„Szent Miklós-plébániatemplom és minorita rendház (Szeged-Felsőváros)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiszedtem belőle a plagizált írásokat. Rendeztem jobban, csatoltam még egy forrást.
 
+ 4 kategória (a HotCattel)
1. sor: 1. sor:
{{Templom infobox|név=Szent Miklós plébániatemplom és minorita rendház|vallás=Keresztény|felekezet=Római Katolikus|védőszent=Myrai Szent Miklós|püspök=Kiss-Rigó László|építése=1754-1767|helyszín=Szeged-Felsőváros|stílus=Későbarokk|cím=6721 Szeged, Munkácsy u. 7|kép=[[File:Felsővárosi templom Szegeden.jpg|thumb|Felsővárosi templom Szegeden]]}}
{{Templom infobox|név=Szent Miklós plébániatemplom és minorita rendház|vallás=Keresztény|felekezet=Római Katolikus|védőszent=Myrai Szent Miklós|püspök=Kiss-Rigó László|építése=1754-1767|helyszín=Szeged-Felsőváros|stílus=Későbarokk|cím=6721 Szeged, Munkácsy u. 7|kép=Felsővárosi templom Szegeden.jpg
|pozíciós térkép = Szeged
|szélesség = N

|szélességi fok = 46
A [[Szeged|szegedi]] Szent Miklós-templom 1754-1767 közt épült [[Barokk|későbarokk]] stílusú épület. A tervező [[Lechner Vencel]]. [[Dobi János]] szegedi építőmester építette fel a [[Középkor|középkori]] [[Apátság|apátsági]] templom helyére.
|szélességi ívperc = 15
|szélességi ívmásodperc = 31.2
|hosszúság = E
|hosszúsági fok = 20
|hosszúsági ívperc = 9
|hosszúsági ívmásodperc = 31.2
|szöveg pozíciója =
}}
A '''[[szeged]]i Szent Miklós-templom''' 1754-1767 közt épült [[Barokk|későbarokk]] stílusú épület. A tervező [[Lechner Vencel]]. [[Dobi János]] szegedi építőmester építette fel a [[középkor]]i [[Apátság|apátsági]] templom helyére.


== Története ==
== Története ==
A templom helyén már 1225-ben egy prosperáló apátsági templom volt található, aminek akkor is [[Szent Miklós]] volt a védőszentje, mivel a hajósoknak halászoknak és a vizen járóknak is ő volt a [[Védőszent|patrónusa]], és a helyiek mivel ezzel foglalkoztak, fontos volt számukra a [[szent]].
A templom helyén már 1225-ben egy prosperáló apátsági templom volt található, aminek akkor is [[Szent Miklós]] volt a védőszentje, mivel a hajósoknak halászoknak és a vizen járóknak is ő volt a [[Védőszent|patrónusa]], és a helyiek mivel ezzel foglalkoztak, fontos volt számukra a [[szent]].


Ez a templom a [[tatárjárás]] idején (1241-42) elpusztult. Az azután következő templomot [[Domonkos-rend|domonkos rend]]<nowiki/>i szerzetesek építették, miután 1318-ban letelepedtek Szegeden. Ahogy a legtöbb alföldi templom, ez is áldozatul esett a török hódoltság pusztításának.
Ez a templom a [[tatárjárás]] idején (1241-42) elpusztult. Az azután következő templomot [[Domonkos-rend|domonkos rend]]i szerzetesek építették, miután 1318-ban letelepedtek Szegeden. Ahogy a legtöbb alföldi templom, ez is áldozatul esett a török hódoltság pusztításának.


1739-ben [[Minoriták|Minorita szerzetesek]] érkeztek szegedre, akik 1747-re új kolostort építettek. 1767-ben elkészült a mai [[Barokk|későbarokk]] templom. A fapadokat a helyi minoriták faragták ebben az évben ([[Stöckerle József]], [[Szerkesz József]] és [[Borsi Simon]]). A [[Klasszicizmus|Klasszicista]] stílusú főoltár 1806-ban készült el. A (már korábban elkészült) [[Oltár|oltárkép]]<nowiki/>en Szent Miklós található: ennek a festője ismeretlen. Az oltárkövet [[Zahnt Ferenc]] márványművész készítette. 1887-ben tűzkár történt a templomban, de már következő évben felújították, így megkapta a ma látható későbarokk homlokzatát.
1739-ben [[Minoriták|Minorita szerzetesek]] érkeztek szegedre, akik 1747-re új kolostort építettek. 1767-ben elkészült a mai [[Barokk|későbarokk]] templom. A fapadokat a helyi minoriták faragták ebben az évben ([[Stöckerle József]], [[Szerkesz József]] és [[Borsi Simon]]). A [[Klasszicizmus|Klasszicista]] stílusú főoltár 1806-ban készült el. A (már korábban elkészült) [[Oltár|oltárkép]]en Szent Miklós található: ennek a festője ismeretlen. Az oltárkövet [[Zahnt Ferenc]] márványművész készítette. 1887-ben tűzkár történt a templomban, de már következő évben felújították, így megkapta a ma látható későbarokk homlokzatát.


== Érdekességek ==
== Érdekességek ==
14. sor: 24. sor:


== Források ==
== Források ==
Gaál Endre (szerk): Szeged Története 3. Szeged, 1991.
*Gaál Endre (szerk): Szeged Története 3. Szeged, 1991.
*A templom felújításával kapcsolatos honlap: http://templomfelujitas.blogspot.com 2021.01.23


[[Kategória:Magyarország 18. századi építményei]]
A templom felújításával kapcsolatos honlap: http://templomfelujitas.blogspot.com 2021.01.23
[[Kategória:Barokk építészet]]
[[Kategória:Szeged keresztény templomai, kolostorai]]
[[Kategória:A Szeged-Csanádi egyházmegye templomai, kolostorai]]

A lap 2021. január 23., 20:09-kori változata

Szent Miklós plébániatemplom és minorita rendház
VallásKeresztény
FelekezetRómai Katolikus
EgyházmegyeSzeged-Csanádi egyházmegye
VédőszentMyrai Szent Miklós
Püspök(ök)Kiss-Rigó László
Építési adatok
Építése1754-1767
StílusKésőbarokk
Elérhetőség
TelepülésSzeged (Felsőváros)
Hely6721 Szeged, Munkácsy u. 7
Elhelyezkedése
Szent Miklós plébániatemplom és minorita rendház (Szeged)
Szent Miklós plébániatemplom és minorita rendház
Szent Miklós plébániatemplom és minorita rendház
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 31″, k. h. 20° 09′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 31″, k. h. 20° 09′ 31″
Térkép
SablonWikidataSegítség

A szegedi Szent Miklós-templom 1754-1767 közt épült későbarokk stílusú épület. A tervező Lechner Vencel. Dobi János szegedi építőmester építette fel a középkori apátsági templom helyére.

Története

A templom helyén már 1225-ben egy prosperáló apátsági templom volt található, aminek akkor is Szent Miklós volt a védőszentje, mivel a hajósoknak halászoknak és a vizen járóknak is ő volt a patrónusa, és a helyiek mivel ezzel foglalkoztak, fontos volt számukra a szent.

Ez a templom a tatárjárás idején (1241-42) elpusztult. Az azután következő templomot domonkos rendi szerzetesek építették, miután 1318-ban letelepedtek Szegeden. Ahogy a legtöbb alföldi templom, ez is áldozatul esett a török hódoltság pusztításának.

1739-ben Minorita szerzetesek érkeztek szegedre, akik 1747-re új kolostort építettek. 1767-ben elkészült a mai későbarokk templom. A fapadokat a helyi minoriták faragták ebben az évben (Stöckerle József, Szerkesz József és Borsi Simon). A Klasszicista stílusú főoltár 1806-ban készült el. A (már korábban elkészült) oltárképen Szent Miklós található: ennek a festője ismeretlen. Az oltárkövet Zahnt Ferenc márványművész készítette. 1887-ben tűzkár történt a templomban, de már következő évben felújították, így megkapta a ma látható későbarokk homlokzatát.

Érdekességek

Annak ellenére, hogy barokk a templom, mégis a falai olyan magasak, mint egy gótikus templomé. Érdemes összehasonlítani a Szeged-alsóvárosi templommal, ami már valóban gótikus.

Források