátrányosan megkülönböztetik^[1]

A vámok közgaz

társadalom számára. A vám kivetésével tehát a hazai termelők és a hatóságok jártak (legalábbis közvetlenül) jobban, míg a fogyasztói többlet pénzben kifejezve ennél a nyereségnél nagyobb mértékben csökkent.

Jegyzetek

↑ Szilovics Csaba: Pénzügyi jog. Inter-szféra Kft. Pécs. 2020.

[1] Szilovics Csaba: Pénzügyi jog. Inter-szféra Kft. Pécs. 2020.

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{lektor}}
 {{nincs forrás}}
-A '''vám''' az [[állam]]ok által kivetett [[adó]]szerű kötelezettség  a [[vámhatár]]ukat átlépő [[áru]]kra. Célja egyrészt az állam bevételeinek növelése és az [[ország]] [[Gazdasági rendszer|gazdaságának]] szabályozása: az adott ország [[piac]]án forgalomban lévő áruk szerkezetének és [[Ár (gazdaság)|árának]] befolyásolása, leggyakrabban a hazai [[termék]]ek, vagyis a hazai termelők védelme.
+A '''vám''' az [[állam]]ok által kivetett [[adó]]szerű kötelezettség  a [[vámhatár]]ukat átlépő [[áru]]kra. Célja egyrészt az állam bevételeinek növelése és az [[ország]] [[Gazdasági rendszer|gazdaságának]] szabályozása: az adott ország [[piac]]án forgalomban lévő áruk szerkezetének és [[Ár (gazdaság)|árának]] befolyásolása, leggyakrabban a hazai [[termék]]ek, vagyis a hazai termelők védelme.állapodások következtében mára jelentősen csökken. A domináns közgazdaságtani irányzatok szerint a vámok, az adókhoz hasonlóan, torzítják a [[piac]]i mechanizmusokat, így – rövid távon mindenféleképpen – [[jólét]]i veszteséget eredményeznek.
-A vámok a [[külkereskedelmi politika]] fontos eszközei közé tartoznak, bár jelentőségük a [[szabadkereskedelem|szabadkereskedelmet]] előmozdító nemzetközi megállapodások következtében mára jelentősen csökkent. A domináns közgazdaságtani irányzatok szerint a vámok, az adókhoz hasonlóan, torzítják a [[piac]]i mechanizmusokat, így – rövid távon mindenféleképpen – [[jólét]]i veszteséget eredményeznek.
 A történelemben a vámok egy speciális csoportját alkották a [[közlekedési vámok]].
@@ 17. sor: / 15. sor: @@
 *  Szerződéses: 2 v. több állam érdekeit figyelembe véve, szerződés alapján
+=== Vák az [[import]]- és [[export]]adatok függvényében. Egy bizonyos értékhatár alatt a kulcs általában 0%, vagyis nem kell vámot fizetni. ===
-=== Vámkiszabás alapja szerint ===
-*  Erték vámok: vám alapja az áru pénzben kifejezett értéke
-*  Mérték vámok: áru darabszáma, mennyisége, mértékegysége az alap
-*  Vegyes vámok: fentiek egyidejű alkalmazása
-*  Alternatív vámok
-Ha a kivetett vám alapja az áru mennyisége (tehát például minden kilogramm után 200 [[forint]]ot kell fizetni), akkor ''specifikus'' vagy mennyiségi vámról beszélünk. Ma már [[Svájc]] az egyetlen ország, amely a specifikus vámok rendszerét alkalmazza.
-A specifikus vám alternatívája az ''érték-'' vagy ''ad valorem vám'', amely az áru értékének meghatározott százalékával egyenlő. Ezt a százalékot, vagyis a ''vám kulcsát'', többnyire gyakran változtatják az [[import]]- és [[export]]adatok függvényében. Egy bizonyos értékhatár alatt a kulcs általában 0%, vagyis nem kell vámot fizetni.
 === Vámvédelem tárgya szerint ===
+*
-* Ipari vámok
 * Mezőgazdasági vámok
@@ 35. sor: / 24. sor: @@
 *  Protekcionista, védővámok (például kiegyenlítő- és nevelővámok, tiltó vám: cél x áruk importjának megakadályozása
+A vámok kivetésénen valamilyen [[dömping]] ellen, illetve megtorolja a másik ország által kiszabott vámot, vagy az exportőreinek juttatott támogatást.
-A vámok kivetésének legfontosabb célja évszázadokon át az [[állam]]i (vagy városi, földesúri) bevételek biztosítása volt. Az ilyen célú vámokat szokás ''fiskális vámoknak'' nevezni. A [[19. század]] végére különböző adók (forgalmi, jövedelemadó) és járulékok váltak a költségvetési bevételek alapjává, ezzel a vámok fiskális szerepe elhalványodott.
-A ''védővámok'' esetében a cél valamilyen hazai ágazat védelme. Azzal, hogy a vám megdrágítja a külföldi importőrök termékeit, a hazai termelők is magasabb [[Ár (gazdaság)|árat]] szabhatnak, így megnő a [[profit]]juk és nagyobb az esélyük a fennmaradásra.
-A ''büntetővám'' esetében a kivető célja, hogy fellépjen valamilyen [[dömping]] ellen, illetve megtorolja a másik ország által kiszabott vámot, vagy az exportőreinek juttatott támogatást.
-=== Kereskedelempolitikai célok szerint ===
-*  Preferenciális vám: célja a behozatal elősegítése
-* Legnagyobb kedvezményes vám: a [[legnagyobb kedvezmény elve]] szerint
-* Diszkriminatív vám: azon o. termékére, mely 0 nyújtja a legnagyobb kedvezményt
-=== Időbeli hatály szerint ===
-* Állandó vám
-* Időszaki vám
-=== Mértéke szerint ===
-* Kiegyenlítő vám
-* Nevelő vám
-* Tiltó vám
+=== Kereskltó vám ===
 === Egyéb ritkábban alkalmazott vámok ===
 * Simuló vámok: a vámtételek az áru árának változásával ellentétesen módosulnak
@@ 60. sor: / 32. sor: @@
 * Megtorló vám: azon o-k termékeivel szemben, melyek a fogadó o. termékeit hátrányosan megkülönböztetik<ref>{{Cite book |title=Szilovics Csaba: Pénzügyi jog. Inter-szféra Kft. Pécs. 2020.}}</ref>
-== A vámok közgazdaságtana ==
+== A vámok közgaz ==
+társadalom számára. A vám kivetésével tehát a hazai termelők és a hatóságok jártak (legalábbis közvetlenül) jobban, míg a fogyasztói többlet [[pénz]]ben kifejezve ennél a nyereségnél nagyobb mértékben csökkent.
-[[Fájl:Vám hatása.png|jobbra|350px]]
-Egy bel- és külföldön egyaránt gyártható, bármilyen távolságra szállítható és közgazdasági szempontból homogén (vagyis nem változékony [[minőség]]ű) [[termék]]re kivetett vám hatása legegyszerűbben a [[mikroökonómia]] [[kereslet]]-[[kínálat]]i [[modell (tudomány)|modell]]jének segítségével vizsgálható.
-Elsőként tegyük fel, hogy a hatóságok teljesen megtiltják a termék behozatalát. Ekkor az [[egyensúlyi ár]] és mennyiség a belföldi keresleti [[függvény (matematika)|függvény]] és a belföldi kínálati függvény metszéspontjában '''(I)''' fog kialakulni. Ebben az esetben a belföldi vásárlók [[fogyasztói többlet]]e az ''A''-val jelölt háromszög lesz, míg a belföldi termelők [[termelői többlet]]e a ''B'', ''D'' és ''H'' területek összege. A külföldi termelők értelemszerűen semmilyen nyereségre nem tesznek szert.
-Másodjára legyen kiinduló feltételezésünk a korábbinak szöges ellentéte: legyen a kereskedelem teljesen szabad, vagyis engedjenek be a hatóságok minden külföldön gyártott termékegységet, vámmentesen. Tegyük fel még, hogy a külföldi termelő(k) ügyfelei között a mi országunk eltörpül, így önmagában az a tény, hogy hozzánk hány egységet tudnak szállítani, nem befolyásolja az általuk szabott árat. Másképpen fogalmazva, az a nemzetközi kínálati függvény, amivel országunk ebben az esetben szembesül, vízszintes (míg a hazai vállalatok kínálati függvénye értelemszerűen megegyezik a korábbival). Ekkor a hazai gyártók csak annyi egységet tudnak a termékből eladni, amennyit még képesek ugyanolyan áron kínálni, mint külföldi vetélytársaik: vagyis a függőleges tengelytől a belföldi és a nemzetközi kínálati függvény metszéspontjáig terjedő mennyiséget ők állítják elő, míg a fennmaradó mennyiség, az előbb említett ponttól a nemzetközi kínálat és a kereslet találkozásáig – vagyis az egyensúlyi pontig '''(K)''' – [[import]]ból fog származni.
-Tekintsük a szabadkereskedelem bevezetésének jóléti hatásait. A fogyasztói többlet a korábbi ''A'' háromszög területéhez képest kibővült ''B''-vel, ''C''-vel, ''D''-vel, ''E''-vel, ''F''-fel és ''G''-vel, a külföldi gyártók termelői többlete a vízszintes kínálati függvényük miatt továbbra is 0 maradt, míg a hazai gyártók termelői többlete ''H''-ra zsugorodott. ''B'' és ''D'' olyan területek, amiket a fogyasztók „szereztek meg” a belföldi termelőktől azáltal, hogy az import engedélyezésének következtében a termék ára csökkent. ''C'', ''E'', ''F'' és ''G'' viszont egyszerűen az előállított mennyiség növekedéséből eredő pluszhaszon. Ha összeadjuk a termelői és fogyasztói többleteket és a kapott értéket egyfajta „társadalmi többletként” értelmezzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a társadalom egésze jobb helyzetbe került a szabadkereskedelem bevezetésével. Emögött persze a fogyasztók jólétének jelentős növekedése, ugyanakkor a termelők jólétének csökkenése áll. A termék fogyasztóinak tehát érdekük a nemzetközi kereskedelem engedélyezése, míg a hazai gyártóknak nem.
-Utolsó, harmadik esetként vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amikor az importot a hatóság engedélyezi, de minden behozott termékegységre egy meghatározott összegű vámot vet ki. Ez a nemzetközi kínálati függvény fölfelé történő eltolódásával jár, méghozzá pontosan a termékegységre jutó vám mértékében. Vagyis a termék kínálati ára – és egyben az új '''(J)''' egyensúlyi ponthoz tartozó végső ára – ezzel az értékkel fog emelkedni. A belföldi és a nemzetközi kínálati függvény metszéspontja fölfelé és jobbra tolódik, ami azt jelenti, hogy a hazai gyártók a termékből a második esethez képest többet és magasabb áron tudnak eladni. Termelői többletük így a korábbihoz képest ''D''-vel nő, bár a teljes importtilalomhoz képest még mindig ''B''-vel kevesebb hasznot tehetnek zsebre. A külföldi termelők többlete ez esetben is 0, míg a fogyasztói többlet a ''D'', ''E'', ''F'' és ''G'' területekkel, tehát jelentősen csökken. Mint már említettük, ''D'' a belföldi gyártókhoz csoportosul át; ''F'' éppen az importra kivetett vám összegével egyenlő, ez a hatóság kezébe kerül; ''E'' és ''G'' pedig elvész a társadalom számára. A vám kivetésével tehát a hazai termelők és a hatóságok jártak (legalábbis közvetlenül) jobban, míg a fogyasztói többlet [[pénz]]ben kifejezve ennél a nyereségnél nagyobb mértékben csökkent.
 == Jegyzetek ==