„Passzátszél” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→A passzát és a nagy földi légkörzés: Magyarul jó lesz kisbetűvel. |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Earth Global Circulation.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Passzátszél]] |
[[Fájl:Earth Global Circulation.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Passzátszél]] |
||
Az [[Egyenlítő]]nél a levegő magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, visszasüllyed a felszínre a térítőknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítő felé halad. A térítőktől az Egyenlítő felé haladó felszínközeli légáramot, amelyet a [[Coriolis-erő]] eltérít, északkeleti az északi, és délkeleti a déli féltekén, '''passzátszél'''nek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén keletről nyugat felé fúj, az Egyenlítő irányába. Néha a passzátszeleket egyszerűen keleties szeleknek hívják, függetlenül attól, hogy melyik féltekén találhatók. Az angol szóhasználatban ezek a „kereskedelmi szelek”, mert a kereskedelmi hajók ennek segítségével jutottak el az [[Újvilág]]ba. |
Az [[Egyenlítő]]nél a levegő magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, visszasüllyed a felszínre a térítőknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítő felé halad. A térítőktől az Egyenlítő felé haladó felszínközeli légáramot, amelyet a [[Coriolis-erő]] eltérít, északkeleti az északi, és délkeleti a déli féltekén, '''passzátszél'''nek nevezzük. '''''Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén keletről nyugat felé fúj, az Egyenlítő irányába.''''' Néha a passzátszeleket egyszerűen keleties szeleknek hívják, függetlenül attól, hogy melyik féltekén találhatók. Az angol szóhasználatban ezek a „kereskedelmi szelek”, mert a kereskedelmi hajók ennek segítségével jutottak el az [[Újvilág]]ba. |
||
== A passzát és a nagy földi légkörzés == |
== A passzát és a nagy földi légkörzés == |
||
A lap 2021. január 20., 16:24-kori változata
Az Egyenlítőnél a levegő magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, visszasüllyed a felszínre a térítőknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítő felé halad. A térítőktől az Egyenlítő felé haladó felszínközeli légáramot, amelyet a Coriolis-erő eltérít, északkeleti az északi, és délkeleti a déli féltekén, passzátszélnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén keletről nyugat felé fúj, az Egyenlítő irányába. Néha a passzátszeleket egyszerűen keleties szeleknek hívják, függetlenül attól, hogy melyik féltekén találhatók. Az angol szóhasználatban ezek a „kereskedelmi szelek”, mert a kereskedelmi hajók ennek segítségével jutottak el az Újvilágba.
A passzát és a nagy földi légkörzés
Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a trópusi összeáramlási zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.
