„Farsang” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Csinálni kéne a ppt-t DAncika Nem?:) |
|||
*//java//=ban/everyone// |
|||
[[Kép:Der Kampf zwischen Karneval und Fasten (1559).jpg|bélyegkép|263px|Idősebb [[Pieter Bruegel]]: Farsang és böjt harca]] |
|||
[[Kép:18. Februar 2012 Faschingsdienstag, Sanok.jpg|bélyegkép|263px|Farsangi álarcban]] |
|||
_________________________________________________________________ |
|||
A '''farsang''' a [[vízkereszt]]től (január 6.) [[húshagyókedd]]ig ([[hamvazószerda]] előtt, [[húsvét]]vasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: [[torkos csütörtök]]). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” [[16. század|16.]] és [[17. század]]ban nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. |
|||
A farsang csúcspontja a [[karnevál]], hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában [[tél]]búcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált ([[riói karnevál]], [[velencei karnevál]]), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a [[busójárás|mohácsi busójárást]]. |
|||
==A föld alatt== |
|||
==A magyarság körében== |
|||
A ''farsang'' elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az [[Anjou-ház|Anjouk]] és [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. |
|||
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). |
|||
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. |
|||
A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. |
|||
===Farsangvasárnap=== |
|||
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. |
|||
Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. |
|||
További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű [[kalács (sütemény)|kalács]] után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. |
|||
Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. |
|||
Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. |
|||
További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő. |
|||
[[Fájl:Fánk.jpg|263px|bélyegkép|[[Farsangi fánk]]]] |
|||
===Húshagyókedd=== |
|||
A [[húshagyókedd]], a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. |
|||
További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). |
|||
Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. |
|||
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos [[nagyböjt]] kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a [[torkos csütörtök]], de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, [[diéta|böjtölnek]] 40 napig, húsvét vasárnapjáig. |
|||
===Konc király és Cibere vajda=== |
|||
[[Cibere vajda és Konc király]] egy [[Európa]]-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a [[cibere|ciberét]] jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet. |
|||
===Erdélyben=== |
|||
Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött [[fonó]]. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk [[tánc]]; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó [[éneklés|ének]]elte. |
|||
Húshagyókedden történt, a sok farsangi [[esküvő|lakodalom]] után, a pártában maradt leányok, [[agglegény]]ek kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleánynak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a [[víz]]be dobták. A farsangi [[hús]]os ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén megszemélyesítették.<ref>A ''[[Cibere vajda és Konc király]]'' teljes szócikkét törölte a [[Romániai magyar irodalmi lexikon]]ból a romániai [[cenzúra]] 1981-ben.{{forrás?}}<!-- a kihagyott szócikkek között nem szerepel a MEK-en: https://mek.oszk.hu/03600/03628/html/y.htm --></ref> |
|||
==Más országokban== |
|||
{{szakasz-csonk}} |
{{szakasz-csonk}} |
||
===Nagy Britannia és Írország=== |
===Nagy Britannia és Írország=== |
||
[[Egyesült Királyság|Nagy Britanniában]] és [[Írország]]ban elterjedt szokás, hogy a városok [[palacsinta|palacsintás]] versenyfutást ''(Pancake Day)'' rendeznek [[húshagyókedd]]en, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.<ref>[http://www.irishcultureandcustoms.com/ACalend/ShroveTues.html Shrove Tuesday - Pancake Day - World Cultures European.] (Hozzáférés: 2009. január 15.)</ref> |
|||
Van, ahol tömegfutballt ''(mob football)'' rendeznek ezen a napon.<ref>[http://www.expertfootball.com/history/soccer_history_mob_football.php British Mob Football.] (Hozzáférés: 2009. január 15.)</ref> |
Van, ahol tömegfutballt ''(mob football)'' rendeznek ezen a napon.<ref>[http://www.expertfootball.com/history/soccer_history_mob_football.php British Mob Football.] (Hozzáférés: 2009. január 15.)</ref> |
||
24. sor: | 58. sor: | ||
* [https://web.archive.org/web/20080513180529/http://www.erdelykalauz.com/fotoriport_6.html Farsangtemetés fotóriport] |
* [https://web.archive.org/web/20080513180529/http://www.erdelykalauz.com/fotoriport_6.html Farsangtemetés fotóriport] |
||
* {{RMIL|1}} |
* {{RMIL|1}} |
||
*//java/fly// |
|||
*//name=botikaa// |
|||
*//move/button// |
|||
==További információk== |
==További információk== |
||
{{Commonskat-natúr|Shrove Tuesday}} |
{{Commonskat-natúr|Shrove Tuesday}} |
||
36. sor: | 68. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
||
{{wikiszótár}} |
{{wikiszótár}} |
||
* |
* [[Alakoskodás]] |
||
[[Kategória:Népszokások]] |
[[Kategória:Népszokások]] |
A lap 2021. január 7., 09:28-kori változata
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A magyarság körében
A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.).
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Farsangvasárnap
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
Húshagyókedd
A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.
Konc király és Cibere vajda
Cibere vajda és Konc király egy Európa-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.
Erdélyben
Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött fonó. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk tánc; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó énekelte.
Húshagyókedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleánynak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a vízbe dobták. A farsangi húsos ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén megszemélyesítették.[1]
Más országokban
Nagy Britannia és Írország
Nagy Britanniában és Írországban elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást (Pancake Day) rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.[2]
Van, ahol tömegfutballt (mob football) rendeznek ezen a napon.[3]
Jegyzetek
- ↑ A Cibere vajda és Konc király teljes szócikkét törölte a Romániai magyar irodalmi lexikonból a romániai cenzúra 1981-ben.[forrás?]
- ↑ Shrove Tuesday - Pancake Day - World Cultures European. (Hozzáférés: 2009. január 15.)
- ↑ British Mob Football. (Hozzáférés: 2009. január 15.)
Források
- Farsangi jelmezek
- Farsangi jelmezek és arcfestés minták
- Ötletek Farsangra
- Forrás: www.mult-kor.hu
- Farsangi szokásokról a mek.oszk.hu oldalán
- Farsangtemetés fotóriport
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Farsang témájú kategóriát.
- Farsangi népszokás: mohácsi busójárás
- Vízkereszttől húshagyóig − a farsangi időszak
- Makkai Endre – Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. ETF 103. Kolozsvár, 1939.
- Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest, 1964. 87–95.