„Szvatkó Pál” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15)
Jegyzetek pótlása.
22. sor: 22. sor:
==Irodalom==
==Irodalom==
* [https://web.archive.org/web/20140222055937/http://www.prominoritate.hu/fol_27.html Thomas Von Ahn: "Új szellem Szlovenszkón". Betekintések Szvatkó Pál csehszlovákiai magyar "kultúrpolitikai szemlé"-jébe (1937-1938). Pro Minoritate 2009/4]
* [https://web.archive.org/web/20140222055937/http://www.prominoritate.hu/fol_27.html Thomas Von Ahn: "Új szellem Szlovenszkón". Betekintések Szvatkó Pál csehszlovákiai magyar "kultúrpolitikai szemlé"-jébe (1937-1938). Pro Minoritate 2009/4]

== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2021. január 7., 16:12-kori változata

Szvatkó Pál
Született1901. szeptember 9.[1]
Zsolnatarnó[2]
Elhunyt1959. november 17. (58 évesen)[1]
München[2]
Állampolgársága
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Hangafalvi Szvatkó Pál (Zsolnatarnó, 1901. szeptember 9.München, 1959. november 17.) újságíró, publicista, szépíró, a két világháború közötti szlovákiai magyar szellemi élet polgári vonulatának kiemelkedő képviselője, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa.

Élete

Ősei a középkorig visszavezethetően városi polgárok voltak.

Nagyszombatban nevelkedett, majd a gimnázium befejeztével Budapesten, Prágában és Párizsban járt egyetemre. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd 1924-1938 között a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. Egy ideig a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga titkára is volt. Publicistaként a nyitottság és a más nézetek iránti tolerancia jellemezte.

1931-ben Új Munka címen baloldali szellemiségű lapot indított, ennek azonban csak egyetlen száma jelent meg. 1937-ben Új Szellem címmel indított folyóiratot, mellyel a szlovákiai magyar szellemi élet egységfrontját akarta megteremteni. Az első bécsi döntés után Budapestre költözött, ahol a Felvidéki Magyar Hírlap, majd a Magyarország kormánypárti lapjának főszerkesztője lett. Egy 1943-as cikkében fölveti a németekkel való szakítás gondolatát, ezért a német megszállás után letartóztatták, és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták.

Hazatérte után a Magyar Rádió munkatársa lett. Az 1956-os forradalom bukását követően Németországba emigrált, ahol haláláig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt.

Művei

  • Indogermán magyarok. In: Tátra - A Magyar Élet és Irodalom Szlovenszkói és Ruszinszkói Szemléje. Pozsony, 129-134.
  • 1934 A szlovenszkói magyar középosztály. Magyar Szemle 21, 79-89.
  • 1936 Csehek és magyarok. Apollo V.
  • 1938 A visszatért magyarok. A felvidéki magyarság húsz éve
  • 1989 Indogermán magyarok (tan.)
  • 1994 A változás élménye (válogatott írások)
  • 2002 Utolsó akaratom. Hitel 2002/11.

Irodalom

Jegyzetek

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 9.)

Külső hivatkozások