„Fekete György (közlekedésmérnök)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Dr. Fekete György lányaként javítottam. |
|||
4. sor: | 4. sor: | ||
A négy elemi osztályt 1925-1929 között Szabadkán, az Állami Reálgimnáziumiot 1929-1937 között ugyanott végezte. Közben 1927-1937 között a Szabadkai Zeneiskolában, majd a Konzervatóriumon hegedűszakon végzett, ezt követően magánúton két évi zeneakadémiai anyagot sajátított el. |
A négy elemi osztályt 1925-1929 között Szabadkán, az Állami Reálgimnáziumiot 1929-1937 között ugyanott végezte. Közben 1927-1937 között a Szabadkai Zeneiskolában, majd a Konzervatóriumon hegedűszakon végzett, ezt követően magánúton két évi zeneakadémiai anyagot sajátított el. |
||
A Zágrábi Egyetem Műszaki Fakultásán, az Építőmérnöki Karon 1937 és 1941 között folytatott tanulmányai befejeztével mint Abs.Ing. / |
A Zágrábi Egyetem Műszaki Fakultásán, az Építőmérnöki Karon 1937 és 1941 között folytatott tanulmányai befejeztével mint Abs.Ing. /végzett mérnök/ az akkori József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen néhány különbözeti vizsga, majd az ott és akkor 9 szemeszteres tantervnek megfelelően lehallgatott kilencedik félév után 1943. február 25-én nyerte el az 515. számú mérnöki oklevelet. |
||
== Nyelvismerete == |
== Nyelvismerete == |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
'''1966-1972''' A [[MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.|MAHART]] üzemviteIi vezérigazgató-helyetteseként ellátta a folyami és a balatoni hajózás, valamennyi kikötő és hajóállomás, valamint személykikötő üzemvitelének kereskedelmi és forgalmi tevékenységének az irányítását. Közben szerkesztette az áltaIa megtervezett ''Magyar Hajózási Statisztikai Kézikönyv, 1945-1968'' című kb. ezer oldalas, háromnnyelvű statisztikai bázis-mű kiadását. Ezt megelőzően szerzője volt a Mérnöki Kézikönyv 4. kötet B. Kikötők, sólyák, továbbá a D. Víziközlekedés című fejezeteknek. |
'''1966-1972''' A [[MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.|MAHART]] üzemviteIi vezérigazgató-helyetteseként ellátta a folyami és a balatoni hajózás, valamennyi kikötő és hajóállomás, valamint személykikötő üzemvitelének kereskedelmi és forgalmi tevékenységének az irányítását. Közben szerkesztette az áltaIa megtervezett ''Magyar Hajózási Statisztikai Kézikönyv, 1945-1968'' című kb. ezer oldalas, háromnnyelvű statisztikai bázis-mű kiadását. Ezt megelőzően szerzője volt a Mérnöki Kézikönyv 4. kötet B. Kikötők, sólyák, továbbá a D. Víziközlekedés című fejezeteknek. |
||
'''1972-1978''' |
'''1972-1978''' Ismét Magyarországot képviselte a [[Duna Bizottság]]<nowiki/>ban, ezúttal misszióvezető diplomataként, mint e nemzetközi szervezet igazgatója. Erre az időszakra esik a [[Duna Bizottság]] kapcsolatfelvétele számos nemzetközi szervezettel, mint a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága (Strasbourg), a KGST - Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (Moszkva), az ILO - International Labour Organization (Genf), az OMI - Organization Maritime Internationale (London), az UN-ECE - United Nations Economic Commission for Europe (Genf), melyekkel együttműködési megállapodások aláírására is ekkor került sor. |
||
'''1978-1984''' A |
'''1978-1984''' A [[Duna Bizottság]]<nowiki/>nál töltött újabb hatéves mandátuma alatt hidrotechnikai tanácsosként számos hidrotechnikai kiadványt dolgozott ki, köztük egy a tagállamok anyagait is feldolgozó, a Duna víz-szennyezésének megelőzésére szolgáló nemzetközi ajánlást, amely jóváhagyásra is került. Ez idő alatt is diplomata státuszban dolgozott. |
||
'''1984-1990''' Ebben a - negyedik - mandátumban Magyarországnak a [[Duna Bizottság]]<nowiki/>ban az adminisztratív igazgatóhelyettesi mandátum jutott, melyet Fekete György töltött be, egyben mint az Adminisztratív Osztály / nemzetközi kapcsolatok, jogi kérdések, adminisztrációs, levelezési és kiadói ügyvezetője és irányítója, diplomata státuszban. Minthogy a [[Duna Bizottság]]<nowiki/>ban töltött mandátumok alatt is a [[MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.|MAHART]] állományában volt, - ún. eszmei fizetéssel - 1990 október 16-án mint [[MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.|MAHART]] vezérigazgató-helyettest nyugdíjazták. |
'''1984-1990''' Ebben a - negyedik - mandátumban Magyarországnak a [[Duna Bizottság]]<nowiki/>ban az adminisztratív igazgatóhelyettesi mandátum jutott, melyet Fekete György töltött be, egyben mint az Adminisztratív Osztály / nemzetközi kapcsolatok, jogi kérdések, adminisztrációs, levelezési és kiadói ügyvezetője és irányítója, diplomata státuszban. Minthogy a [[Duna Bizottság]]<nowiki/>ban töltött mandátumok alatt is a [[MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.|MAHART]] állományában volt, - ún. eszmei fizetéssel - 1990 október 16-án mint [[MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.|MAHART]] vezérigazgató-helyettest nyugdíjazták. |
A lap 2021. február 4., 20:33-kori változata
Prof. Dr. Fekete György Antal, született 1919. június 7-én, Törökbecsén. Elhunyt 1996. szeptember 1-én. Széchenyi-díjas közlekedésmérnök.
Tanulmányai
A négy elemi osztályt 1925-1929 között Szabadkán, az Állami Reálgimnáziumiot 1929-1937 között ugyanott végezte. Közben 1927-1937 között a Szabadkai Zeneiskolában, majd a Konzervatóriumon hegedűszakon végzett, ezt követően magánúton két évi zeneakadémiai anyagot sajátított el.
A Zágrábi Egyetem Műszaki Fakultásán, az Építőmérnöki Karon 1937 és 1941 között folytatott tanulmányai befejeztével mint Abs.Ing. /végzett mérnök/ az akkori József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen néhány különbözeti vizsga, majd az ott és akkor 9 szemeszteres tantervnek megfelelően lehallgatott kilencedik félév után 1943. február 25-én nyerte el az 515. számú mérnöki oklevelet.
Nyelvismerete
- felsőfokon: angol, francia, horvát, német, orosz, szerb
- passzívan: bolgár, cseh, lengyel, szlovák
Tudományos fokozatok, egyetemi címek
- Műszaki tudományok kandidátusa No.2847 1964.02.27
- Dr.techn., BME, Budapest No.86. 1964.04.17
- Dr.rer.oec., HfV. Hochschule für Verkehrswesen, Dresden 1965.06.02
- Közlekedéstudomány doktora No.965 1971.02.19
- Vendégdocens (Gastdozent) HfV, Dresden 1966-1968
- Vendégprofesszor (Gastprofessor) HfV Dresden 1969-1971
- Címzetes egyetemi tanár, BME, Okt.Min. 25.624 1977.08.31
Munkahelyei, főbb tevékenységei
1941-1945 József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Talajmechanikai laboratóriumában óradijas, havidíjas, m.kir. segédmérnökként részt vett többek között a Szeretfalva-Déda vasútvonal, a Marosvásárhely-Szováta közút épitésével, továbbá a budapesti METRO tervezésével kapcsolatos talajmechanikai munkákban. Közben 1943.október 1. és 1945. június 14. között katonai szolgálatot teljesített a szentendrei 101.Vasútépítő Ezrednél, hadműveleti területi szolgálattal, mint hadapród őrmester.
1945-1960 KPM - KözIekedés- és Postaügyi Minisztérium hajózási Szakosztályán, majd főosztályán s végül az V. főosztállyal egybevont MAHART - Magyar Hajózási Rt. Vezérigazgatóságán az ország kikötőnek, hajóállomásainak és hajójavító-műhelyeinek helyreállítási munkáit mint főépítésvezető irányította. A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő távlati fejlesztési terve tervezési irányelveinek kidolgozója, a tervezés koordinálója és irányítója volt. Utóbb a Hajózásfejlesztési és Nemzetközi csoport vezetője.
1960-1966 Magyarország 1960-ban kapta meg a Duna Bizottságban - mint nemzetközi-kormányközi szervezetben - az első hatéves ún. mandátumra a műszaki igazgatóhelyettesi funkciót, melyet Fekete György töltött be, egyben mint a Műszaki Osztály /nautikai, hidrotechnikai, hidrometeorológiai, statisztikai tevékenységek) vezetője, diplomata státuszban.
1966-1972 A MAHART üzemviteIi vezérigazgató-helyetteseként ellátta a folyami és a balatoni hajózás, valamennyi kikötő és hajóállomás, valamint személykikötő üzemvitelének kereskedelmi és forgalmi tevékenységének az irányítását. Közben szerkesztette az áltaIa megtervezett Magyar Hajózási Statisztikai Kézikönyv, 1945-1968 című kb. ezer oldalas, háromnnyelvű statisztikai bázis-mű kiadását. Ezt megelőzően szerzője volt a Mérnöki Kézikönyv 4. kötet B. Kikötők, sólyák, továbbá a D. Víziközlekedés című fejezeteknek.
1972-1978 Ismét Magyarországot képviselte a Duna Bizottságban, ezúttal misszióvezető diplomataként, mint e nemzetközi szervezet igazgatója. Erre az időszakra esik a Duna Bizottság kapcsolatfelvétele számos nemzetközi szervezettel, mint a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága (Strasbourg), a KGST - Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (Moszkva), az ILO - International Labour Organization (Genf), az OMI - Organization Maritime Internationale (London), az UN-ECE - United Nations Economic Commission for Europe (Genf), melyekkel együttműködési megállapodások aláírására is ekkor került sor.
1978-1984 A Duna Bizottságnál töltött újabb hatéves mandátuma alatt hidrotechnikai tanácsosként számos hidrotechnikai kiadványt dolgozott ki, köztük egy a tagállamok anyagait is feldolgozó, a Duna víz-szennyezésének megelőzésére szolgáló nemzetközi ajánlást, amely jóváhagyásra is került. Ez idő alatt is diplomata státuszban dolgozott.
1984-1990 Ebben a - negyedik - mandátumban Magyarországnak a Duna Bizottságban az adminisztratív igazgatóhelyettesi mandátum jutott, melyet Fekete György töltött be, egyben mint az Adminisztratív Osztály / nemzetközi kapcsolatok, jogi kérdések, adminisztrációs, levelezési és kiadói ügyvezetője és irányítója, diplomata státuszban. Minthogy a Duna Bizottságban töltött mandátumok alatt is a MAHART állományában volt, - ún. eszmei fizetéssel - 1990 október 16-án mint MAHART vezérigazgató-helyettest nyugdíjazták.
1990-1996 Az MTESZ/KTE Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége / Közlekedéstudományi Egyesület Szakértői Névjegyzékébe bejegyzett szakértőként végzett esetenkénti felkérésre a közlekedés szakterületén szakértői tevékenységet.
Párhuzamosan végzett főbb nemzetközi tevékenységei
- UNO-ECAFE - United Nations Orgnanization Economic Commission for Asia and the Far East, Bangkok, Thailand, 1962-ben kidolgozta a "Classification of Inland Waterways in Asia and the Far East" cimű ENSZ dokumentumot, melyet a teljes régióban bevezettek.
- A Duna Bizottságban (CD - Commission du Danube) a Magyar Kormány képviselőhelyettese 1966-1972 között.
- UNITAR - United Nations Institute for Training and Research részére társszerzőkkel elkészítette a "Riós y Canales Navegables Internacionales" c. könyvet, New York, USA, 1970
- UNO-UNITAR tancsadója és választott társelnöke az UTNITAR Szimpoziumon, Buenos Aires, Argentína, 1970
- AIPCN - Association Internationale Permanente des Congres de Navigation, Brüsszel, Belgium. Mint a Duna Bizottság igazgatója, 1972- 1978 között a Szövetség Nemzetközi Bizottságának tagjaként résztvett e Bizottság munkájában és a Kongresszuson /Palermo, Amsterdam, Hamburg, Leningrad/
- UNDP - United Nations Development Programme keretében megtartott Szemináriumon előadást tartott, Budapest, 1975
- WHO - World Health Organization, Conference on Water Quality, Problem of the Danube River nemzetközi konferencia választott társelnöke, Koppenhága, Dánia, 1975
- UNO-CNRET, Centre for Natural Resources, Energy and Transport részére dokumentum kidolgozása "Planning, Operation and Maintenance of Inland Waterways and Inland Water Transport" címmel, New York, 1976-1978
- UNO-ECE-UNDP "Study on the Navigable Waterway between the Danube an the Aegean Sea" c. tanulmány Projekt-koordinátora, Genf, Skopje, Thessaloniki /utóbbi kettőben irodával/ 1979-1980
- CEMT - Conférence Européenne des Ministres des Transports részére tanulmányt készített a "L'avenir des Transports Européens Est-Ouest nemzetközi szemináriumra "Perspectives de développement de Ia navigation fluviale" témakörben és előadott a Párizsban 1990. december 6-7-én megtartott szemináriumon
- OECD - Organization for Economic Co-operation and Development által szervezett "Informal Consultations between Members of the Maritime Transport Committee and Representatives of Central and Eastern European Countries" ülésein részt vett és a készített anyagát előadta, Párizs, 1991. július 4-5.
- INTERLIGHTER - International Shipping Company felkérésére tanulmányt készített "Prognoz frachtovogo rinka na crednyuju perszpektivu prmenitelyno k lihterovoznoj sziszteme" , Budapest, 1992
- ESTI - Association Européenne d'Instituts de Transport, Brüsszel, felkérésére kidolgozta az "Eine europäische Rechtsordnung für die Binnenschiffahrt" c. tanulmányt és előadta a Nürnbergben 1992. április 2-3-án "Güterverkehrsströme in Europa - Horizont 2000 pl elnevezésű nemzetközi szeminárumon
- 6e Conference Mondiale sur la Recherche dans les Transports-CMRT felkérésére tanulmányt készített a Világ-Konferenciára "La liaison Rhin-Main-Danube – Instrument du développement des connexions Est-Quest en Europe" témakörben, arnely elhangzott a Lyonban 1992. június 29 és július 3. között megtartott rendezvényen
Publikációi
Több, mint 300, melyek 11 nyelven 14 országban jelentek meg /A, BG, CH, CS, D, DDR, F, H, I, NL, R, SU, USA, YU/
Főbb művei:
A magyar hajózás története. (Bp., 1955)
Az európai transzverzális nagyhajóút. (Műszaki Élet, 1957)
A magyar belvízi hajózás kialakulása és fejlesztésének kérdései. – Magyarország szerepe a nemzetközi hajózásban. (Közlekedéstudományi Szemle, 1957)
Duna. Többekkel. (Bp., 1957–1958)
A Budapest–Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő múltja, jelene és jövője. Guóth Bélával. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
A tengerhajózás jelentősége és magyar vonatkozásai. (Közlekedéstudományi Szemle, 1959)
Anwendung von neuen Verfahren im Bau und Betrieb der neuen Schiffe der ungarischen Binnenschiffahrt und Donau-Seeschiffahrt. (Wissenschaftliche Zeitschrift der Hochschule für Verkehrswesen, 1960)
Duna-tengerhajózásunk egyes kérdései. (Közlekedéstudományi Szemle, 1961)
Schiffbau in Ungarn. (Schiff und Strom, 1962)
A víziközlekedés technikája. (Korszerű technika fejlődési iránya a közlekedésben. Egy. jegyz. Bp., 1962)
A víziútfejlesztési ráfordítások hatékonysága. Kand. értek. (Bp., 1963
kivonatosan: Vízügyi Közlemények, 1963)
A vízi közlekedés technikája. (A korszerű technika fejlődési irányai a közlekedésben. Szerk. Kádas Kálmán. Bp., 1964)
Der ökonomische Nutzen und die Perspektiven der Fluss-Seeschiffahrt. (Dresden, 1965)
A dunai nemzetközi víziút jelentősége a regionális fejlesztés szempontjából, a Dunabizottság tevékenysége tükrében. – A belvízi utak összehasonlítása a hordképesség-kihasználás alapján. (Városépítés, 1965)
Néhány műszaki-gazdasági elemzési módszer a Duna-temgerhajózás önköltség- és rentabilitás-számításához. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966)
A dunai hajózás kapcsolatai és lehetőségei. (Közlekedéstudományi Szemle, 1967)
A Dunai Konvenció aláírásának huszadik évfordulójára. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968)
A konténerforgalom és a hajózás. Széll Imrével. (Közlekedéstudományi Szemle, 1969)
A víziközlekedés fejlesztésének tudományos alapjai. (Műszaki Tudomány, 1969)
Egyes nemzetközi érdekű közlekedési kérdések komplex bemutatása szinkron-optikai modelleken. Doktori értek. (Bp., 1969)
Magyar hajózási statisztikai kézikönyv. 1945–1968. Főszerk. (Bp., 1971)
Az európai transzkontinentális víziutak és a konténerforgalom. (Közlekedéstudományi Szemle, 1974)
A Duna–Majna–Rajna víziút közlekedéspolitikai jelentősége a gazdasági együttműködés területén. (Közlekedéstudományi Szemle, 1978)
A Duna menti államok együttműködése a hajózásban. (Közlekedéstudományi Szemle, 1984)
A dunai hajózás fejlődése a Duna Bizottság statisztikai gyűjteménye tükrében. 1950–1984. (Közlekedéstudományi Szemle, 1987)
A Duna–Majna–Rajna-víziút megnyitását megelőzően szükséges nemzetközi teendők. (Közlekedéstudományi Szemle, 1991)
„…jó közlekedések nélkül nem is szabad az ember.” (Magyar Tudomány, 1991)
Az elgondolástól a megvalósulásig. A Duna–Rajna–Majna-víziút. (Dunakanyar, 1991).
Tagságai
- KTE - Közlekedéstudományi Egyesület
- Österreichischer Wasserstrassen- und Schiffahrtsverein, Bécs
- Ugyanennek levelező tagja,
- Gesellschaft der Donaufreunde Ulm, e.V., Ulm
- Ugyanennek tiszteletbeli kapitánya
- Szovjet Kereskedelmi Tengeri Flotta, Moszkva
- Schiffbautechnische Versuchsanstalt, Bécs
- Koninklijke Schippersvereniging Schuttevaer, Rotterdam
- Az MTA Közlekedéstudományi Főbizottság Hajózási Szakbizottságának tagja
- A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) társelnöke.
- A Közlekedési- és Közlekedésépítés-tudományi Egyesület (KKTE) Közlekedési Szakosztályának vezetőségi tagja, a Központi Választmány tagja és a Hajóipari Szakosztály alelnöke.
Kitüntetések, elismerések
- Kikötőink újjáépítője jelvény és oklevél, 1947
- Magyar Népköztársaság Érdemérem Ezüst fokozata, 1950
- Hajózás kiváló dolgozója, 1959
- Szocialista Munkáért Érdemérem, 1959
- Munka Érdemrend Ezüst fokozata, 1962
- Bánky Donát-díj, /GTE/ 1965
- Népek Barátsága Emlékérem Ezüst fokozata, Berlin, NDK, 1971
- Apáczai Csere János Emlékérem, 1972
- Jáky József-díj, KTE, 1973
- Friedrich List Nagy Emlékérem, Drezda, NDK, 1977
- Széchenyi-plakett, KTE, 1981
- Jáky József-díj, másodszor, KTE, 1989,
- Nagy Ezüst Érdemjel a Csillaggal, az Osztrák Köztársaság államfőjétől, Bécs, 1989. április 21.
- Magyar Köztársaság ZászIórendje, a Magyar Köztársaság államfőjétől, Budapest, 1990.június 11.
- Széchenyi-díj, Budapest, 1996. március 15.