„Jénai csata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
36. sor: | 36. sor: | ||
A jéna-auerstedti ütközet után [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] hat hét alatt meghódította [[Porosz Királyság|Poroszország]]ot, még mielőtt [[Orosz Birodalom|Oroszország]] segítséget küldhetett volna szövetségesének. A háborút lezáró [[Tilsiti béke|tilsiti békében]] pedig Poroszország területe a korábbinak felére csökkent. |
A jéna-auerstedti ütközet után [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] hat hét alatt meghódította [[Porosz Királyság|Poroszország]]ot, még mielőtt [[Orosz Birodalom|Oroszország]] segítséget küldhetett volna szövetségesének. A háborút lezáró [[Tilsiti béke|tilsiti békében]] pedig Poroszország területe a korábbinak felére csökkent. |
||
[[File:Battle of Jena.jpg|thumb|bal|Francia [[dragonyos]]ok zsákmányolt porosz ezredzászlóval a jénai csatában.]] |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
A lap jelenlegi, 2020. december 28., 19:23-kori változata
Jénai csata | |||
Napóleon és a császári gárda gránátosai a jénai csatában | |||
Konfliktus | Napóleoni háborúk | ||
Időpont | 1806. október 14. | ||
Helyszín | Szászország | ||
Eredmény | Francia győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 51° 05′ 58″, k. h. 11° 35′ 15″Koordináták: é. sz. 51° 05′ 58″, k. h. 11° 35′ 15″ |
Negyedik koalíciós háború (1806–1807) |
---|
Schleiz-Saalbourg • Saalfeld • Jéna • Auerstädt • Lübeck • Golymin • Pułtusk • Eylau • Kolberg • Osztrolenka • Danzig • Heilsberg • Friedland • Tilsit |
A jénai csata, más néven jéna-auerstedti (régebbi forrásokban jéna-auerstädti) ütközet[1] (1806. október 14.) katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között.
Előzmények[szerkesztés]
III. Frigyes Vilmos porosz király háborúra készülve 1806 júliusában titkos szövetséget kötött Oroszországgal. Október elején a porosz-szász sereg Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg vezetésével lassan vonult nyugat felé Szászországon keresztül, a franciák nyugati összeköttetését veszélyeztetve. Napóleon a Türingiai-erdő keleti végénél hirtelen északra fordult, hogy elvágja a poroszokat az Elbától, és csatára kényszerítse őket még az orosz csapatok beérkezése előtt. A porosz–szász csapatoknak vissza kellett fordulniuk a támadás kivédésére. III. Frigyes Vilmos kb. 63 000 embert adott Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg parancsnoksága alá Auerstädtnél és kb. 51 000 főt állított Hohenlohe-Ingelfingen Frigyes Lajos herceg vezénylete alatt a Weimar és Jéna közötti 24 km-es frontvonalra.
-
A csapatok elhelyezkedése 1806. október 13-án Jéna és Auerstädt térségében
-
Hadi helyzet október 14-én 10:00-kor
-
Hadi helyzet október 14-én 14:00-kor
A csata[szerkesztés]
1806. október 14-én, nem sokkal virradat után Napóleon – a 96 000 fős seregéből csak 54 000 katonát vetett be – rajtaütött Frigyes Lajos 38 000 emberén. Délután 15 órára a francia csapatok legyőzték a porosz-szász csapatokat és a beérkező 13 000 fős erősítést is.
Eredményei[szerkesztés]
A jénai francia győzelem hozzájárult ahhoz, hogy Davout marsall az auerstedti csatában legyőzze a porosz fősereget.
A jéna-auerstedti ütközet után Napóleon hat hét alatt meghódította Poroszországot, még mielőtt Oroszország segítséget küldhetett volna szövetségesének. A háborút lezáró tilsiti békében pedig Poroszország területe a korábbinak felére csökkent.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ : A jénai és auerstedti csaták egy időben vívott ütközetek.