„Visovac” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
új lap |
|||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Visovac szigetét először 1345-ben említik írásos dokumentumban, amelyben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] Rog szigetét és erődjét Budislav Ugrinićnek adományozta. Később a sziget az Utješinović családé lett. Ágoston rendi remeték a [[14. század]]ban a szigeten kis kolostort és Szent Pálnak szentelt gótikus templomot építettek. Kolostoruk oszlopai a 14. századi kúttal és kápolnával fenmaradtak. Az oszmán inváziótól való félelem miatt az ágoston rendiek 1440 körül hagyták el a szigetet, ahol [[1445]] körül a kreševói ferencesek telepedtek le. Skradin bukásával (1522) Visovac is oszmán fennhatóság alá került, a klisszai szandzsak része lett. A ferencesek a szigeten maradtak, onnan pedig Likától a Cetina vidékéig látták el a terület lelki szolgálatát. [[1576]]-ban a kolostor és az Irgalmasság Anyja templom építésével a ferencesek megerősítették a Visovaci Szűzanya iránti odaadásukat. A kandiai háború (1645-69) alatt a szerzetesek segítették a velenceieket, így 1648-ban, a bosszútól tartva Šibenikben kerestek menedéket, majd 1672 után fokozatosan visszatértek a szigetre. Az [[1669]]-es károlyvárosi békével Visovac velencei fennhatóság alá került. A [[17. század]] végétől a kolostort több ütemben újították fel: [[1694]]-ben a barokk templomot meghosszabbították (1725-ben megújították), 1700 és 1703 között a templom mellé megépült a kolostor egy része, [[1715]]-ben és [[1741]]-ben két új szárny épült, végleges négyszögletes formáját [[1911]]-ben az új szárny építésével kapta. Az [[ |
Visovac szigetét először 1345-ben említik írásos dokumentumban, amelyben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] Rog szigetét és erődjét Budislav Ugrinićnek adományozta. Később a sziget az Utješinović családé lett. Ágoston rendi remeték a [[14. század]]ban a szigeten kis kolostort és Szent Pálnak szentelt gótikus templomot építettek. Kolostoruk oszlopai a 14. századi kúttal és kápolnával fenmaradtak. Az oszmán inváziótól való félelem miatt az ágoston rendiek 1440 körül hagyták el a szigetet, ahol [[1445]] körül a kreševói ferencesek telepedtek le. Skradin bukásával (1522) Visovac is oszmán fennhatóság alá került, a klisszai szandzsak része lett. A ferencesek a szigeten maradtak, onnan pedig Likától a Cetina vidékéig látták el a terület lelki szolgálatát. [[1576]]-ban a kolostor és az Irgalmasság Anyja templom építésével a ferencesek megerősítették a Visovaci Szűzanya iránti odaadásukat. A kandiai háború (1645-69) alatt a szerzetesek segítették a velenceieket, így 1648-ban, a bosszútól tartva Šibenikben kerestek menedéket, majd 1672 után fokozatosan visszatértek a szigetre. Az [[1669]]-es károlyvárosi békével Visovac velencei fennhatóság alá került. A [[17. század]] végétől a kolostort több ütemben újították fel: [[1694]]-ben a barokk templomot meghosszabbították (1725-ben megújították), 1700 és 1703 között a templom mellé megépült a kolostor egy része, [[1715]]-ben és [[1741]]-ben két új szárny épült, végleges négyszögletes formáját [[1911]]-ben az új szárny építésével kapta. Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] összeomlásával a szigetet [[1919]]-ben elfoglalták az olaszok. A két világháború közötti időszakban Olaszország és a Jugoszláv Királyság között oszlott meg. [[1944]]-ben a sziget fölötti uralmat partizánok vették át. A [[második világháború]] alatt a kolostori közösség továbbra is a Legszentebb Megváltó Ferences Tartományon belül működött, gazdag művészeti, levéltári és könyvtári gyűjteményt őrizve. Az 1986-os földrengés után a templomot és a kolostort teljesen felújították. A horvátországi háború alatt ferencesek kaptak menedéket a szigeten, a rendi iskolát ideiglenesen bezárták, a biztonság érdekében értékes kulturális örökséget szállítottak el a szigetről. 1995 után helyreállt a kolostori élet, különös figyelmet fordítottak Visovac kulturális és művészeti örökségének helyreállítására. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2021. január 15., 20:54-kori változata
| Visovac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Krka Nemzeti Park |
| Terület | 0,017 km² |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 Visovac
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 43° 51′ 40″, k. h. 15° 58′ 24″Koordináták: é. sz. 43° 51′ 40″, k. h. 15° 58′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Visovac témájú médiaállományokat. | |
Visovac egy sziget Horvátországban, a Krka folyó szurdokvölgyének kiszélesedő részén, melyet Visovac-tónak neveznek.
Leírása
Visovac szigete autóval Skradintól 10 km-re található, csak hajóval közelíthető meg. Partvonalának hosszúsága 17 376 m, nagyjából 170-szer 120 méter méretű ovális alakú sziget. Délkeleti oldalán egy háromszög alakú, hosszúkás, sekély homokpad található. A szigeten található egy 17. századi templom és egy ferences kolostor. A komplexum legrégebbi fennmaradt részei a 14. századi kútkáva és a kolostor 15. századi részei. A kolostor nagyon értékes könyvek, műalkotások és egyéb fontos dokumentumok gyűjteményét őrzi.
Története
Visovac szigetét először 1345-ben említik írásos dokumentumban, amelyben Nagy Lajos király Rog szigetét és erődjét Budislav Ugrinićnek adományozta. Később a sziget az Utješinović családé lett. Ágoston rendi remeték a 14. században a szigeten kis kolostort és Szent Pálnak szentelt gótikus templomot építettek. Kolostoruk oszlopai a 14. századi kúttal és kápolnával fenmaradtak. Az oszmán inváziótól való félelem miatt az ágoston rendiek 1440 körül hagyták el a szigetet, ahol 1445 körül a kreševói ferencesek telepedtek le. Skradin bukásával (1522) Visovac is oszmán fennhatóság alá került, a klisszai szandzsak része lett. A ferencesek a szigeten maradtak, onnan pedig Likától a Cetina vidékéig látták el a terület lelki szolgálatát. 1576-ban a kolostor és az Irgalmasság Anyja templom építésével a ferencesek megerősítették a Visovaci Szűzanya iránti odaadásukat. A kandiai háború (1645-69) alatt a szerzetesek segítették a velenceieket, így 1648-ban, a bosszútól tartva Šibenikben kerestek menedéket, majd 1672 után fokozatosan visszatértek a szigetre. Az 1669-es károlyvárosi békével Visovac velencei fennhatóság alá került. A 17. század végétől a kolostort több ütemben újították fel: 1694-ben a barokk templomot meghosszabbították (1725-ben megújították), 1700 és 1703 között a templom mellé megépült a kolostor egy része, 1715-ben és 1741-ben két új szárny épült, végleges négyszögletes formáját 1911-ben az új szárny építésével kapta. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásával a szigetet 1919-ben elfoglalták az olaszok. A két világháború közötti időszakban Olaszország és a Jugoszláv Királyság között oszlott meg. 1944-ben a sziget fölötti uralmat partizánok vették át. A második világháború alatt a kolostori közösség továbbra is a Legszentebb Megváltó Ferences Tartományon belül működött, gazdag művészeti, levéltári és könyvtári gyűjteményt őrizve. Az 1986-os földrengés után a templomot és a kolostort teljesen felújították. A horvátországi háború alatt ferencesek kaptak menedéket a szigeten, a rendi iskolát ideiglenesen bezárták, a biztonság érdekében értékes kulturális örökséget szállítottak el a szigetről. 1995 után helyreállt a kolostori élet, különös figyelmet fordítottak Visovac kulturális és művészeti örökségének helyreállítására.
Források
- Hrvatska enciklopedija – Visovac (horvátul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Visovac című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
