„Karakó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Polgármesterei: már nem csonk
→‎Fekvése: bővebben
19. sor: 19. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A [[Marcal]] partján, [[Veszprém megye]] határán, [[Jánosháza|Jánosházától]] 3 kilométerre keletre, a [[Marcal]] folyó és a [[Torna (patak)|Torna-patak]] találkozásánál, a [[8-as főút (Magyarország)|84-es főúton]] található. Jánosházával a [[7381-es közút|7381-es út]] kapcsolja össze.
A [[Marcal]] partján, [[Veszprém megye]] határán, [[Jánosháza|Jánosházától]] 3 kilométerre keletre, a [[Marcal]] folyó és a [[Torna (patak)|Torna-patak]] találkozásánál, a [[8-as főút (Magyarország)|84-es főúton]] található. Jánosházával a [[7381-es mellékút (Magyarország)|7381-es út]] kapcsolja össze; közigazgatási területét egy-egy rövid szakaszon érinti még a [[84-es főút (Magyarország)|84-es főút]] és a [[8457-es mellékút (Magyarország)|8457-es út]] is.


==Nevének eredete==
==Nevének eredete==

A lap 2021. január 17., 16:16-kori változata

Karakó
Karakó címere
Karakó címere		 Karakó zászlaja
Karakó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterElekes János (független)[1]
Irányítószám9547
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség203 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 58″, k. h. 17° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 58″, k. h. 17° 12′ 00″
Karakó (Vas vármegye)
Karakó
Karakó
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karakó község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése

A Marcal partján, Veszprém megye határán, Jánosházától 3 kilométerre keletre, a Marcal folyó és a Torna-patak találkozásánál, a 84-es főúton található. Jánosházával a 7381-es út kapcsolja össze; közigazgatási területét egy-egy rövid szakaszon érinti még a 84-es főút és a 8457-es út is.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű, jelentése: folyóág.

Története

Karakó települést a vidék egyik legrégebben lakott helyeként tartják számon. Történelmét és egykori jelentőségét fekvésének köszönheti, ugyanis itt volt az akkor még mocsaras, szinte átjárhatatlan Marcal folyó völgyének egyik legjelentősebb átkelőhelye, melynek felügyelete céljából a 10. század végén vagy a 11. század elején István király erődített földvárakat emeltetett. A karakói várispánság eredetileg az alábbi négy várból állt: Karakó, Nagykeszi, Szegvár és Tüskevár. A földvártól kissé délkeletre egy nagyobb méretű földvár, Szegvár árka található, melynek első okleveles említése 1156-ból származik és pusztulása a tatárjárás idejére tehető.

A karakói vár keletkezése Szegvár pusztulása utánra valószínűsíthető, mely elődjénél sokkal kisebb méretű, de összetettebb, külső és belső részre oszlik, ezért a kutatók szerint egy nemesi família és szolgaszemélyzete lakhatta.

A vár alatti Karakó község története szorosan összefonódott az itt épült várral. Még az 1700-as években is vámszedőhely volt, fontos településnek számított, egyes vélemények szerint rövid ideig mezőváros is volt. Jelentősége azonban a közeli Jánosháza felemelkedése miatt nagyrészt csökkent.

Az egykori vár és település jelentőségét mutatják a fennmaradt oklevelek is: 1277 december 20-án Karakón tartózkodott IV. László király is, aki itteni királyi táborában fogadta Henrik bán fiait.

A királyi birtokként ismert területet a 14. század vége körül Zsigmond király Irnosd fiának, Lászlónak adományozta. Később Somló várának birtokaihoz csatolták.

Birtokosai Kinizsi Pál és Magyar Benigna adományaként sokáig a pálos szerzetesek voltak, először a vázsonykői, majd a pápai pálosok gazdálkodtak itt. A rendek feloszlatása után a Kamara felügyelte a birtokot.

A kővárak építésével Karakó vára jelentőségét fokozatosan elveszítette, de mint erősség egészen a 17. századig létezett. 1552-ben Magyar Bálint és vitézei csatát vívtak itt a törökökkel, majd 1666-ig török hódoltság alá tartozott.

1707-ben Bottyán János harcolt Karakónál a császári csapatokkal. Katonáival visszavonult a sáncok mögé, ágyúit az út töltésének irányítva gyalogságával itt foglalt állást. Biztos védelmet talált a sáncok mögött, mert a császáriak azokat megtámadni nem merték.

Később, 1809 július 10.-én Napóleon serege a karakói átkelőért folytatott küzdelemben itt megverte a nemesi felkelőket. Az 1848-as szabadságharcban pedig a vasvári nemzetőrség tanyázott benne néhány hétig.

1976-ban a területén végzett régészeti kutatások alkalmával, gazdasági szerszámok és nyílhegyek kerültek elő földjéből.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Elekes János (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Elekes János (SZDSZ)[4]
  • 1998–2002: Takács János (független)[5]
  • 2002–2006: Takács János József (független)[6]
  • 2006–2010: Takács János József (független)[7]
  • 2010–2014: Takács János József (független)[8]
  • 2014–2019: Takács János József (független)[9]
  • 2019-től: Elekes János (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
188
185
183
200
203
203
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 2,1% németnek, 7% cigánynak, 1,1% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 1,6%, evangélikus 1,1%, izraelita 1,1%, felekezet nélküli 2,1% (25,7% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei

  • Karakó vára - egy középkori sáncvár maradványai, a községtől kb. 500 méterre délre a Marcal folyó jobb partján találhatók.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. ↑ Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. ↑ Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  9. ↑ Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Karakó Helységnévtár

Források

  • Kemenesalja és a Marcal mente [1]
  • Karakó története [2]

További információk


Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karakó&oldid=23458987”