„Tolerancia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Definíció pontosítva + "A tolerancia fogalma az orvostudományban" + referencia
a formai hiba jav.
10. sor: 10. sor:


==A tolerancia fogalma az orvostudományban==
==A tolerancia fogalma az orvostudományban==
A tolerancia kifejezés az orvostudomány szakterületein de különösen a farmakológiában a szervezet hozzászokását jelenti a szervezetbe jutott testidegen anyagokkal szemben.<ref name="GY"/> Ezek az anyagok lehetnek gyógyszerek, kábítószerek, élvezeti szerek, alkaloidok, euforizáló hatású anyagok és a legkülönbözőbb kémiai anyagok.<ref>Szekeres László: ''Orvosi gyógyszertan''. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 65. oldal {{ISBN|963-240-111-5}}</ref> Ezért helyesebb gyógyszer tolerancia helyett a szélesebb értelmű, kémiai anyagokkal szembeni toleranciáról beszélni.<ref>Gyires K., Fürst Zs.: ''A farmakológia alapjai'', Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 515. oldal, {{ISBN|978 963 226 324 3}}</ref> Ezért helyesebb gyógyszer tolerancia helyett a szélesebb értelmű, kémiai anyagokkal szembeni toleranciáról beszélni. Mivel a toleranciának ez a fajtája biokémiai vagy farmakológiai alapokra épülő adaptáció, ezért azt külön szócikk a [[gyógyszerhozzászokás]] részletezi.
A tolerancia kifejezés az orvostudomány szakterületein de különösen a farmakológiában a szervezet hozzászokását jelenti a szervezetbe jutott testidegen anyagokkal szemben.<ref name="GY"/> Ezek az anyagok lehetnek gyógyszerek, kábítószerek, élvezeti szerek, alkaloidok, euforizáló hatású anyagok és a legkülönbözőbb kémiai anyagok.<ref>Szekeres László: ''Orvosi gyógyszertan''. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 65. oldal {{ISBN|963-240-111-5}} Ezért helyesebb gyógyszer tolerancia helyett a szélesebb értelmű, kémiai anyagokkal szembeni toleranciáról beszélni.</ref><ref>Gyires K., Fürst Zs.: ''A farmakológia alapjai'', Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 515. oldal, {{ISBN|978 963 226 324 3}}</ref> Mivel a toleranciának ez a fajtája biokémiai vagy farmakológiai alapokra épülő adaptáció, ezért azt külön szócikk a [[gyógyszerhozzászokás]] részletezi.


{{fő|Gyógyszerhozzászokás}}
{{fő|Gyógyszerhozzászokás}}

A lap 2021. február 16., 00:33-kori változata

A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt. A műszaki életben a megadott méretektől, mennyiségtől, vagy minőségtől való megengedett legnagyobb eltérést jelenti. Az orvostudomány és annak szakterületei a tolerancia alatt a szervezetnek a testidegen anyagokkal szemben kialakuló tűrőképesség erősödését érti, melyet a köznyelv többnyire gyógyszerhozzászokásként ismer.[1][2]

A tolerancia a kölcsönös megértés és tisztelet alapja, egyfajta morális parancs. Nem jelenti a másfajta gondolkodással vagy mássággal való egyetértést vagy annak követését. Ez a fajta türelmesség a mások másságának az elfogadása.

A tolerancia tanulható és tanítandó. Terjesztése csökkentheti a napjainkban rendkívül gyakori negatív sztereotípiák, illetve előítéletek alkalmazását, valamint véget vethet a faji és kulturális felsőbbrendűség elméleteknek. Azonban a toleranciának van negatív megnyilvánulása is. Abban az esetben, ha olyasmit tolerálunk másokban, amellyel önmaguknak vagy a közösségnek ártanak (túlzott tolerancia).

Az általános tolerancia szó ellentéte az intolerancia, ami bizonyos dolgok iránti türelmetlenséget jelent ami nem más, mint idegesség, stressz egy különleges mentális, és fizikai folyamat, ami adott körülmények között kiváltódik belőlünk, és meghatározott tettekre sarkall, valakivel, vagy valamilyen (főleg vallási) nézettel szemben.

Az intoleráns (vallási, politikai stb.) nézetekkel szembeni türelmetlenséget jelentett, ma már inkább ezek teljes elutasítását értjük alatta.

A tolerancia fogalma az orvostudományban

A tolerancia kifejezés az orvostudomány szakterületein de különösen a farmakológiában a szervezet hozzászokását jelenti a szervezetbe jutott testidegen anyagokkal szemben.[1] Ezek az anyagok lehetnek gyógyszerek, kábítószerek, élvezeti szerek, alkaloidok, euforizáló hatású anyagok és a legkülönbözőbb kémiai anyagok.[3][4] Mivel a toleranciának ez a fajtája biokémiai vagy farmakológiai alapokra épülő adaptáció, ezért azt külön szócikk a gyógyszerhozzászokás részletezi.

A tolerancia három együtt érvényesülő kritériuma

  • konfliktustűrő képesség
  • a jogegyenlőség elfogadása
  • az erőszak elutasítása

A tolerancia éve és nemzetközi világnapja

Az ENSZ nevelésügyi, kulturális és tudományos világszervezete, az UNESCO kezdeményezésére, 1995 a tolerancia éve volt. Ekkor nagyszabású kampányt indítottak a tolerancia jegyében. Ebből nőtte ki magát a tolerancia nemzetközi világnapja (International Day of Tolerance), amely évenkénti alkalom arra, hogy felhívja a figyelmet a tolerancia-hiány napjainkban okozott problémáira, tehát az intolerancia veszélyeire, illetve a tolerancia szükségszerűségére mind a tagállamok, kultúrák, vallások békés együttélése, mind a hétköznapi társas kapcsolataink érdekében. Az ENSZ Közgyűlése, az 1996. december 12-i 51/95-ös számú határozattal hivatalosan is felszólította a tagállamokat, hogy november 16-án tartsanak tolerancia napot.

Szinonimák

  • tűrés
  • béketűrés
  • türelmesség
  • megértés
  • türelem

Lásd még

Jegyzetek

  1. a b Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 53–54. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  2. Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 38–40. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  3. Szekeres László: Orvosi gyógyszertan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 65. oldal ISBN 963-240-111-5 Ezért helyesebb gyógyszer tolerancia helyett a szélesebb értelmű, kémiai anyagokkal szembeni toleranciáról beszélni.
  4. Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 515. oldal, ISBN 978 963 226 324 3


Források

  • oki.hu
  • Új Magyar Nagylexikon; Akadémia Kiadó
  • Értelmező Kézi Szótár; Akadémia Kiadó

Külső hivatkozások