„Csepel (történelmi település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 |
||
84. sor: | 84. sor: | ||
* [http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/csepel_legifelveteleken/ Csepel légi fotókon] |
* [http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/csepel_legifelveteleken/ Csepel légi fotókon] |
||
* [http://www.fszek.hu/konyvtaraink/ii__rakoczi_f__ut_106_/csepel_tortenetehez/konyveink Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Csepel történetével kapcsolatos gyűjtemény] |
* [http://www.fszek.hu/konyvtaraink/ii__rakoczi_f__ut_106_/csepel_tortenetehez/konyveink Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Csepel történetével kapcsolatos gyűjtemény] |
||
*[http://www.beszedesparkok.hu/szent_imre_ter/ Cikk a Szent Imre térről] |
*[http://www.beszedesparkok.hu/szent_imre_ter/ Cikk a Szent Imre térről] {{Wayback|url=http://www.beszedesparkok.hu/szent_imre_ter/ |date=20130513085949 }} |
||
{{Budapest kerületei}} |
{{Budapest kerületei}} |
||
{{Csepel-sziget}} |
{{Csepel-sziget}} |
A lap 2021. március 1., 16:14-kori változata
Csepel | |
Csepel, XXI. kerület | |
Kisboldogasszony római katolikus templom (1860 körül) | |
Megszűnés | 1950 |
Oka | Nagy-Budapesthez csatolva |
Ország | Magyarország |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″ |
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Fekvése
A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.
Története
A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
A első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1925-ben megnyílt a Szabadkikötő. Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.
1949-ben megyei város.
Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Gazdaság
Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár[1] stb.)
A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.
A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).
Labdarúgás
A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Dunapack Zrt. - Nyitóoldal. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
Képgaléria
-
Szabadkikötő
-
Önkormányzat
Források
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)