„Erdélyi József (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→További információk: sablon hozzáadása |
||
116. sor: | 116. sor: | ||
* Lux Lajosné Závory Terézia: ''Pápai diófák alatt. Emlékek 1941-ből Erdélyi József Diófa című költeménye margójára. Erdélyi József pápai vonatkozású verseivel''; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2014 ''(Jókai füzetek)'' |
* Lux Lajosné Závory Terézia: ''Pápai diófák alatt. Emlékek 1941-ből Erdélyi József Diófa című költeménye margójára. Erdélyi József pápai vonatkozású verseivel''; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2014 ''(Jókai füzetek)'' |
||
{{A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|irodalom}} |
{{portál|irodalom}} |
A lap 2021. február 13., 10:23-kori változata
Erdélyi József | |
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
Élete | |
Született | 1896. december 30. Újbátorpuszta |
Elhunyt | 1978. október 4. (81 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | versek |
Első műve | Ibolyalevél (versek, 1922) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | Baumgarten-díj (1929, 1931, 1933) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi József témájú médiaállományokat. |
Erdélyi József (eredeti neve: Árgyelán József) (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) Baumgarten-díjas költő (1929, 1931, 1933)
Életpályája
Román apa és magyar P.Szabó Erzsébet gyermeke. Nagyszalontán, Déván és Mezőtúron járt iskolába. Az I. világháborúban harcolt az orosz fronton. 1918-tól a Debreceni Egyetemen jogot tanult, majd Budapesten besorozták vöröskatonának, s a román frontra került.
Hatott József Attilára, Illyés Gyulára, de még Babits Mihályra is.[forrás?] Első versei 1921-ben a Nyugatban jelentek meg. 1923-tól az Est-lapok munkatársaként dolgozott. 1922-ben Szabó Dezső bevezetésével jelent meg Ibolyalevél című kötete.
1944-ben Nyugatra menekült, majd Romániában bujkált, 1947-ben önként jelentkezett a román hatóságoknál. Elítélték háborús bűnösként. Szabadulása után (1950) az irodalmi életbe Visszatérés című verseskötetével tűnt fel ismét 1954-ben.
Évtizedekig élt a Budapest XII. kerületében, a Krisztinavárosban.
„ | Három éve Ibolyalevél címmel ösztövér verses füzet jelent meg egy addig ismeretlen ifjú költőtől. A huszonnégy, többnyire kurta, igen sokszor népdalszerű költemény élénk figyelmet keltett. Hatásának legfőbb titka talán az volt, hogy kevés költő jelentkezett az utóbbi években, ki annyira híján lett volna a külső hatások vadászásának. Megszólalása szinte forradalmian egyszerű volt. Már maga az is meglepetésszámba ment, hogy egy egészen fiatal poéta nem Adyban keres követni való példát, hanem Petőfiben. De azért Petőfi-utánzó sem volt. Valami meglepő természetességgel adoptálta Petőfi formáit, mikben meg tudta őrizni a maga egyéni jegyeit. | ” |
– Rédey Tivadar, 1925[1] |
Munkássága
Költői fellépése az 1920-as években valósággal forradalmat hozott. A "nyugatos líra" általános sikere idején Petőfi Sándor lírai örökségét, a népköltészet hagyományát keltette életre. A hagyományos formát modern érzékenységgel, nyugtalansággal szőtte át. Költészetében a leírás és ábrázolás kapott szerepet: táj- és életképekben, emlékek rajzában, epikus költeményekben fejezte ki érzéseit. Ezzel az 1920-as évek tárgyias költői szemléletének előfutára lett.
Lázadóként lépett fel, az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. A népi írók jobbszárnyának egyik hangadója volt, a jobboldali radikális ideológia hatása alá került (a nyilas Virradatban megjelentette Solymosi Eszter vére című versét, és később belépett a Nemzeti Front nevű szélsőjobboldali pártba). A háború alatt is megjelentetett antiszemita verseket.
Művei
1944-ig
- Ibolyalevél. Versek; Táltos, Bp., 1922
- Világ végén. Költemények; Athenaeum Ny., Bp., 1925
- Délibáb és szivárvány; szerzői, Pápa, 1927
- Az utolsó királysas. Erdélyi József költeményei 1924–1928; szerzői, Pápa, 1928
- Kökényvirág. Költemények; szerzői, Pápa, 1930
- Tarka toll. Költemények; szerzői, Pápa, 1931
- Felkelt a nap. Erdélyi József 36 verse; Napvilág, Bp., 1933
- Téli rapszódia és három mese. Versek; szerzői, Pápa, 1934
- Negyedik rapszódia; Válasz, Kecskemét–Bp., 1937
- Eb ura fakó; Kelet Népe, Bp., 1938
- Kiáltás a Dunán. Rapszódia 25 részben; Bartha Miklós Társaság, Bp., 1938
- Halad az ék. Erdélyi József újabb versei; szerzői, Bp., 1938
- Fehér torony. Erdélyi József válogatott versei. 1913–1938; Bartha Miklós Társaság, Bp., 1938
- Örök kenyér. Elbeszélések; Harc, Bp., 1938
- Mulató (versek, 1939)
- Árdeli szép hold. Egy költő gondolatai a magyar nyelvről; Magyar Élet, Bp., 1939
- Látjátok feleim. A Halotti beszéd költészete; Turul Szövetség, Bp., 1939
- Emlék. Versek; Magyar Élet, Bp., 1940
- Villám és virág. Versek; Turul, Bp., 1941 (Turul könyvek)
- Zenélő kecske. Verses mesék; ill. Fáy Dezső; Magyar Élet, Bp., 1941
- Niobe. Hitregék; szerzői, Kecskemét, 1941
- Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Bp., 1941 (Nemzeti könyvtár)
- Fegyvertelen. Önéletrajz; Turul, Bp., 1942 (Turul könyvek)
- A harmadik fiú. Önéletrajz; Turul, Bp., 1942 (Turul könyvek)
- Örökség. Versek; Stádium, Bp., 1943
- Toldi-kéz. Versek; Turul, Bp., 1943 (Magvető könyvtár)
- Riadó; Stádium, Bp., 1944
1945–1978
- Visszatérés. Új versek. 1945–1954; Szépirodalmi, Bp., 1954
- Csipkebokor. Válogatott versek 1919–1954; Szépirodalmi, Bp., 1955
- Arany ménes; Magvető, Bp., 1959
- Csillag és tücsök; Magvető, Bp., 1963
- Szőlőfürt; Magvető, Bp., 1965
- Esti dal; Magvető, Bp., 1969
- Cirokhegedű; Magvető, Bp., 1972
- Aranylakodalom. Öt évtized válogatott versei; Szépirodalmi, Bp., 1972
- Zengő csillag; Szépirodalmi, Bp., 1976
1979–
- Csontfurulya; Magvető, Bp., 1979
- Aranyalma. Kiadatlan versek, 1917–1978; Magvető, Bp., 1982
- Fehér torony. Összegyűjtött versek, 1-2.; szerk. Hartyányi István, Medvigy Endre; Püski, Bp., 1995
- Erdélyi József válogatott versei; vál., utószó Görömbei András; Unikornis, Bp., 1996 (A magyar költészet kincsestára)
- Árdeli szép hold; Magyar Ház, Bp., 2005 (Magyar Ház könyvek)
- Fekete tölgy. Négyszáz vers; szerk. Medvigy Endre; Hungarovox, Bp., 2016
Jegyzetek
- ↑ Rédey Tivadar: Erdélyi József. Napkelet, III./VI. (1925/ jún.).
Források
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 519–520. o. ISBN 963-05-6805-5
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története
- Kortárs magyar írók
- Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012
- Boross István: Erdélyi József, a költő; Török, Mezőtúr, 1943
- Hartyányi István: Mutató Erdélyi József munkáihoz; Városi Tanács, Csorna, 1988 (A Csornai Szíj Rezső–Kovács Rózsa Művészeti Gyűjtemény kiadványai)
- Az elfelejtett Erdélyi József; szerk. Kocsis Csaba, Péter Imre; B. Tónus BT, Berettyóújfalu–Bp., 2003 (Bihari füzetek)
- Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József; vál., szerk., összeáll. Medvigy Endre; Nap, Bp., 2006 (In memoriam)
- Lux Lajosné Závory Terézia: Pápai diófák alatt. Emlékek 1941-ből Erdélyi József Diófa című költeménye margójára. Erdélyi József pápai vonatkozású verseivel; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2014 (Jókai füzetek)