„Csitár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
polgármester frissítése az infoboxban
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB
64. sor: 64. sor:
* [[Györffy György]]: Nógrádvármegye
* [[Györffy György]]: Nógrádvármegye
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2021. február 13., 04:09-kori változata

Csitár
Csitár címere
Csitár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKomjáti István (független)[1]
Irányítószám2673
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség370 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″
Csitár (Nógrád vármegye)
Csitár
Csitár
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Csitár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csitár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csitár község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Elhelyezkedés

Csitár Nógrád megye északi részén az Északi-Cserhát Szécsényi dombságnak nevezett területén található, Balassagyarmattól kelet-délkeletre 12 km-re. A Csitárral egy közigazgatási egységet képező Nógrádgárdony a községtől dél-délnyugati irányban fekvő magaslaton, a hajdani Majláth kastélyt övező majorság helyén alakult ki. Csitár a megye városaival és a fővárossal a települést érintő autóbuszjáratok révén tartja a kapcsolatot. A település éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Évi középhőmérséklete 9-9,2 ℃. A napsütéses órák évi mennyisége 1900 óra, csapadékból évente 610 mm hull.

A település a Cserhát hegység és az Ipoly folyó völgyének határán fekszik. Megtalálható itt az erősen szabdalt dombvidék és a földművelésnek kedvező síkság. A település természeti környezete kedvező lehetőségeket biztosít a vidéki turizmus számára a feltételek megteremtése után.

Története

Csitár (Csatár, Nagy-) nevét 1327-ben említette először oklevél Chatar alakban írva.

Neve szerint egykor királyi pajzsgyártó szolgálónépek lakták. 1327-ben már két faluból álló település volt és a Kácsik nemzetséghez tartozó Szécsényi Tamás vajda és fivére Péter osztozott rajta. Nagycsitár Varsány, Kiscsitár Trázs határosa volt.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1910-ben 840 lakosából 839 magyar volt. Ebből 818 római katolikus, 12 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Huszár Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Huszár Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Huszár Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Huszár Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Huszár Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Komjáti István (független)[8]
  • 2014–2019: Komjáti István (független)[9]
  • 2019-től: Komjáti István (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
404
402
415
365
378
370
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,8%, református 4,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 5,2% (4,7% nem nyilatkozott).[11]

Címer

A pajzson aranykorona, a mező közepén kis pajzs, körülötte ekevas és csoroszlya, búzakalászok, szőlőfürt ábrázolás. A jobb alsó sarokban ezüst pólyával elválasztott két mező látható. A kék és a zöld szín a faluban készült szőttesek és hímzések kedvelt színe.

A korona a község történetének folytonosságát, egykor a királyi birtokhoz való tartozását jelzi. A címerpajzs formáját a falu két földbirtokosának (Forgách, Szentiványi) címeréről kölcsönöztük. A középen elhelyezett kis pajzs Csitár nevének eredetére, (pajzs, pajzskészítő) utal. A tervezésnél a község 1788-ban készült pecsétjének motívumait is felhasználtuk.

A mezőkben lévő ekevas és csoroszlya a földművelésre utal, a búzakalászok, a szőlőtőke az egykor jelentős gabonatermelést, a jövedelmező szőlőültetvényeket jelképezi. Az alsó részén a mezőt középen kettéosztó ezüst pólya a Csitár patakot jelöli, amely a 17. század közepéig önálló településnek számító Kis- és Nagycsitárt elválasztotta.

Nevezetességei

Források

Jegyzetek

  1. a b Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  6. Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  7. Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Csitár Helységnévtár

További információk