„Fodor Gyula (építész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
Miskulancia (vitalap | szerkesztései)
→‎Élete: Adatok a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola 1889 és 1892-es évkönyveiből
15. sor: 15. sor:
==Élete==
==Élete==
{{nincs forrás|2017 decemberéből|szakasz=igen}}
{{nincs forrás|2017 decemberéből|szakasz=igen}}
Nemesi családban született, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. A [[Bécsi Egyetem]]en végzett, majd [[1903]]-tól [[1914]]-ig [[Budapest]]en alkotta meg a korszak jó 40 [[szecesszió]]s épületét. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4M3-352?i=255&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1918/1896. folyószáma alatt.]</ref> akinek édesapja alkalmasint az [[Állatkert]] Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a ''Fodor Gyula és Társá''ban, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a ''Hunnia Építő Rt.''-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az ''Atlantica Tengerhajózási Társaság'', amelynek székházát a [[Falk Miksa utca]] 18-20. szám alatt emelte. Az [[első világháború]] kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil [[magyar pengő]] megjelenéséig úgyszólván leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában.
A református vallású Fodor Gyula nemesi családban született Budapesten, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. Édesapja egy időben színházi ruhatárnok volt. 2 évnyi rajziskolai képzés és Wagner János építőmester mellett eltöltött gyakornokoskodás után, 17 évesen beiratkozott a Felső Ipariskola 4 féléves, téli kőműves tanfolyamára, amelyet 1892-ben fejezett be. <nowiki>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Budapest_B2309_B2316_1888/?pg=89&layout=s]</nowiki> A [[Bécsi Egyetem]]en végzett, majd [[1903]]-tól [[1914]]-ig [[Budapest]]en alkotta meg a korszak jó 40 [[szecesszió]]s épületét. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4M3-352?i=255&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1918/1896. folyószáma alatt.]</ref> akinek édesapja alkalmasint az [[Állatkert]] Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a ''Fodor Gyula és Társá''ban, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a ''Hunnia Építő Rt.''-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az ''Atlantica Tengerhajózási Társaság'', amelynek székházát a [[Falk Miksa utca]] 18-20. szám alatt emelte. Az [[első világháború]] kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil [[magyar pengő]] megjelenéséig úgyszólván leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában.


{{Idézet|Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát '45 után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A [[BAZ megye]]i [[Mád]]ra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig, istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években Stephane [''Fodor Gyula unokaöccse''] levitte kocsival unokatestvérét, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. Stephane úgy emlékszik, hogy a villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt|[http://kep-ter.blog.hu/2014/08/09/villa_munka_utan_fodor_gyula_boglari_nyaraloja Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.]}}
{{Idézet|Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát '45 után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A [[BAZ megye]]i [[Mád]]ra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig, istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években Stephane [''Fodor Gyula unokaöccse''] levitte kocsival unokatestvérét, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. Stephane úgy emlékszik, hogy a villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt|[http://kep-ter.blog.hu/2014/08/09/villa_munka_utan_fodor_gyula_boglari_nyaraloja Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.]}}

A lap 2021. február 10., 22:34-kori változata

Fodor Gyula
Az Arany Sas-udvar
Az Arany Sas-udvar

Született1871
Pest
Elhunyt1942 (70 évesen)
Budapest
HázastársaSchirmbrandt Anna
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Gyula témájú médiaállományokat.
A Steinhardt-ház
A Csokonai utcai bérpalota kapuja

Színi Fodor Gyula, Fodor Gyula Miklós (Budapest, 1871. december 4. – Budapest, 1942. január 27.)[1] magyar építész, vállalkozó, „a szecesszió nagymestere”.

Élete

A református vallású Fodor Gyula nemesi családban született Budapesten, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. Édesapja egy időben színházi ruhatárnok volt. 2 évnyi rajziskolai képzés és Wagner János építőmester mellett eltöltött gyakornokoskodás után, 17 évesen beiratkozott a Felső Ipariskola 4 féléves, téli kőműves tanfolyamára, amelyet 1892-ben fejezett be. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Budapest_B2309_B2316_1888/?pg=89&layout=s] A Bécsi Egyetemen végzett, majd 1903-tól 1914-ig Budapesten alkotta meg a korszak jó 40 szecessziós épületét. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül,[2] akinek édesapja alkalmasint az Állatkert Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a Fodor Gyula és Társában, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a Hunnia Építő Rt.-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, amelynek székházát a Falk Miksa utca 18-20. szám alatt emelte. Az első világháború kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil magyar pengő megjelenéséig úgyszólván leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában.

„Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát '45 után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A BAZ megyei Mádra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig, istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években Stephane [Fodor Gyula unokaöccse] levitte kocsival unokatestvérét, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. Stephane úgy emlékszik, hogy a villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt”

Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.

Művei

„A budapesti Baross-utca 11. sz. alatti és az Üllői-útra is átnyúló telken épült bérpalota tervezésekor modern 6-8 szobás lakásokból álló ház építése volt a cél, takarékos, de kényelmes berendezéssel. Alaprajzi elrendezését illetőleg – tekintettel a telek nagyságára és a kívánt lakások csekély számára – ezeket csoportosítani úgy kellett, hogy emeletenkint négy nagy lakás készült világos helyiségekkel. Az egész udvar alá van pincézve, egyetlen nagy raktárhelyiséget képez; a földszinten egy kávéház és több üzlethelyiség van nagy nyílásokkal, terméskőoszlopokkal elosztva.”

– Építőipar (10. sz. 1909. március 7. – kitervezte.hu[3]

  • Budapest VI., Hajós u. 25. sz. alatti lakóház, a Napóleon-udvarral, 1905–1906[4]
  • Budapest VIII. kerülete, Baross utca 11. sz. műemléki nytsz. 36753 Arany Sas-udvar, 1905–1907[5]
  • Budapest VIII., Csokonai utca 8. sz. műemléki nytsz. 34656 lakóház, 1906 körül
  • Budapest VII. kerülete, Kazinczy utca 51. sz. műemléki nytsz. 34158, lakóház, 1907 körül
  • Budapest VIII., Fiumei út 12/B-14. sz. műemléki nytsz. 34587 lakóház
  • Budapest VIII., József utca 36. lakóház
  • Budapest VI. kerülete, Alsó erdősor 8. sz. műemléki nytsz. 33603 „Steinhardt-ház”, 1907 körül
  • Budapest VI., Dózsa György út 64. sz. alatti lakóházat az Országos Tisztviselő Szövetség Házépítő Szövetkezetének építette 1908-ban, de saját családjának lakása is itt volt.[6]
  • Budapest V. kerülete, Balaton utca 8. sz. műemléki nytsz. 25015 lakóház, 1909
  • Balatonboglár, „Munka után” villa, saját családjának, 1910 körül
  • Budapest VI., Nagymező utca 8. sz. alatti ötemeletes lakóház, az Ernst Múzeum székhelye[7]
  • Budapest V., Falk Miksa utca 18-20. sz. Atlantica Tengerhajózási Társaság székháza, 1911[8]
  • Budapest V., Vármegye u. 7. sz. OTI Bányanyugbéralap bérháza, 1931[9]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Külső hivatkozások