1973-as olajválság

Az olaj árának alakulása dollárban 1861 és 2006 között

névleges   valódi (2006-os árfolyamon)

Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október 17-én kezdődő mellyel a keleti blokk összeroppanásához vezető folyamatok elkezdődtek.

Története

Az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt is érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát). A második olajválság 1979-ben következett be. Tekintettel erre talán ki lehet mondani, hogy az arab országok az Izraellel kirobbantott háborút csak megfelelő alkalomnak tekintették a radikális áremelés végrehajtására, tehát rájöttek, hogy a piaci igények messze meghaladják a kínálatot.

Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi szovjet tömbbe tartozó kommunista országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű nehézipara nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy kapitalista nyugati országokkal szemben, hisz gazdasági szabályozórendszerük sajátosságai miatt képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. Magyarországon, mint akkori államszocialista országban is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését.

Az olajválság, azaz az olajárak radikális emelkedése, mivel általános világpiaci áremelkedéssel is járt, alaposan meggyengítette a Szovjetuniót, és oka volt a Szovjetunió illetve a többi szocialista ország gazdasági viszonyainak feszültebbé válásához, mivel a szocialista országok erős energiafüggésben voltak a legfontosabb, legerősebb kommunista országtól. A Szovjetunió valójában csak némi átmenet után engedhette meg, hogy az olaj árát a világpiaci ár felé közelítse s olyan árrendszert alakítson ki, amely időszakos késéssel követi az olajár világpiaci ingadozását. S ezt akkor is meg kellett tennie, ha nyersanyag-kapacitásai szinte kimeríthetetlennek is látszottak. (A deklarált szovjet gazdaságpolitikai elvek között nem az utolsó helyen szerepelt az "elvtársi segítség" fogalma. Nos, itt valahogy alkalmazni kellett ezt az elvet, az "elvtársi megértéssel" kiegészítve.) Tehát a Szovjetunió export bevételeinek növelését nem nélkülözhette, annál is kevésbé, mert a Szovjetunió nagyvállalatainak jelentős része hatalmas ráfizetéssel, vagyis nem rentábilisan termelt, s ezeket a vállalatokat nem lehetett bezárni, hiszen egy bezárás a tervgazdaság legélesebb kritikáját jelentette volna, és persze munkanélküliségi hullámot is. Az olajár-robbanással egyidőben az arab világ kapcsolatai romlottak a Szovjetunióval, bizonyos valószínűséggel ennek is szerepe volt abban, hogy az afganisztáni polgárháborúba (törzsi konfliktusba) való beavatkozás révén a Szovjetunió nyomulni akart a Közel-Kelet irányában.

Források

• 1973. október 17. Kirobban az első olajválság Rubicon.hu

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 1973-as olajválság témájú médiaállományokat.

• Az 1973-as és 1979-es olajválságok Techstory.blog.hu

Kapcsolódó szócikkek

• 2014–2016-os olajárválság