„Kocsola” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
svg címer
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor: 1. sor:
{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
| név = Kocsola
| név = Kocsola
| címer = HUN Kocsola COA.jpg
| címer = HUN Kocsola COA.svg
| régió = Dél-Dunántúl
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Tolna
| megye = Tolna

A lap 2021. január 18., 07:23-kori változata

Kocsola
Kocsola címere
Kocsola címere
Kocsola zászlaja
Kocsola zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterLajos Anikó (független)[1]
Irányítószám7212
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1162 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 40″, k. h. 18° 10′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 40″, k. h. 18° 10′ 56″
Kocsola (Tolna vármegye)
Kocsola
Kocsola
Pozíció Tolna vármegye térképén
Kocsola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsola témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kocsola (németül: Kotscholau) község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése

A dunántúli dombvidéken, Tolna megye délnyugati szegletében helyezkedik el, a 61-es főút a község mellett, annak központjától nyugatra vezet el Tamási felől Dombóvár irányába; a falu mindkét várostól nagyjából 20–20 kilométerre fekszik. Belterületén csak a főútból kelet felé kiágazó 65 353-as út húzódik végig, de a közigazgatási területét érinti még az innen Igal felé induló 6507-es út is. A település mellett régebben elhaladt a Dombóvár–Lepsény-vasútvonal is, itt azonban 1990-ben megszűnt a személyforgalom.

Története

A település pontos keletkezésére vonatkozóan megbízható információk nincsenek, a kis számú írásos feljegyzések alapján csak mozaikszerűen állítható össze története. Múltjáról leletek, égetett agyagedények, római pénzek, kis szobrok tanúskodnak, amelyek ma a szekszárdi múzeumban láthatók. Valószínű, hogy a honfoglalók szálláshelye is volt. Szeghalmi szerint a 11. és a 12. században a Monoszló nemzetség tanyázott itt. Egy 1271-ben kelt oklevél tanúsága szerint már temploma is volt. 1500-ban a tamási várhoz tartozott, és a Hédervári család birtoka volt. A török idők végén, valószínűleg pestisben vagy éhínség miatt a lakosság elpusztult, a 18. században telepítették újra. Vályi András Magyarországnak leírása című könyvében olvashatjuk: „Kocsola magyar falu, földesura H. Esterházy Uraság, lakosai katolikusok, határja jó termékenységű, vagyonjai jelesek.” A kis falucska jobbágyközség lehetett, amelynek neve (Kocsolya, Kotzola, Kocsola), valamint földesurai az idők folyamán változtak. A törökök kiűzése után első lakosai magyarok voltak. 1740 körül jelenik meg Fischer József molnár „népes” családjával. A németek betelepítését 1763 utánra teszik, de itt telepedett meg Hőgyész, Dúzs, Tevel, és különösen Pári népfeleslege is. A németek megjelenésével az 1920-as évek végén, az 1930-as évek közepén már élesedik az ellentét a magyar és a német lakosság között. 1945 előtt a magyar lakosság a Nagyhát utcát, a németség a központtól távolabbi utcákat lakta. Egymás között nem házasodtak. A II. világháború idején a német lakosság nagyobb része a Volksbund tagja lett. A háború utáni kitelepítések következtében a németek helyére a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről és a Délvidékről magyar lakosság érkezett. A nemzetiségi ellentétek tovább éleződtek, a felvidékiek egy része elköltözött a településről. A döntően mezőgazdaságból élő lakosság számára jelentős változást a mezőgazdaság átszervezése hozott. A birtokok összevonása, a gépesítések hatására a mezőgazdaságban dolgozók aránya az addigi 96%-ról csakhamar 69%-ra esett vissza.

A török eredetű Kocsola személynévből keletkezett magyar névadással, a magyar -d helynévképző hozzáadásával.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Bárdosi Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Horváth Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Horváth Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Horváth Zoltán (független)[7]
  • 2006–2007: Horváth Zoltán (független)[8]
  • 2008–2010: Trick Jánosné (független)[9]
  • 2010–2014: Trick Jánosné (független)[10]
  • 2014–2019: Horváth Zoltán (független)[11]
  • 2019-től: Lajos Anikó (független)[1]

A településen 2008. március 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[12] mert az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.[13] A választáson azonban a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a szavazásra jogosult 1008 kocsolai lakos közül 580 fő járult az urnákhoz, 12-en érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 212-212 esett a három független jelölt közül kettőre, Horváth Zoltán addigi polgármesterre és Trick Jánosnéra.[12] Az újabb időközi választásra 2008. május 31-én került sor: ezen már csak a korábbi holtverseny két részese indult, a választói részvétel egészen kicsit magasabb arányú volt, érvénytelen szavazat pedig jóval kevesebb született – mindezek eredményeként pedig Trick Jánosné, csekély, mindössze 9 szavazatnyi különbséggel ugyan, de meg tudta nyerni a választást.[9]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1303
1291
1287
1212
1172
1162
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 18,4% cigánynak, 7,2% németnek, 0,3% románnak mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 4,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,5% (19% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. a b Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997, Kocsola címszó
  4. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. a b Kocsola települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. május 31. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  10. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  12. a b Kocsola települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. március 2. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  13. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  14. Kocsola Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek