„Európa” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 82.137.9.17 (vita) szerkesztéséről Pallerti szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
145. sor: 145. sor:
* '''[[Délkelet-Európa]]''' (a [[Balkán-félsziget]] államai)<ref>Egyes felosztások nem különítenek el Délkelet-Európát, hanem a Balkán-félszigetet is Dél-Európához sorolják.</ref>
* '''[[Délkelet-Európa]]''' (a [[Balkán-félsziget]] államai)<ref>Egyes felosztások nem különítenek el Délkelet-Európát, hanem a Balkán-félszigetet is Dél-Európához sorolják.</ref>
** [[Horvátország]],<ref>Horvátországot főként a partvidéki területek miatt és délszláv országként sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni.</ref> [[Bosznia-Hercegovina]], [[Szerbia]],<ref>A Vajdaság Közép-Európához tartozik.</ref> [[Montenegró]], [[Koszovó]], [[Albánia]], [[Macedónia]], [[Görögország]], [[Bulgária]], [[Törökország]] (európai rész)
** [[Horvátország]],<ref>Horvátországot főként a partvidéki területek miatt és délszláv országként sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni.</ref> [[Bosznia-Hercegovina]], [[Szerbia]],<ref>A Vajdaság Közép-Európához tartozik.</ref> [[Montenegró]], [[Koszovó]], [[Albánia]], [[Macedónia]], [[Görögország]], [[Bulgária]], [[Törökország]] (európai rész)
* '''[[Kelet-Európa]]''' ([[Független Államok Közössége|Európai FÁK-államok]])
* '''[[Kelet-Európa]]'''
**[[Fehéroroszország]],<ref>Fehéroroszország volt lengyel területeit történelmi alapon Közép-Európához is szokás sorolni.</ref> [[Ukrajna]],<ref>Ukrajnából Kárpátalja, Kelet-Galícia és Észak-Bukovina történelmileg Közép-Európához tartozik.</ref> [[Moldova]], [[Grúzia]], [[Oroszország]] (európai rész),<ref>A Kalinyingrádi terület Közép-Európához tartozik, Oroszország egyes északi területeit tágabb értelemben Észak-Európához is sorolják.</ref> [[Kazahsztán]] (európai rész), [[Azerbajdzsán]] (európai rész),
**[[Fehéroroszország]],<ref>Fehéroroszország volt lengyel területeit történelmi alapon Közép-Európához is szokás sorolni.</ref> [[Ukrajna]],<ref>Ukrajnából Kárpátalja, Kelet-Galícia és Észak-Bukovina történelmileg Közép-Európához tartozik.</ref> [[Moldova]], [[Grúzia]] (európai rész), [[Oroszország]] (európai rész),<ref>A Kalinyingrádi terület Közép-Európához tartozik, Oroszország egyes északi területeit tágabb értelemben Észak-Európához is sorolják.</ref> [[Kazahsztán]] (európai rész), [[Azerbajdzsán]] (európai rész) (együtt: [[Független Államok Közössége|Európai FÁK-államok]])
**[[Észtország]], [[Lettország]], [[Litvánia]] (együtt: [[Balti országok|Balti-államok]])<ref>Litvániát bizonyos felosztások Közép-Európához sorolják, sőt időnként kulturális alapon mind a három balti országot. Esetenként a volt Szovjetunió részeként esetenként Kelet-Európához is sorolják őket.</ref>
**[[Észtország]], [[Lettország]], [[Litvánia]] (együtt: [[Balti országok]])<ref>Litvániát bizonyos felosztások Közép-Európához sorolják, sőt időnként kulturális alapon mind a három balti országot. Kelet-Európához a Kelet-európai-síkság és a volt Szovjetunió részeként szokás sorolni őket. Elhelyezkedésük, illetve Észtország és Lettország esetében bizonyos történelmi szempontok alapján egyes felosztások Észak-Európához is sorolják őket.</ref>
* '''[[Közép-Európa]]'''
* '''[[Közép-Európa]]'''
** [[Lengyelország]], [[Csehország]], [[Szlovákia]], [[Magyarország]] ([[Visegrádi Együttműködés|visegrádi országok]])
** [[Lengyelország]], [[Csehország]], [[Szlovákia]], [[Magyarország]] ([[Visegrádi Együttműködés|visegrádi országok]])
156. sor: 156. sor:
**[[Belgium]], [[Hollandia]], [[Luxemburg]] (együtt: [[Benelux államok]])
**[[Belgium]], [[Hollandia]], [[Luxemburg]] (együtt: [[Benelux államok]])
** [[Egyesült Királyság]], [[Írország]] (együtt: a [[Brit-szigetek]] államai)
** [[Egyesült Királyság]], [[Írország]] (együtt: a [[Brit-szigetek]] államai)
** [[Franciaország]],<ref>Franciaországból Korzika szigete és Földközi-tenger partvidéke Dél-Európához tartozik, míg Elzász-Lotharingia keleti részeit Közép-Európához is szokás sorolni.</ref> [[Monaco]]
** [[Franciaország]],<ref>Franciaországból Korzika szigete és Földközi-tenger partvidéke Dél-Európához tartozik, míg Elzász-Lotharingia keleti részeit Közép-Európához is szokás sorolni.</ref> [[Monaco]]<ref>Monacót Franciaország mediterrán területeivel együtt Dél-Európához is szokták sorolni.</ref>


A fentihez képest léteznek eltérő felosztások is, amelyek kevesebb régiót különítenek el (pl. nincs Dél-Európától külön Délkelet-Európa, vagy nincs Közép-Európa, hanem Kelet- vagy Nyugat-Európához sorolják az ottani országokat ), vagy akár többet (pl. [[Északkelet-Európa]], [[Északnyugat-Európa]], [[Délnyugat-Európa]] vagy Közép-Európát [[Nyugat-Közép-Európa|Nyugat-Közép-Európára]] és [[Kelet-Közép-Európa|Kelet-Közép-Európára]] osztják). Az egyes országok besorolása sem mindig egyértelmű, az eltérő természetes határok, etnikai és kulturális határok, valamint a történelmi és jelenlegi államhatárok miatt.
A fentihez képest léteznek eltérő felosztások is, amelyek kevesebb régiót különítenek el (pl. nincs Dél-Európától külön Délkelet-Európa, vagy nincs Közép-Európa, hanem Kelet- vagy Nyugat-Európához sorolják az ottani országokat ), vagy akár többet (pl. [[Északkelet-Európa]], [[Északnyugat-Európa]], [[Délnyugat-Európa]] vagy Közép-Európát [[Nyugat-Közép-Európa|Nyugat-Közép-Európára]] és [[Kelet-Közép-Európa|Kelet-Közép-Európára]] osztják). Az egyes országok besorolása sem mindig egyértelmű, az eltérő természetes határok, etnikai és kulturális határok, valamint a történelmi és jelenlegi államhatárok miatt.

A lap 2021. január 10., 16:54-kori változata

Az „Europa” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Európa (egyértelműsítő lap).
Európa
Népességi adatok
Népesség748 000 000 [1] fő
Népsűrűség75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10 180 000 km²
Országok50 (bővebben itt)

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa körülbelül az ötödét teszi ki.

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki.

Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666,5 millió főre becsülték, ami a Föld akkori népességének kilencede.

Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja.

A kontinens kifejezés gyakran csak a földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül, ezt főleg a szigeteken (pl. Nagy Britannia) élők szokták használni, mikor Európa kontinentális részére utalnak. Európában az egyes országok különböző történelmi fejlődése, a népek eltérő nyelvi-, és kulturális sajátosságai miatt nincs egységes kultúra, ám számos művészeti alkotás szól egyfajta európai identitásról, pl. Az örömóda, vagy a Vén Európa című dalok.

A név eredete

Európa (görögül: Ευρώπη, ejtsd: evrópi) mint földrajzi terület első említése a Homéroszi himnuszokban, azokon belül is az Apollónhoz írottban található. Eredetileg Közép-Görögország neve volt, később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles vagy szép) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti. A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el. Közös gyermekeik Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón lettek.

Földrajz

Bővebben: Európa földrajza

Fekvése

Európa hegy- és vízrajza
Európa és Ázsia földrajzi határának különböző meghatározásai

Európa a Föld északi és keleti félgömbjén elterülő kontinens. Kis része átnyúlik a nyugati félgömbre is. Rajta halad át a kezdő hosszúsági kör. Keleten szorosan összefügg Ázsiával, közös nevük Eurázsia. A két kontinens pontos határa megállapodás kérdése, nincs egyértelmű földrajzi határ. A ma leginkább elfogadott határvonal: a Dardanellák, a Boszporusz, a Fekete-tenger, a Nagy-Kaukázus vízválasztó vonala, a Kaszpi-tenger északnyugati része, az Urál folyó és az Urál hegység egészen a Jeges-tengerig.[2][3] A kontinenst Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára osztják. Európa partvonala a legtagoltabb a kontinensek közül. Nagy félszigetei: Skandináv-, a Pireneusi-, az Appennini- és a Balkán-félsziget. Szárazföldre benyúló legnagyobb tengerei: a Balti-, az Adriai- és az Égei-tenger. Szigetei közül az Atlanti-óceánban a távolabb fekvő Izland és a Brit-sziget a legjelentősebbek. A Földközi-tenger szigetei közül a legnagyobbak: Korzika, Szardínia és Szicília. A Balti-tenger legnagyobb tengeröble a Botteni-öböl. Európa partjait a Skandináv-félszigeten és Brit-szigetek ÉNy-i vonalán hosszú, keskeny, mély, meredek falú, elágazó tengeröblök: a fjordok csipkézik. Völgyüket eredetileg a folyók rajzolták ki. A jégkorszaki jégtakaró tengerbe nyúló gleccserei tovább mélyítették a völgyeket, és ezek a jég elolvadása után öblökké váltak. Kijáratuknál számtalan sziklasziget található. Egészen más a Balti-tenger partvidéke, ahol a tenger építő munkát végez. A lapos parton a hullámok kifutnak a szárazföldre. A partok előtt lerakott hordalékokból homokgátak – turzások – keletkeznek. A turzások néhol tengeröblökké zárnak el: ezek a lagúnák. A partra sodort homokot a szél munkálja tovább. Dűnékbe halmozza, és – növényzet híján – tovább is vándoroltatja. Ismét más képet mutatnak a partok az Atlanti partvidéken. Itt a magas partokat a tengerjárás és a hullámverés állandóan pusztítja.

Keletkezése

A térképen vastag szaggatott vonallal az Afrika-lemez és az Eurázsia-lemez határa szerepel
Az Alpok vonulatai a harmadidőszakban gyűrődtek fel

Európa legrégebbi területe a Balti-ősföld és az Ukrán-pajzs (Kelet-európai tábla). A földtörténet folyamán merev kéregdarabként állt ellen a szerkezeti mozgásoknak, de erősen lepusztult. Így ásványkincsei a felszín közelébe kerültek, ezért könnyen bányászhatók. Ilyenek a vasérc, nikkelérc, rézérc. Az ősföld kőzetanyaga a Finn-tóvidék területén bukkan a felszínre.

A paleozoikumban óceánok semmisültek meg, és hatalmas hegységrendszerek emelkedtek a Föld felszínén. Legnagyobb ívük a Kaledóniai- és a Variszkuszi hegységrendszer volt, amely ma a legtöbb európai röghegység alapja. Peremük övezetében gazdag kőszéntelepek képződtek. A kontinens óidőben keletkezett, ma már rögökre töredezett, lepusztult hegységei: a Skandináv-hegység, a Brit szigetek hegységei, a Francia-, a Lengyel-, a Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, a kontinensválasztó Urál és hazánkban a Velencei-hegység. A középidő ismétlődő tengeri elöntései során Európa területén vastag üledékrétegek rakódtak le. Befedték az ősföld egyes részeit, belegyűrődtek a felboltozódó hegyláncokba, kitöltötték a medencéket. Belőlük később lépcsős felszínek is kialakultak. Az időközben visszahúzódó tengerek öbleit a folyók alföldekké töltögették fel. A középidő üledékes kőzetei: a homokkő, a mészkő és a dolomit. Ekkor keletkezett a kősó, a kőolaj, a földgáz és a szárazföldeken a bauxit is. Az újidő harmadidőszakának legnagyobb eseménye az eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődése volt. Hegységei Európában: a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek a Kárpátok, a Dinári-hegység, s Balkán-hegység és a Kaukázus. A harmadidőszakból származnak a kontinens legnagyobb barnakőszéntelepei, de ekkor képződött a kőolaj és a földgáz túlnyomó része is. Az újidő negyedidőszakában a felszínt a kontinens északi részén többször is előrenyomuló jégtakaró formálta. Vastagsága néhol a 2000 m-t is meghaladja. Legnagyobb kiterjedése idején lenyúlt az é.sz. 50°-áig. Lassú mozgásával lecsiszolta a felszínt, és tómedencék ezreit mélyítette ki. Így alakultak ki a Skandináv-hegység jég gyalulta fennsíkjai, a Kelet-európai-síkság hátságokkal tarkított tökéletlen síksága és a Finn-tóvidék. Délen a jégtakaró visszamaradt törmelékei halmozódtak fel a morénavidékeken. Ilyen területek találhatók a Kelet-európai-síkság északi részén, a Germán-alföldön és a Lengyel-alföldön. A hidegre forduló éghajlat alatt a jégtakaró környéki magashegységek a hóhatár alacsonyabbra kerülése miatt szintén eljegesedtek. A területekről lecsúszó gleccserek és a jég csiszoló munkáját csipkézett hegygerinceik, merész csúcsaik máig is őrzik. Az erős, száraz szelek a jégtakarótól délre fekvő síkságokon hatalmas porfelhőket kavartak. A leülepedő porból később lösztakarók képződtek. Ilyen van pl. a Kelet-európai-síkság déli részén. A szél a folyók hordalékkúpjából kifújt homokot is elszállította, szétterítette vagy futóhomokként vándoroltatta. Az utolsó jégkorszak után a jég súlyától megszabadult kontinens emelkedni kezdett. Ez módosította a partvonal lefutását. Fokozatosan kialakultak a mai alföldek és a vízhálózat is.

Izland

Gejzír Izlandon

Izland szigetét a lemezhatárok nyugtalan földjeként is szokták nevezni. Izland Európa második legnagyobb szigete. A tűz és jég országaként is szokták emlegetni. Területe az Észak-atlanti-hátság tengerszint fölé emelkedő nyúlványán született: az Eurázsiai- és az Észak-Amerikai-tábla távolodó lemezeivel. A lemezmozgások miatt nyugtalan föld 140 tűzhányóból kb. 30 ma is működik. Legnagyobb vulkánja a Heklának és társainak a kitörései nemcsak a belső lakatlan területekre, hanem a part menti vidékekre is lávát és hamuesőt zúdítanak. A sok apró gejzír és egyéb meleg forrás is a vulkanizmus következménye a szigeten. A kőzetek közötti repedésekbe beszivárgó víz ugyanis - a felszín közeli forró vulkáni anyagok hatására - gyorsan felmelegszik, és a mélybe jutva nagy nyomás alá kerül. Időszakonként aztán forró szökőkútként, gejzírként tör a magasba. (Meleg vizükkel melegházakat, szabadtéri fürdőket fűtenek és energiát termelnek.) A sziget a jég országa is (Izland=jeges föld). Területének több mint tizedét hatalmas gleccserek borítják. A rájuk hulló lávától megolvadva gyakran hatalmas árvizeket okoznak.

Vízrajza

Európa folyóinak többsége az Atlanti-óceánba és a Földközi-tengerbe, illetve melléktengereikbe viszi vizét. A nyílt óceánba ömlő folyók általában tölcsértorkolatúak, míg a Földközi-tengerbe igyekvők deltát építenek. Európa legnagyobb folyója a Kaszpi-tengert deltatorkolattal elérő Volga. Vízgyűjtője, a Kelet-európai-síkság keleti része lefolyástalan terület. A síkság másik két folyója, a Dnyeper és a Don a Fekete-tengerbe ömlik. Közép-Európa fő folyója a Duna. Közel 3000 km-t fut be, míg deltája eléri a Fekete-tengert. Nyugat-Európa két leghosszabb folyója a Rajna és az Elba. Az előbbit csatorna köti össze a Dunával. Az Atlanti-óceánt közvetlenül éri el a Loire és a Tajo. Dél-Európa Földközi-tengerbe ömlő folyói általában kisebbek. Közöttük legjelentősebb a Rhône, a Pó és az Ebro. Európa területén sok a tó. Északon a jégvájta mélyedéseket töltik ki. A kelet-európai síkság legnagyobb tava, a Ladoga-tó is így keletkezett. A magashegységekben található apró, kristálytiszta vizű tavak, a ,,tengerszemek,, medencéit is jég vájta ki. A jégárak morénasáncai gátolták el az Alpok peremén Európa legszebb tavainak füzérét. (Tagjai pl. a Garda-tó, a Largo Maggiore, a Comói-tó.) Süllyedékben keletkezett Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton.

Éghajlat és élővilág

Bővebben: Európa éghajlata
Európa természetföldrajzi övei
  Sarkvidéki
  Északi
  Atlanti-óceáni
  Kontinentális
  Hegyvidéki
  Pannon
  Mediterrán
  Sztyeppei
  Fekete-tengeri partvidéki
  Anatóliai
  Más területek

Európa mérsékelt övezetében a nyugati szelek hatása a szárazföld belseje felé egyre csökken. Emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának általában É-D-i iránya. Az óceáni éghajlatú tájakon, az Atlanti-óceán partvidéke a természetes növénytakaró a lombhullató erdő tölgyesekkel, bükkösökkel. Helyükön ma már többnyire rétek, legelők szántókat találunk. Az 1750-es évek óta a kontinensen 10 százalékkal nőtt az erdőterület. (1750-ben 1 934 000 km² erdőterület volt, ami 196 000 km²-rel nőtt 2010-re. Ekkor 2 130 000 km² erdőterület borította a kontinenst.) Több országban telepített fenyőerdő váltotta fel a korábbi lombhullató erdőterületeket. Ez a változás a faállomány összetételében 0,12 °C-kal emelte meg az európai nyarak átlaghőmérsékletét, mivel a sötétebb színű fenyvesek lombozata magába szívja a nap melegét.[4] Az erdők alatt barna erdőtalajok képződtek. Az állatvilág a szárazföldi éghajlatú tájakkal jórészt azonos. A folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak. Az óceántól távolodva, kelet felé az éghajlat nedves kontinentális. Az óceáni éghajlatnál melegebb nyarak, hidegebb telek jellemzik. A csapadék kevesebb, és a legtöbb nyár elején hullik. (Hazánk éghajlata is ilyen.) A természetes növénytakaró a lombhullató erdő, mely a szárazföld belseje felé ligetes mezőségekké ritkul. Állatvilágát sünök, vakondok, pockok, mókusok, egerek, nyulak, őzek, vadmacskák adják. Jellemző talaja a barna erdőtalaj. A belső területeken a száraz kontinentális éghajlat alakult ki. Itt már nagyobb az évi közepes hőingás, a csapadék pedig egyre kevesebb. A természetes növénytakaró az erdős és füves puszta. Alattuk mezőségi talajok (feketeföld) képződtek. A kontinentális területek természetes növénytakarójának helyét ma már többnyire szántóföldek foglalják el. A folyók vízjárása az egyenlőtlen csapadékleoszlás miatt, ingadozó. A meleg mérsékelt övben Európában mediterrán éghajlat van. A nyár forró és száraz. Ősszel és télen az óceán felől fújó nyugati szél csapadékot hoz. A folyók a száraz időszakban szinte kiszáradnak, télen áradnak. A természetes növénytakaró, a keménylombú erdőket sok helyen kiirtották. Helyüket szúrós, örökzöld cserjék foglalják el. A erdők alatt fahéjszínű talaj és terra rossa (vörösföld) képződött. Az állatvilág átmeneti jellegű, fajai a szomszéd területekkel azonos. Európa hideg mérsékelt övének tajga éghajlata a sarkkörtől délre húzódik. Ez a Föld legnagyobb összefüggő területű fenyőerdeje. A 30–40 m magas, oszlopszerű vörös- és cirbolyafenyők között különféle prémes állatok (coboly, hermelin stb.), ragadozók rejtőzködnek. A kontinens viszonylag kis területén, a sarkkör tájékán megtalálható a hideg övezet és természetes növényzete, a tundra is. A magashegységekben hegyvidéki az éghajlat.

Sok európai állatfaj nálunk őshonos, de nem mindegyik európai állat (földközi-tengeri vakond, pávaszemes gyík, mór teknős, barlangi vakgőte, szirtifogoly, pireneusi pézsmacickány stb.). Hazánkban a legtöbb madárfaj védett, viszont minden hüllő- és kétéltűfaj védett.

Lásd még: Kategória:Európa élővilága

Történelem

A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése idején, Kr.u. 117-ben, Traianus császár uralkodása alatt

Szócikk: Európa történelme

Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A második világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.

Népesség

Népsűrűség a NUTS-3 régiók alapján (2017)
Európa népességének alakulása, a sötétkékkel jelölt országok lakossága nő, a halványkékkel jelölt országok lakossága csökken (2009)

Európa területét a délről és keletről érkező bevándorlók kezdték benépesíteni. Afrikából mintegy 200 000 éve érte el a földrészt a mai ember (Homo sapiens) első nagyobb terjeszkedési hulláma. Az Ázsiából ideáramló embercsoportok 60-80 ezer éve telepedtek le a kontinens területén. A népesség az újkor elején csak lassan növekedett, mivel a háborúk és a járványok folyamatosan tizedelték a lakosságot. A 18. század ugrásszerű ipari fejlődése az életkörülmények jelentős javulását eredményezte. Csökkent a halálozási arány, a népességszám pedig gyors növekedésnek indult. A legerősebb népességgyarapodás idején, az 1900-as években már Európában tömörült a világ népességének 1/4-e, de azóta ez az arány fokozatosan csökken. Sok európai országban – köztük Magyarországon is – már fogy a lakosság, és korösszetétele inkább az idősebb korosztály fele tolódik el.

Európa és a világ népességének növekedése:[5][6]

Év Európa (millió fő) Világ (millió fő) Európa aránya a világ népességén belül (%)
i. e. 4000 6 - -
i. sz. 1 33 252 13
200 46 257 18
600 23 208 11
1340 80 442 18
1400 56 375 15
1650 105 620 17
1850 270 1241 22
1900 400 1634 25
1950 530 2530 21
1995 700 5650 12
2004 706 6248 11
2020 748 7800 9,5

Népsűrűség

Sokáig Európa népsűrűsége volt a legnagyobb a Földön, de Ázsia már megelőzte. A lakosság egyenlőtlenül oszlik el. Nyugat-Európa ipari vidékei sűrűbben lakottak. A városok, városkörnyékek összeolvadásával itt is létrejöttek várostömörülések (agglomerációk). Ilyen pl. a németországi Ruhr-vidék. Alacsony viszont a népsűrűség Észak- és Kelet-Európában.

Nyelvek

Európa nyelvei

A történelmi fejlődés Európa lakosságát is igen kevertté tette. A népesség 90%-ának a nyelve mégis közös eredetre vezethető vissza: az indoeurópai nyelvre. Az indoeurópai nyelveket (szláv, germán, újlatin, albán, görög, kelta, balti) beszélők mellett más nyelvcsaládoknak (uráli nyelvcsalád (finnugor és szamojéd ággal), altaji nyelvcsalád, baszk, kaukázusi nyelvek) csak kisebb szigetei vannak.

Embertípusok

Az Európában élő embertípusok külső megjelenése változatos. Az északon élők magasabbak, bőrük, hajuk, szemük színe világosabb. A déli területek lakói alacsonyabbak, hajuk, bőr- és szemszínük sötétebb.

Vallás

A vallások közül legelterjedtebb a kereszténység. Ezen belül Dél-Európában, valamint Közép-Európa és Nyugat-Európa egyes részein a katolikus vallás terjedt el. Észak-Európában, továbbá Nyugat-Európa és Közép-Európa más részein a protestáns felekezetek jellemzők, míg Kelet- és Délkelet-Európában az ortodox kereszténység. Iszlám vallásúak nagyobb tömbben a Balkán-félszigeten élnek, ugyanakkor jelentős bevándorló közösségek vannak Európa-szerte. A zsidók Európában szétszórtan élnek.

A kontinens katolikus védőszentjei: Nursiai Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Sziénai Szent Katalin, Keresztes Szent Terézia Benedikta és Svéd Szent Brigitta .[7]

Bővebben: A vallás Európában

Régiók

Európa hat földrajzi régiója és államaik:

Európa regionális felosztása a The World Factbook alapján

A fentihez képest léteznek eltérő felosztások is, amelyek kevesebb régiót különítenek el (pl. nincs Dél-Európától külön Délkelet-Európa, vagy nincs Közép-Európa, hanem Kelet- vagy Nyugat-Európához sorolják az ottani országokat ), vagy akár többet (pl. Északkelet-Európa, Északnyugat-Európa, Délnyugat-Európa vagy Közép-Európát Nyugat-Közép-Európára és Kelet-Közép-Európára osztják). Az egyes országok besorolása sem mindig egyértelmű, az eltérő természetes határok, etnikai és kulturális határok, valamint a történelmi és jelenlegi államhatárok miatt.

Az európai államok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd: Európa országai

Államok és területek

A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi államok és területek találhatók (ábécé-sorrendben):

Független államok

Bővebben: Európa országai
Európa országai

Európához is sorolt egyéb ázsiai államok

Kisebb európai területtel is rendelkező ázsiai államok

Vitatott államiságú területek

Függő területek

Nem elismert, de facto államok

Mikronemzetek

Lásd még: Mikronemzetek listája

Gazdaság

GDP (PPP) per fő (2016)[44]

Európa olyan gazdasági nagyhatalmaknak ad otthont, mint Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Hollandia. A leggyorsabban fejlődő országok a keleti régióból kerülnek ki: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, a balti államok, Ukrajna, Románia...

A legnagyobb európai gazdaságok a 2017-es IMF adatok alapján[45] (Politikailag gyakran Európához veszik Oroszország és Törökország egészét is):

No. ország GDP (PPP)
millió USD-ban
1  Németország 4,149,573
2  Oroszország 4,000,096
3  Egyesült Királyság 2,880,254
4  Franciaország 2,826,456
5  Olaszország 2,307,073
6  Törökország 2,249,164
7  Spanyolország 1,768,574
8  Lengyelország 1,110,735
9  Hollandia 915,175
10  Belgium 526,434


Észak-Európa országainak gazdasága

Lásd még: Európai Unió#Gazdaság

Nyolc ország, 1,5 millió km², 32-33 millió ember; röviden ez Észak-Európa. Területét zömében egymással rokon népek, germánok lakják. Csupán a lakosság 20%-át kitevő finnek és lappok tartoznak finnugor nyelvcsaládhoz. Az észak-európai országok Dánia kivételével ritkán lakottak. A népesség területi feloszlása az éghajlathoz és a megművelhető földterületekhez igazodott. Életszínvonaluk magas, amit termelésük technikai színvonalának, szakmunkás gárdájuknak, minőségi termékeiknek köszönhetnek. Ehhez számos nyersanyagot és energiahordozót külföldről vásárolnak.

Észak-Európa országai (sötétlilával)
Ország Terület Népesség Népsűrűség Főváros GDP
(2012)[46]
Norvégia 324 220 km² 5 328 212 16,4 fő/km² Oslo 97 255 USD/fő
Dánia 43 094 km² 5 827 463 135,2 fő/km² Koppenhága 59 928 USD/fő
Svédország 449 963 km² 10 327 589 22,9 fő/km² Stockholm 56 956 USD/fő
Finnország 337 030 km² 5 522 858 16,4 fő/km² Helsinki 49 349 USD/fő
Izland 103 000 km² 357 050 3,5 fő/km² Reykjavík 43 088 USD/fő
Észtország 45 226 km² 1 324 820 29,3 fő/km² Tallinn 16 583 USD/fő
Litvánia 65 200 km² 2 790 842 42,8 fő/km² Vilnius 13 075 USD/fő
Lettország 64 589 km² 1 934 379 30,0 fő/km² Riga 12 671 USD/fő

GDP: 2011-es adatok alapján

Észak-Európa gazdaságban mindig fontos szerepe volt a tengernek, és a hajózásnak. A Botteni- és a Finn-öböl vizén kialakuló jégpáncél miatt azonban csak a nyári időszakban közlekedhetnek a hajók. A halászat, a halfeldolgozás exportképes ágazata az országoknak, amihez szorosan kapcsolódik a hajóépítés is. Az északi országok energiaszükségletük nagy részét vízerőművekből nyerik. A természeti adottságaikat (tenger, ásványkincsek, erdők, vízenergia) észszerűen hasznosítják. Nagy fokú szakosodással, az informatikában, a hírközlésben, az internetcsatlakozások számában sok fejlett európai államot megelőznek.

Norvégia a Skandináv-félsziget nyugati részén fekvő ország. Az országban a tengerhajózás évezredes múltra tekint vissza (kezdve a vikingekkel). Ma is hatalmas kereskedelmi flottát tart fönn. A tengerpartja egész évben jelentős halászterület, mert a part mentén haladó meleg tengeráramlás a hideg parti vizekkel keveredve gazdag halzsákmányt biztosít. Az Északi-tenger kőolaj- és földgázlelőhelyeit az 1970-es évektől kutatták fel. Ma Norvégia Európa egyik legnagyobb kőolajtermelője. A sok rövid, de nagy esésű folyók olcsó vízenergiához juttatja az országot. Erre épült a külföldről behozott nyersanyagokat feldolgozó alumíniumkohászat, színesfém-kohászat és elektrokémiai ipar.

Egy svéd felhőkarcoló, a Turning Torso Malmőben

Svédország a Skandináv-félsziget nagyobb, keleti részén fekszik. A világháborúk pusztításaitól a semlegessége megóvta az országot, sőt kereskedelmi kapcsolatai fellendülését is segítette. Óriási monopóliumi világszerte elismertek, leányvállalataik termelése sok esetben meghaladja az anyaországban működő gyárakét. Legismertebbek, a golyóscsapágyakat gyártó SKF, az elektrotechnikai berendezéseket gyártó Asea-BB, a gépkocsigyártó Volvo, a híradástechnikában az Ericsson, a háztartási gépek gyártásában vezető Electrolux. Kiemelkedő szerepét a nemzetközi munkamegosztásban a nagy szakképzettséget kívánó, munkaigényes, sokoldalú korszerű gépiparának köszönheti. Ennek alapja a jó minőségű hazai vasérc, amelyből acélt állítanak elő. Jelentős mennyiség jut kivitelre is. Fő vásárlói a Benelux államok és Németország, ahonnan a hajók visszaútjukon kokszot hoznak. A kohászat központjai így a bányavidékekre és a kikötővárosokba összpontosulnak. A vasgyártásnál felhasználják az ócskavasat is. A vegyipar gyógyszereket és robbanóanyagokat gyárt. A főváros, Stockholm mellett üzemel a híres Nobel Művek (gyógyszer- és robbanóanyag-gyártás). A könnyűiparban a faiparé a vezető szerep. Világhírű a svéd gyufagyártás. A bútoripar (az IKEA révén) világméretű üzlethálózattal rendelkezik.

Az „Ezer tó” országaként emlegetik Finnországot. Területének 2/3-át erdőségek borítják, ez a gazdaság legfőbb természeti erőforrása. Finnország a világ egyik legnagyobb faipari exportőre, nagy fűrészáru-, cellulóz- és papírkivitellel. A Finn-ősföld sokféle ércet, pl. piritet rejt. Ezek feldolgozása a Botteni-öböl partján fekvő településeken történik. A finn ipar sikerágazata a telekommunikációs rendszerek gyártása, települése, üzemeltetése. A Nokia a mobiltelefonok gyártásában szerzett világelsőséget.

Dánia az Északi- és a Balti-tenger közti Jylland-félszigeten, és az attól keletre elterülő két nagyobb és több száz kis szigeten foglal helyet. Dánia természeti adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. Területén a 19. század végére kialakult a Dán Szövetkezeti Mozgalom. A föld a parasztok tulajdona, rajta egyénileg gazdálkodnak, de a vetőmagot, műtrágyát, gépeket a szövetkezet biztosítja, mely a termékek feldolgozását és értékesítését is elvégzi. A gazdálkodóktól elvárják a kiváló minőségű árukat, így azok versenyképesek a világpiacon. A dán parasztság korszerű művelési módot (agrotechnikát) alkalmaz. Ezt magas színvonalú szakoktatás és szaktanácsadó szolgálat is segíti. A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A nemesített szarvasmarhák célszerű takarmányozással magas tejhozamúak. Jelentős a sertés- és baromfitartás is. Állati termékekből - hús, tej, tojás, tejtermékek, baconszalonna - az ország kivitele számottevő. Az ipar a kevés nyersanyagot, de nagy szakértelmet és jelentős beruházásokat igénylő ágazatok képviseli, pl. műszerek, számítógépek gyártása.

Nyugat-Európa országainak gazdasága

Lásd még: Európai Unió#Gazdaság

Nyugat-Európa régiójához hat ország tartozik: Franciaország, a Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) az Egyesült Királyság és Írország. Ezen országok nemcsak Európára és az Európai Unióra vannak jelentős hatással, hanem az egész világ gazdaságára.

Nyugat-Európa országai (pirossal)
Ország Terület Népesség Népsűrűség Főváros GDP
Franciaország 547 030 km² 67 795 000 123,9 fő/km² Párizs 46 015 USD/fő
Egyesült Királyság 244 820 km² 67,545,757 275,9 fő/km² London 43 785 USD/fő
Írország 70 273 km² 4 921 500 70,0 fő/km² Dublin 36 775 USD/fő
Belgium 30 510 km² 11 476 279 376,14 fő/km² Brüsszel 47 107 USD/fő
Hollandia 41 526 km² 17 181 084 413,7 fő/km² Amszterdam 30 800 USD/fő
Luxemburg 2586 km² 613 900 237,1 fő/km² Luxemburg 52 510 USD/fő

A Brit-szigeteken két ország fekszik, a kisebb Írország és nagyobb területű Egyesült Királyság. Az Egyesült Királyság fő energiahordozói a kőolaj, a földgáz, a feketekőszén és a hasadó anyagok (pl. uránérc). A kőolajat és a földgázt az Északi-tengerből nyerik. Szállításuk tenger alatti vezetékeken, illetve tankhajókon történik. A kőszén nagy részét a Pennine-hegységből, és más hegységekből nyerik. A villamos áram termelésében a legnagyobb szerepet az atomerőműveknek tulajdonítják. A vas- és színesfém-kohászat üzemei a szénmezők közelében és a kikötővárosokban, mint pl. Glasgow-ban találhatók. A legnagyobb ipari központ Közép-Angliában Birmingham. A szénbányászat és a rá épülő hagyományos iparágak az utóbbi évtizedekben sokat veszítettek a jelentőségükből. Az ágazat hanyatlása sok gondot jelent, pl. munkanélküliséget, elvándorlást. Ezen a munkások átképzésével, adókedvezményekkel támogatott korszerűsítésével próbálnak enyhíteni. Ennek nyomán a nehézipar hagyományos szerkezete is átalakult (szerkezetváltás). A feldolgozóipar legfontosabb ágazata a gépipar. Hazai alapanyagra, jól képzett szakmunkásgárdára épül. Belföldi és külföldi piacra egyaránt termel. Nagy fokú szakosodása és a gyártmányok kiváló minősége jellemzi. A brit gépjárműipar üzemeinek egy részét külföldi (amerikai, japán, német) cégek vásárolták meg. Az előállított autók fele külföldön talál vevőre. Az elektronikai, elektrotechnikai ipar korszerű termékeit (pl. híradástechnikai, számítástechnikai, orvosi elektronikai eszközöket) a főváros környékén és az egyetemi városokban állítják elő. A vegyipar a kikötővárosokba települt, műanyagot, festékeket, gyógyszert gyárt. Nyersanyagai a kőolaj, a földgáz, a kőszén és a kősó. A textiliparban egyre fontosabb műszál is a vegyipar terméke. A könnyűiparban a textilipar a legfontosabb ágazat. Hazai nyersanyaga a gyapjú. A gyapotot külföldről szerzi be. A legjelentősebb központja Manchester. Az angol farmok jól felszerelt, sok műtrágyát, nemesített vetőmagot használó gazdaságot. A szántóföldi termelés főleg délkeleten jellemző. A megtermelt árpa, búza és burgonya fedezi a hazai szükségleteket. Jelentős a városokat ellátó zöldség, gyümölcs- és virágkertészetek szerepe. Az északnyugati és északi országrész legelői az állattartás területei. Nagy-Britannia Európa legjelentősebb juhtenyésztő országa. Emellett fontos szarvasmarha, hússertés, pulyka és versenyló tenyésztése is. A mezőgazdasági termesztési érték nagyobb részét az állattenyésztés adja. Az ország alapvető élelmiszerekből szinte önellátó.

A La Défense ultramodern pénzügyi negyed Párizsban előtérben az Eiffel-torony

Nyugat-Európa legnagyobb országa Franciaország. A vegyipar a behozott nyersanyagokat a kikötővárosaikban, a hazaiakat a bányák körzetében dolgozza fel. A foglalkoztatásban és exportban egyaránt fontos a textilipar szerepe, amely Lyonban és Párizsban összpontosul, de üzemei az ország egész területén megtalálhatók. Párizs a kozmetikai és a divatipar első számú világközpontja is (híres divatcég pl. a Dior, és Pierre Cardin). A szolgáltatások egyre bővülő gazdasági ágat jelentenek. Sok munkahelyet biztosítottak az utóbbi évtizedekben, különösen a női munkaerő foglalkoztatásában. A tengerpartok, az ország kulturális kincsei, a főváros, a Loire-menti kastélyok, a gyógyfürdők, az Alpok a turizmus legvonzóbb - fontos beviteli források. Franciaország mezőgazdasága változatos éghajlatának megfelelően igen sokszínű. A mezőgazdaság termékeiből jelentős jut kivitelre. Az országban a növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt jelentős. Termékei közül exportcikk a gabona, a szőlő és a bor. A szőlőtermesztésben Franciaország Olaszországgal vetekszik a világelsőségért. Az előállított bor nagy része brandy és pezsgő formájában kerül a világpiacra. A szántóföldeken északon a cukorrépa és a burgonya, délen a napraforgó termesztése a jellemző. A zöldség- és gyümölcstermelés főleg a nagy hazai igényeket elégíti ki. Az állattenyésztés jelentősége a tekintélyes méretű állatállománynak, valamint a takarmánytermelő területeknek köszönhető.

A csatornák, szélmalmok, tulipánok, sajtok és a fapapucsok hazája Hollandia. Az Északi-tenger partján fekszik, a Hollandalföldön és mélyföldön. A hollandok évszázadok óta küzdenek a tengerrel, gátakkal és csatornákkal. A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő fekete-fehér fríz fajtájú tehenek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas, amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásnak is köszönhetnek. A szántóföldek nagyobb részen termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Az IJssel-tó és a Rajna közti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és magvak kivitele is jelentős. Az ország középnyugati részén lévő hatalmas, patkó alakú városodott terület a Randstad. Az üzemek többsége két nagy kikötővárosba - Rotterdamba és Amszterdamba - és néhány hajóval is elérhető kisebb városba tömörült. A legtöbb iparág külföldi nyersanyagokat dolgoz fel, és a késztermékek nagy részét is külföldön értékesítik. Nemcsak Európa, hanem a világ legforgalmasabb kikötővárosának is számít Rotterdam. Bár az ország gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi központja a főváros, Amszterdam.

Belgium az Északi-tengertől délkeleti irányban található, Hollandia szomszédságában. Az ország mezőgazdasági központja Flandria. Termékeny talaján főleg ipari növényeket, a városok körül kertgazdaságokban zöldségféléket, virágokat és almát termesztenek. Ezen a tájon alakult ki az ország jelentős textilipara. Szőnyegszövésben és kivitelben ma is első Európában. A táj déli részén épült a főváros, Brüsszel, a NATO és az Európai Bizottság székhelye. A kikötővárosai közül Antwerpen jelentősége a legnagyobb. Vegyipar (kőolaj-finomítás, gyógyszer- és fotokémiai ipar) sok szakképzett munkaerőt foglalkoztat. Gyémántcsiszoló üzemei világhírűek. A Meuse-folyó mentén 30–50 km-es sávban hatalmas nehézipari övezet húzódik. Belgium gépgyártásra a nyersanyagigényes ágazatok és a korszerű fegyvergyártás jellemző.

A törpeállamok után Európa legkisebb területű országa, Luxemburg. Ma Európában és az Európai Unióban is egyaránt itt a legnagyobb az 1 főre jutó GDP értéke. A főváros, Luxembourg az EU második legfontosabb központja, Brüsszel után. Az Európai Parlament titkársága, az Európai Bíróság, beruházási bankja, pénzügyi és statisztikai intézményei külön negyedbe tömörültek. Mellettük a biztosítótársaságok csoportosulnak, hírnevet teremtve a kis országnak.

Közép-Európa országai

Ország Terület
km²		 Népesség
(fő)		 Népsűrűség
fő/km²		 Főváros GDP (PPP)
2016, USD/fő[47]		 nettó
átlagkereset
euróban, 2017-ben		 fiz.
forr.		 emberi fejlettségi
index
(2014)
Ausztria 83 879 8 858 775 105,6 Bécs 48004 1934 [48] 0.881
Csehország 78 866 10 649 800 135,0 Prága 33231 870 [49] 0.861
Horvátország 56 594 4 076 246 72,0 Zágráb 22795 800 [50] 0.812
Lengyelország 312 679 38 386 000 122,7 Varsó 27764 770 [51] 0.834
Magyarország 93 030 9 772 756 105,0 Budapest 27481 654 [52] 0.818
Németország 357 168 82 979 100 232,3 Berlin 48110 2270 [53] 0.911
Svájc 41 285 8 544 527 206,9 Zürich 59560 4421 [54] 0.917
Szlovákia 49 035 5 439 892 110,9 Pozsony 31338 722 [55] 0.830
Szlovénia 20 273 2 066 880 101,9 Ljubljana 32085 1051 [56] 0.874
Lásd még: Európai Unió#Gazdaság
Lásd még: Európai országok átlagfizetés alapján

Kontinentális politika

Európai Unió

Bővebben: Európai Unió
Az EU tagállamai (kékkel)

Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) 1957-ben hozta létre a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), Franciaország, Olaszország, és a Benelux államok. 1994 óta Európai Uniónak nevezik. 2007-ben két, majd 2013-ban egy új taggal bővült, így jelenleg 28 ország a tagja. A tagállamok gazdasági együttműködésének jellemzői:

  • Az EU-n belüli kereskedelemben megszűntek a vámok és a mennyiségi korlátozások. Más országok felé azonosak a vámtarifák. Egységesek a minőségi követelmények.
  • Szabadon áramolhatnak a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások. Az EU-országok lakosai bármely másik tagállamban letelepedhetnek, munkát vállalhatnak. A szakképzettség kölcsönösen elismerik. (A külső országokból érkező vendégmunkásoknak nincsenek ugyanilyen jogaik.)
  • Egységesen támogatják a mezőgazdaságot. Saját termékeiket védik az EU-n kívüli országokkal szemben (pl. vámokkal, behozatali korlátozásokkal stb.).
  • Tudományos kutatási programjaikat összehangolják.
  • A tagországok adórendszerét egységesítik, 2002 óta fizetőeszközként a közös valutát, az eurót használják.

A gazdasági egységnél sokkal nehezebb a politikai egység megteremtése. Ez a távolabbi jövő feladata. Az EU országainak gazdasági fejlettsége eltérő. Így az egy főre eső GDP is nagy különbségeket mutat. Az egyes országok és régiók között fennálló fejlettségi különbségek mérséklése, a kevésbé fejlett térségek felzárkózásának elősegítése nagyon fontos feladat. Az EU országaiban magas az egy főre jutó energiafelhasználás. Energiagazdaságuk főleg kőolajra épül, de az olaj árának változásai szükségessé tették más energiahordozók felhasználását is. Így több országban nagy jelentőségűek az atomerőművek és a vízerőművek. Az energia felhasználását észszerűen korlátok közé próbálják szorítani (pl. kis fogyasztású autók, energiatakarékos technológiák és háztartási gépek elterjesztése). A régiók iparvidékek nyersanyaglelőhelyei fokozatosan kimerülnek, a mélyművelés drága. Így sok esetben gazdaságosan a nyersanyag behozatala. Ezek feldolgozása a kikötővárosokban összpontosul. Ilyen ágazat a kőolaj-finomítás, a fémkohászat. Emiatt a hagyományos iparvidékek válsággal küzdenek, ezzel szemben a kikötők övezeteire a fellendülés jellemző (pl. Hollandiában Rotterdam). Az EU kiadásai között igen nagy súllyal szerepes a mezőgazdaság. Támogatási rendszer biztosítja az elmaradottabb térségek felzárkózását. Egységes felvásárlásaival pedig a világpiaccal szemben is segítséget nyújt a gazdáknak terményeik értékesítéséhez.

Visegrádi országok az Európai Unión belül.

Az EU-n belüli egyik együttműködés a Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek), négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása.

Közlekedés

Bővebben: Európa közlekedése

Vasúti közlekedés

Bővebben: Európa vasúti közlekedése

Európa vasútvonalainak hossza 360 169 km, mely nagyrészt 1435 mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. A nagysebességű vasúthálózat egységesen normál nyomtávú.

Közúti közlekedés

Lásd még: Európai úthálózat

Az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Cipruson bal oldalon közlekednek. Európa többi részén nagyrészt a jobb oldalon zajlik a forgalom, néhány autópályaszakasztól és kisebb földúttól eltekintve. Egész Európában elterjedtek a különböző útadók, ezek közül a matricás rendszer méltó említésre. A nemzetközi E-számozást számos nagy autópályára kiterjesztették, de az utak számozása és igazgatása továbbra is helyi vagy nemzeti szinten történik. Az 1990-től kezdődő fejlődés ellenére továbbra is a közutakon zajló forgalom felelős a legnagyobb légszennyezésért.

Légi közlekedés

Lásd még: Európa légi közlekedése és Európa legnagyobb légitársaságai

A kiterjedt vasúti és közúti hálózat ellenére a legtöbb hosszútávú utazást Európán belül légi úton bonyolítják. A turizmus szintén jelentős számú embert vonz a térségbe, akik a legnagyobb nemzetközi repülőterek valamelyikére érkeznek, mint például a Heathrow-repülőtér. Az ún. fapados járatok térhódítása is jelentősen növelte az így megtett utak számát. Mára a légi közlekedés az egyik legolcsóbb formája a városok közötti utasforgalomnak. Ez a növekedés ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt mind a környezetre, mind a légterek telítettségére.

A legforgalmasabb európai repülőterek (2019)
Rangsor
2019-ben 		változás
2018-hoz
 Ország Repülőtér Város Utasok Változás 2018-2019
2019-ben 2018-ban % Számban
1 0  Egyesült Királyság Heathrow London 80,886,589[57] 80,100,311[57] 11.0% 1786,278
2 0  Franciaország Charles de Gaulle Párizs 76,150,007[58] 72,229,723[59] 15.4% 13,920,284
3 0  Hollandia Schiphol Amszterdam 71,707,144[60] 71,053,157[60] 10.9% 1653,987
4 0  Németország Frankfurt Frankfurt 70,556,072[61] 69,510,269[62] 11.5% 11,045,803
5 1 1  Spanyolország Adolfo Suárez Madrid 61,734,037[63] 57,891,340[63] 16.6% 13,842,697
6 1 1  Spanyolország El Prat Josep T. Barcelona 52,686,314[63] 50,172,457[63] 15.0% 12,513,857
7 új  Törökország Isztambul Isztambul 52,578,008[64] 95,205[64] 155126.1% 152,482,803
8 1 2  Oroszország Seremetyjevói Moszkva 49,438,545[65] 45,348,150[65] 19.0% 14,090,395
9 -1 1  Németország Franz Josef Strauss München 47,941,348 [66] 46,253,620[62] 13.6% 11,687,728
10 -1 1  Egyesült Királyság Gatwick Airport London 46,574,786[57] 46,081,327[57] 11.1% 1493,459

Vízi közlekedés

Bővebben: Európa vízi közlekedése

A Rotterdami kikötő Hollandiában a legnagyobb kikötő Európában, valamint az egyik legforgalmasabb is, mely több mint 400 millió tonna árut fogadott 2008-ban. A La Manche a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonala. Több mint 400 hajó használja naponta a Balti-tenger és az Északi-tenger közötti útvonalon. A teherforgalomban játszott szerepe mellett a vízi szállítás rendkívül fontos Európa energiaszükségletének ellátása miatt is. A világ egyik legfontosabb olaj kirakodási pontja Európa.

A legforgalmasabb konténerkikötők (2018, Eurostat)[67][68]
No. Kikötő Város Ország Tenger
1 Rotterdam Rotterdam  NLD Északi-tenger
2 Antwerpen Antwerpen  BEL Északi-tenger
3 Hamburg Hamburg  GER Északi-tenger
4 Bremen-Bremerhaven Bremerhaven  GER Északi-tenger
5 Valencia Valencia  ESP Földközi-tenger
6 Piraeus Athén  GRE Földközi-tenger
7 Algeciras Algeciras  ESP Földközi-tenger
8 Gioia Tauro Gioia Tauro  ITA Földközi-tenger
9 Felixstowe Felixstowe  GBR Északi-tenger
10 Barcelona Barcelona  ESP Földközi-tenger

Kultúra

Művészet

Lásd még: Európai film

Építészet

Kulturális események

Lásd még: Európa kulturális fővárosa

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Europe (2020) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  2. ↑ Boundaries between continents/Modern definition
  3. ↑ Hol a határ? Mármint Európa és Ázsia között
  4. ↑ Az erdőtelepítés erősítette a felmelegedést. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. február 7.)
  5. ↑ Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 12. oldal
  6. ↑ World Population: 2020 Overview | YaleGlobal Online. yaleglobal.yale.edu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  7. ↑ Európa új védőszentjei, katolikus.hu
  8. ↑ Olaszország egyes északi területei, például Dél-Tirol vagy Trieszt Közép-Európához tartoznak.
  9. ↑ Az Ibériai-félszigetet egyes felosztások Délnyugat-Európaként külön régiónak tekintik.
  10. ↑ Egyes felosztások nem különítenek el Délkelet-Európát, hanem a Balkán-félszigetet is Dél-Európához sorolják.
  11. ↑ Horvátországot főként a partvidéki területek miatt és délszláv országként sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni.
  12. ↑ A Vajdaság Közép-Európához tartozik.
  13. ↑ Fehéroroszország volt lengyel területeit történelmi alapon Közép-Európához is szokás sorolni.
  14. ↑ Ukrajnából Kárpátalja, Kelet-Galícia és Észak-Bukovina történelmileg Közép-Európához tartozik.
  15. ↑ A Kalinyingrádi terület Közép-Európához tartozik, Oroszország egyes északi területeit tágabb értelemben Észak-Európához is sorolják.
  16. ↑ Litvániát bizonyos felosztások Közép-Európához sorolják, sőt időnként kulturális alapon mind a három balti országot. Kelet-Európához a Kelet-európai-síkság és a volt Szovjetunió részeként szokás sorolni őket. Elhelyezkedésük, illetve Észtország és Lettország esetében bizonyos történelmi szempontok alapján egyes felosztások Észak-Európához is sorolják őket.
  17. ↑ Romániából leginkább Erdély területe sorolható Közép-Európához, Kárpátokon kívüli területeit többnyire Kelet- vagy Délkelet-Európához sorolják, a mai román közfelfogás viszont Közép-Európa részének tekinti az országot.
  18. ↑ Franciaországból Korzika szigete és Földközi-tenger partvidéke Dél-Európához tartozik, míg Elzász-Lotharingia keleti részeit Közép-Európához is szokás sorolni.
  19. ↑ Monacót Franciaország mediterrán területeivel együtt Dél-Európához is szokták sorolni.
  20. ↑ Franciaország területének szerves részei Európán kívül: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon.
  21. ↑ International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273
  22. ↑ Európai Parlament, European Parliament Resolution 2014/2717(RSP), 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union...""
  23. ↑ 2010. október 10-től Hollandia szerves része lett az Európán kívüli Bonaire, Saba és Sint Eustatius, amelyek korábban a Holland Antillák részei voltak
  24. ↑ Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik, itt található az ország fővárosa és népességének nagyobb része is európai.
  25. ↑ Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira és az Azori-szigetek
  26. ↑ Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: a Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta és Melilla
  27. ↑ A Vatikánt egyesek nem ismerik el államként, hanem speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  28. ↑ Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti
  29. ↑ Örményország a Kaukázus ázsiai található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni
  30. ↑ Azerbajdzsán az Európa és Ázsia határát jelentő Kaukázus mentén található.
  31. ↑ Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van, amennyiben az Urál folyót tekintjük a két földrészt határának.
  32. ↑ Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%).
  33. ↑ A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik
  34. ↑ Dán autonóm külső tartomány
  35. ↑ Brit autonóm tengerentúli terület
  36. ↑ a b c Brit koronatartozék.
  37. ↑ Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén
  38. ↑ Finnország autonóm megyéje
  39. ↑ a b Grúzia területén
  40. ↑ Ciprus szigetének északi részén található, csak Törökország ismeri el hivatalosan
  41. ↑ Azerbajdzsán területén
  42. ↑ Jelenleg 108 ENSZ-tagállam ismeri el a függetlenségét, korábban Szerbia területéhez tartozott
  43. ↑ Moldova területén
  44. ↑ IMF
  45. ↑ IMF: Report for Selected Countries and Subjects
  46. ↑ World Economic Outlook Database (angol nyelven), 2012. április 1.
  47. ↑ http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2017/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=64&pr.y=15&sy=2016&ey=2022&sort=country&ds=.&br=1&c=914%2C946%2C137%2C962%2C911%2C122%2C912%2C181%2C913%2C124%2C921%2C943%2C963%2C918%2C138%2C142%2C964%2C182%2C960%2C423%2C935%2C968%2C128%2C922%2C942%2C939%2C936%2C172%2C961%2C132%2C915%2C184%2C134%2C174%2C144%2C146%2C944%2C176%2C178%2C136%2C186%2C916%2C926%2C112%2C967%2C941&s=PPPPC&grp=0&a=
  48. ↑ http://bruttonetto.akwien.at/
  49. ↑ https://www.penize.cz/kalkulacky/vypocet-ciste-mzdy#mzda
  50. ↑ https://www.dzs.hr/default_e.htm
  51. ↑ http://www.infor.pl/kalkulatory/brutto_netto.html
  52. ↑ http://www.ksh.hu
  53. ↑ http://www.parmentier.de/steuer/steuer.htm?wagetax.htm
  54. ↑ https://www.lohncomputer.ch/en/your-result/
  55. ↑ https://www.platy.sk/en/calculator/results[halott link]
  56. ↑ http://www.stat.si/StatWeb/en/News/Index/7013
  57. ↑ a b c d https://www.caa.co.uk/Data-and-analysis/UK-aviation-market/Airports/Datasets/UK-airport-data/
  58. ↑ Statistiques mensuelles passagers commerciaux totaux (fr-FR nyelven). aeroport.fr , 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  59. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Paris nevű lábjegyzeteknek
  60. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Amsterdam nevű lábjegyzeteknek
  61. ↑ Fraport 2019. [2020. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 19.)
  62. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Germany nevű lábjegyzeteknek
  63. ↑ a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Spain nevű lábjegyzeteknek
  64. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) DHMI nevű lábjegyzeteknek
  65. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Russia nevű lábjegyzeteknek
  66. ↑ Munich Airport reports 10th consecutive record-setting year. www.munich-airport.com
  67. ↑ Archivált másolat. [2020. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 19.)
  68. ↑ https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:Top_20_ports_handling_containers,_2008-2018_(thousand_TEUs).png

Irodalom

  • Ankerl Géza: Írásterületek, kultúrkörök: Az írásközösségek geopolitikája. In: Valóság LI. 2008. 12 sz. 1–30.

Kapcsolódó irodalom

További információk

Commons:Category:Europe
A Wikimédia Commons tartalmaz Európa témájú médiaállományokat.
Wikinews
Wikinews
Wikihírek egyik portáljához itt egy link:

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Európa&oldid=23437477”