Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Modell/típus újratöltve

Függőben RuIsZa ^vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

• típus: külön modellnéven () futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
• modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
• modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa ^vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

• a motor lökettérfogata (pl. 1500)
• a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
• a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

• az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
• az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
• az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman ^vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa ^vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?

Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*^üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

• @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare ^vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)

Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)

+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

1. Almamelléki Állami Erdei Vasút
2. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
3. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
4. Csömödéri Állami Erdei Vasút
5. Debreceni Vidámparki Kisvasút
6. Dombóvári Gazdasági Vasút
7. Egri Gazdasági Vasút
8. Fegyverneki Gazdasági Vasút
9. Felsőpetényi Kisvasút
10. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
11. Gemenci Állami Erdei Vasút
12. Hegyközi Kisvasút
13. Hortobágy-halastavi Kisvasút
14. Kaposvári Gazdasági Vasút
15. Kapuvári Gazdasági Vasút
16. Kaszói Állami Erdei Vasút
17. Kemencei Erdei Múzeumvasút
18. Királyréti Erdei Vasút
19. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
20. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
21. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
22. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
23. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
24. Nyírvidéki Kisvasút
25. Ókígyósi Gazdasági Vasút
26. Pálházi Állami Erdei Vasút
27. Süttői Állami Erdei Vasút
28. Szegedi Kisvasút
29. Szegvári Gazdasági Vasút
30. Szigetközi Gazdasági Vasút
31. Szilvásváradi Erdei Vasút
32. Tiszakécskei Gyermekvasút
33. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
34. Vál-völgyi Kisvasút
35. Veszprémi Gyermekvasút
36. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)

Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare ^vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels ^vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát ^vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

Megoldott átnevezések

1. Alföldi Kisvasút
2. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)

   Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)

3. Bodrogközi Gazdasági Vasút
4. Budapesti Fogaskerekű Vasút
5. Budapesti Libegő
6. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
7. Hortobágyi Kisvasút
8. Kecskeméti Kisvasút
9. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
10. Szobi Gazdasági Vasút
11. Tiszakécskei Kisvasút

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.

Függőben Tomcsy ^üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul	mostani létező cikk	mozaikban
UEFA Champions League	UEFA-bajnokok ligája	BL
UEFA Europa League	Európa-liga	EL
UEFA Europa Conference League	UEFA Európa Konferencia Liga	EKL
UEFA Nations League	UEFA Nemzetek Ligája	NL
UEFA Super Cup	UEFA-szuperkupa	nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League	UEFA Női Bajnokok Ligája	női BL
Women's EHF Champions League	Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?)	női BL
UEFA Futsal Champions League	UEFA-futsal-bajnokok ligája

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

• Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
• Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
• Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
• A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
• Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
• Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)

 megjegyzés Az AkH.¹² 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky ^vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)

Erről az AkH.¹² 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky ^vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)

Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([1], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [2]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [3], de korábban [4]). A [5] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.¹² 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.¹² 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon ^vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy ^üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 ^vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)

@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy ^üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)

@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 ^vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)

+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 ^vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 9., 11:45 (CEST)

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)

 megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman ^vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)

Találtam még egyet: UEFA-futsal-bajnokok ligája. Ránézésre rossznak tartom, nem értem a kötőjelek halmozását. A 2019–2020-as UEFA-futsal-bajnokok ligája bevezetőjében nagybetűs. Felírtam a fenti táblázatba is. Tomcsy ^üzenet 2019. december 30., 05:00 (CET)

Olyan sportág nincs, hogy UEFA-futsal. Akkor pedig ha úszóbajnok, akkor futsalbajnok, nem? De ha azt szeretnénk valahogy megtartani, hogy ez valamilyen Bajnokok Ligája, akkor is rossznak érzem a kötőjeleket. Garamond ^vita 2019. december 30., 13:00 (CET)

A magyar bajnok BL-be jutása kapcsán a sajtóban mindenhol nagybetűsen írják. Tomcsy ^üzenet 2020. szeptember 30., 04:39 (CEST)

Paralel vs párhuzamos óriás-műlesiklás

Függőben Assaiki ^vita 2020. augusztus 3., 12:56 (CEST)

Sziasztok, a helyesírási szabályzat 12. kiadása szerint csak a "paralel" a helyes irásmód (bár régebben a "parallel" is engedélyezett volt). Ezért szerettem volna kijavítani a cikkekben a "parallel óriás-műlesiklás" és a "parallel műlesiklás" kifejezéseket. Azonban a botgazdák üzenőfalán folytatott eszmecsere során felhívták rá a figyelmemet, hogy talán érdemesebb lenne a parallel-t "párhuzamos"-ra cserélni, az egyik régi kocsmafali megbeszélés nyomán. Úgy látom, hogy wikin a paral(l)el van többségben, de googlen rákeresve viszont jóval gyakoribb a "párhuzamos műlesiklás" és "párhuzamos óriás-műlesiklás". Kérnék véleményeket, hogy melyikre legyen javítva a mostani állapot. - Assaiki ^vita 2020. július 27., 00:39 (CEST)

A gyakori használat nem számít akkor, ha egy elnevezés helytelen. Ebben az esetben a "paralel műlesiklás" magyartalan, helyette javaslom a "párhuzamos műlesiklás" használatát.

Ha más témakörökben is ténykedni fogsz ezzel a "paralel" szóval, majd térjünk vissza rá, mert úgy rémlik, hogy például a számítástechnikában és máshol is van olyan fogalom, hogy "paralel működés". Majd akkor térjünk vissza rá, utánanézünk és megbeszéljük. misibacsi*^üzenet 2020. július 27., 10:04 (CEST)

Rendben. Én eddig összesen 1 darab paralel pumpát javítottam valamelyik cikkben. - Assaiki ^vita 2020. július 27., 12:52 (CEST)

Ez nem ilyen egyszerű. Egy ideje megállapodtunk abban, hogy a szakmai szervezetek szóhasználatát alkalmazzuk az adott témában íródott szócikkekben. A síszövetség a párhuzamos műlesiklást használja az ilyen síversenyekre, míg snowboardban az MSBSZ hivatalos versenykiírása a parallel slalom-ot. Ezek az adott versenyszámok hivatalos elnevezései. Más néven nevezni őket azért hibás, mert nincs rá valódi másodlagos forrás. A nyelvőrködés ezekben az esetekben nem a Wikipédia feladata. Aki szeretne magyarosított elnevezést, az forduljon a sportági szakszövetséghez, akik majd házon belül demokratikusan eldöntik, hogy figyelembe veszik-e a nyelvészek álláspontját, vagy más szakmai szempontok többet nyomnak latba az idegen kifejezés/írásmód megtartására. Törvény nem kötelezi őket a HSZ vagy az Osiris használatára. Shakes ^{Ide recsegj} 2020. július 27., 13:31 (CEST)

@Sh nassau: Források a párhuzamos szlalomra: [6], [7], [8], sőt, a sportági szövetség a legmagyarabb: párhuzamos műlesiklás, párhuzamos óriás-műlesiklás. Azt mutasd meg, kérlek, hol és ki döntött arról, hogy nyelvi kérdésekben a szakmai szervezetek (kiv. MTA) az illetékesek. – Winston ^vita 2020. július 27., 13:44 (CEST)

De, ilyen egyszerű. Feladatunk a nyelvőrködés is. Egyébként az "MSBSZ" az nem "hivatal". Ez a megjegyzés meg külön hab a tortán: majd házon belül demokratikusan eldöntik - honnan tudod, hogy demokratikusan döntik el az ilyen dolgokat? "hogy figyelembe veszik-e a nyelvészek álláspontját" - a helyesírás nem kívánságműsor. misibacsi*^üzenet 2020. július 27., 17:48 (CEST)

@Winston: Pontosan mire példák a linkjeid? Hogy az újságírók nem veszik figyelembe a hivatalos elnevezést? Az MSBSZ híroldalán zárójelben, magyarázatként ott a magyar tükörfordítás? Ez milyen relevanciával bír arra, amit írtam? A versenyszabályzatot és a versenykiírást nézd. Az a hivatalos. Egyébként, utoljára úgy emlékszem, hogy a csillagászokkal volt konfliktust követő vitának konszenzusa volt a "megállapodás". Shakes ^{Ide recsegj} 2020. július 27., 16:29 (CEST)

Az MSBSZ oldalán vegyesen használnak mindenféle elnevezést. Pl. a pdf formátumban letölthető versenyszabályzat a Parallel Slalom mellett említ "Parallel Giant Slalom (PGS)"-t, majd azután meggondolva magát inkább "Parallel Óriásműlesiklás" névvel illeti. A versenyeredmények oldalon "Szlalom"-nak írják, máshol pedig "Slalom"-nak. Nekem ebből az jön le, hogy teljesen következetlenül használják az elnevezéseket, nincs mögötte nyelvi megfontolás. Assaiki ^vita 2020. augusztus 11., 00:31 (CEST)

Update: Kértem állásfoglalást az MSBSZ-től, és azt a választ kaptam, hogy erről jelenleg szakmai körökben folyik az egyeztetés, és hamarosan hivatalos döntés fog születni, addig egy kis türelmet kérnek. - Assaiki ^vita 2020. augusztus 14., 08:45 (CEST)

Nos, megérkezett a válasz, idézem:

"a Sportszakmai Bizottság és a Szövetség szakmai vezetésének javaslata alapján a Szövetség Elnöksége a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) által használt hivatalos angol nyelvű kifejezések mellett döntött.

Alábbi linken érhető el az elnökségi határozat: klikk

Az indok alapvetően az, hogy csak angol nyelven lehet egységes formában használni a versenyszámokra a szakkifejezést, hiszen van pár olyan versenyszám amelynek nincs “igazi” magyar megfelelője, illetve csak nagyon erőltetett. Ilyen például a Big Air, Slope Style, Freeride…" - Assaiki ^vita 2020. október 19., 09:01 (CEST)

Ha senkinek nincs kifogása ellene, én átnevezném a snowboarddal kapcsolatos magyar nyelvű versenyszámokat angolra. A határozat azt írja, hogy "az elnökség egyhangúan úgy döntött, hogy a Magyar

Snowboard Szövetség versenyrendszerében a versenyszámok hivatalos megnevezése angol nyelven alkalmazandó". Persze ami sível kapcsolatos, azt hagyom magyarul. De abban az esetben is dönteni kéne, hogy paralel vagy párhuzamos legyen.- Assaiki ^vita 2020. november 10., 19:58 (CET)

Medjool átírása

Függőben Xia ^Üzenő 2020. október 28., 18:35 (CET)

Sziasztok! Át kellene írni az arab neveket a szócikkben: Medjool, de gyanítom, hogy a hébert is át kéne nézni benne. Nem tűnik márkanévnek, inkább fajtanév, vagyis kisbetűsnek kéne lennie a cikkben, csak tudnom kéne, hogy kell átírni. "Medjool, Medjoul, Mejool vagy Majhool/Majdool (arabul: مجهول, jelentése: ismeretlen)", mondja a szócikk. @Mathae: ha esetleg ráérsz Köszönet! Xia ^Üzenő 2020. október 26., 22:37 (CET)

Dekmai - Girl From Nowhere

Függőben CrystallineLeMonde ^vita 2020. december 1., 16:10 (CET)

Nemrégiben készítettem el a Dekmai - Girl From Nowhere szócikket, és kellene némi segítség a színművészek nevének átírásához, mert gondolom hogy az angolos átírási formát le kellene cserélni a magyarosított formára.

Lényegiben thai nevek átírásáról lenne szó, de kicsit meg vagyok akadva. Előre is köszönöm a segítséget. --CrystallineLeMonde ^vita 2020. november 21., 20:00 (CET)

@Adam78: segítségére lesz ismét szükség :D már tanulgatom a thai ábécét, de egyelőre még harcol velem.. Xia ^Üzenő 2020. november 22., 23:41 (CET)

Kəlağayı

Ennek a cikknek vajon miért ez a címe? Nem magyar kiejtés szerint kellene írni? Vagy most már az arab, zsidó, orosz stb. világhoz kapcsolódó cikkek címét is arabul ill. héberül ill. oroszul fogjuk írni? Egy magyar lexikonban szerintem a magyar kiejtést kellene használni, mert ránézésre az olvasó nemigen tudja eldönteni, hogy ejtse ki, illetve máshol, magyar anyagokban milyen néven keresse. Botox HU vita 2020. december 18., 13:42 (CET)

Ezért. Pagony ^foxhole 2020. december 18., 13:50 (CET)

Azért írjuk így ezt a szót, mert követjük az AkH.¹² 212. útmutatását. Ez arra biztat minket, hogy ha egy latin betűs írást használó nyelvből (ilyen az azeri) származó közszó még nem vált közkeletű részévé a magyar nyelvnek (tehát nem olyan, mint a nejlon, a prosztata vagy az snájdig), akkor a szót az eredeti helyesírás szerint írjuk, még akkor is, ha egyes betűk vagy mellékjelek a magyar írásnak nem részei. A szabályzat példái közt szerepel a złoty és a señor, és ugyanennek a szabálynak engedelmeskedik a kəlağayı is. -- Malatinszky ^vita 2020. december 18., 14:03 (CET)

Miből lehet megállapítani és eldönteni, hogy a fenti karakterhalmaz "latin betűs írás"? Nekem úgy tűnik, hogy ez csak egy latin eredetű ábécé, és ez a két fogalom nem biztos, hogy ugyanazt fejezi ki. misibacsi*^üzenet 2020. december 18., 20:15 (CET)

@Misibacsi: Segíthet az Azeri ábécé szócikkünk, amely mindjárt az elején leszögezi, hogy "Az azeri ábécé (saját nyelvén: azərbaycan əlifbası) az azeri vagy azerbajdzsáni nyelv latin betűs írására szolgál".

Az eredeti latin ábécé egyébként a következő betűkből áll: A B C D E F Z H I K L M N O P Q R S T V X. Azokat a nyelveket, amelyek ezeket a betűket használják, latin betűs írású nyelveknek szoktuk hívni, még akkor is, ha ehhez a szűkös betűkészlethez hozzávesznek más betűket is, mint a spanyol az U-t, a román a G-t az angol a W-t, a francia a J-t, , a német az ß-t, és a magyar az Ő-t. Ennek az elvnek a nyomán mondjuk az azeri írást is latin betűs írásnak. -- Malatinszky ^vita 2020. december 22., 16:04 (CET)

Közben megtaláltam, de azért köszönöm az infót. Nekem a fura karakterek miatt volt ez kérdéses. misibacsi*^üzenet 2020. december 22., 18:22 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Latin betűs nyelvek szavait (azeri, török, angol, német) nem írjuk át, a nem-latin betűseket (arab. héber, orosz) átírjuk magyar kiejtés szerint. (Wikipédia:Átírás). Akela ^vita 2020. december 18., 13:50 (CET)

Oké, valaki kitalált a magyar Wikire egy szabályt, de aki ilyen azeri betűs cikket létrehoz, ott talán kötelezni kellene az illetőt, hogy a magyar kiejtést is megadja. Angolban, franciában, spanyolban, oroszban... mindenhol átírják a saját nyelvükre. Botox HU vita 2020. december 18., 14:02 (CET)

Szerintem az lesz a legegyszerűbb, ha személyesen te kötelezed a cikk létrehozóját erre. -- Malatinszky ^vita 2020. december 18., 14:05 (CET)

Nincs időm és kedvem nyomozni. hogy ki hozott és hoz létre ilyen azeri nyelvű cikkeket. De majd ha tele lesz a magyar Wiki ilyenekkel és hasonlókkal, akkor szerintem te is el fogsz gondolkozni, hogy azért mégis csak kellene vmi iránymutatás. Botox HU vita 2020. december 18., 14:11 (CET)

latin betűs nyelveket nem írunk át. Ha enwikiben megadják az IPA kiejtését, nyugodtan átveheted mellé. De nem helyette. Xia ^Üzenő 2020. december 18., 14:44 (CET)

A Wikipédia nem a szabályt találta ki, hanem csak alkalmazza a magyar helyesírási szabályzatot. Azok alkotóinál érdemes reklamálni. De simán mellé lehetne tenni egy IPA szerinti kiejtést is. Ogodej ^vitalap 2020. december 18., 15:32 (CET)

Igen, simán mellé lehetne tenne egy IPA kiejtést, csak mivel erre nincs előírás, ez legtöbbször nem szokott előfordulni. Esetleg ha valaki már unja ezeket az azeri szavakat, akkor beteszi mellé. Néha ez előfordul, de legtöbbször nem.

Le merem fogadni, hogy akik itt megszólaltak, azok közül senki nem tudja, hogy kell ezt a szót kiejteni – hacsak nem néz utána máshol, hogy írják még át. Botox HU vita 2020. december 18., 15:55 (CET)

és ez téged miért zavar? Azt ki tudod ejteni, hogy je ne comprends pas (francia)? Vagy orionak zure urtebetetze egunean (baszk)? vagy tha gra dh agam ort (skót gael)? Csak az azeri böki a csőrödet, mert pár betű nem olyan, amilyet megszoktál? Xia ^Üzenő 2020. december 18., 20:47 (CET)

Nem akarnék itt tetszelegni, véletlenül tudom ennek a kiejtését, némi török tudással a hátam mögött, de gondban lennék, ha le akarnám írni, mivel a második magánhangzó valahol 'a' és 'e' között van, a 'ğ' egy nyújtás, de inkább 'h', mint az Erdoğanban, az 'y' pedig 'j'. Ennek megfelelően valami ilyesmi, hogy kalahaj, vagy kelahaj. Nem tudom melyiket kellene odaírni, ugyanis erre nincsenek átírási szabályok, merthogy latin betűkre nem kell. Az IPA ezért jó, mert az (majdnem) egyértelmű, csak azt is meg kell tanulni. Azt nem tudom, hol kellene megnézni, hogy máshol angolul vagy német kiejtésnek megfelelően hogy írják át. Ogodej ^vitalap 2020. december 18., 21:21 (CET)

Valószínűleg sokan nem tudnák a cognac szó kiejtését se, ha nem lenne közismert. Ez viszont már határeset, mert gyakori a konyak is. A tárgyi szónak sem ördöngösség a kiejtése. Az ə az ä-t váltotta fel az azeri írásban, egy zárt e-nek felel meg. A ğ pedig veláris g. Persze kérdés, hogy ha az IPA kælaɣayɯ karaktersort olvassa valaki, az segít-e a kiejtésben. Az a gyanúm, hogy az átlagembernek nem. – LA^pankuš 2020. december 18., 21:02 (CET)

Az azeri ğ által jelölt hang nem azért tér el a magyar g által jelölt hangtól, mert veláris (ugye, a magyar g is veláris), hanem azért mert frikatíva (szemben a magyar párjával, ami plozíva). -- Malatinszky ^vita 2020. december 18., 21:19 (CET)

Bocs, elírtam. Kösz, hogy észrevetted. – LA^pankuš 2020. december 18., 21:45 (CET)

erre jó a forvo, ha valakit ennyire nagyon izgat, hogy kell kiejteni, be lehet linkelni lábjegyzetbe az IPA mögé: https://forvo.com/word/k%C9%99la%C4%9Fay%C4%B1/#az Xia ^Üzenő 2020. december 18., 21:54 (CET)

A kérdés már csak az, melyik a helyes, kəlağayıval, vagy kəlağayı-jal? Erre sem az IPA, sem a hangfájl nem ad útmutatást. – Villanueva ^vita 2020. december 19., 10:27 (CET)

Magánhangzóra végződő szó után mindig -val/-vel áll, nem? Az [ɯ] pedig magánhangzó (lásd: Nemzetközi fonetikai ábécé. - Gaja   2020. december 19., 11:00 (CET)

Csak néma magánhangzó után írunk kötőjelet. A szabály második felét egyszerűen el kéne felejteni, hogy a "különleges, a magyarban szokatlan" ejtések után is, de itt ez se játszik, mert itt nem egy betű különleges, eltérő kiejtéséről van szó, hanem egy önálló, saját betűvel rendelkező veláris i-ről (ez veláris...). – LA^pankuš 2020. december 19., 11:57 (CET)

elég tisztán ejti a hölgy a forvón (kb, magyar ábécével nehéz leképezni): "kelaghaji", szóval -val. Xia ^Üzenő 2020. december 19., 17:07 (CET)

Én j-t hallok a végén :/ A hozzám hasonlóan átlagos képzettségű olvasónak nagy segítség lenne, ha közölnénk valami "magyaros" kiejtési ötletet, de hát tudom, pfuj, ez olyan nemtudományos meg dedós – Villanueva ^vita 2020. december 19., 17:50 (CET)

Igen, csakhogy én is 'ji'-t hallok a végén, te meg 'j'-t, most ezen vesszünk össze? Nincs mire rámutatni, hogy lám ez a valós ez- és eszerint. Ogodej ^vitalap 2020. december 19., 18:50 (CET)

a türk nyelvekben nem jellemző a szóvégi mgh hangtalanná válása. Ott van az az i. Xia ^Üzenő 2020. december 19., 19:21 (CET)

Ha jól sejtem a fentiek alapján, akkor a kelaghaji megfelelő lenne magyar kiejtés szerint? misibacsi*^üzenet 2020. december 20., 08:36 (CET)

de nem kell magyar kiejtés szerint odaírni. megközelíteni sem tudjuk az ábécénkkel a hangokat ebben a szóban. Már linkelve van a forvo a cikkben, ha valaki kíváncsi, hogy ejtendő. Xia ^Üzenő 2020. december 20., 12:45 (CET)

A kiejtés nem valami elavuló, gyorsan változó, vagy bizalmas infó, aminek nem lenne helye a szócikkben.

A "forvo" nem igazán jó, egyrészt mert külső oldalra mutat, másrészt nem minden olvasó képes lejátszani, vagy nem "halló" olvasóról van szó, harmadrészt az egyik ember így ejti ki, a másik amúgy (akkor is, ha mindketten anyanyelvi beszélők, de mondjuk nem ugyanabban az utcában élnek gyerekkoruk óta).

Megközelíteni meg tudjuk a magyar kiejtést, itt írtam le. Mindjárt beleírom a cikkbe, csak megvárom, hogy milyen kritikák érkeznek még.

Az egy félreértés, hogy a "magyar kiejtés"-nek valamiféle ultra-pontosan kellene visszaadnia egy elképzelt anyanyelvi beszélő kiejtését. Például ott van a logikai bukfenc, hogy ki az az etalon "anyanyelvi beszélő" (elárulom, hogy ilyen elméletben sem létezik). Tehát ez kilőve. Egyébként pedig nem vagyunk nyelvtanfolyam. A múltkor már próbáltam ezt elmagyarázni. Ide egy körülbelüli, de betű szerint helyes kiejtés kell. Ha valaki ránéz a címre, azt se tudja, hogy milyen betűt lát.

Nem mellesleg kérdezem: hogyan lehet egy ilyen cikket a WP-n való kereséssel megtalálni? Kategória vagy rokon szócikkek alapján? Mert hogy a magyar billentyűzeten ezt nem lehet beírni (kivéve persze, ha valaki kódbűvész, és ALT+számok kombinációjával bevarázsolja az idegen karaktereket, de a nevezetes átlagolvasó nem ilyen). Most megpróbáltam rákeresni a "kelagaji" szóra, de persze a kereső nem találta meg a cikket.

Egyéb kifogás? Te is a kelaghaji-t adtad meg, úgyhogy nem értem a tiltakozást. misibacsi*^üzenet 2020. december 20., 13:40 (CET)

Megpróbálom én is összeszedetten elmondani, miről lenne szó. Kommunikálni nem csak írásban, de szóban is lehet, pl. telefonon, szkájpon, TV-nézéssel stb. Régebbi időkben az ún. beszélgetés is ilyen szerepet töltött be. Ha az ember magyarul mond valamit, és mondandójában kénytelen idegen nevet (földrajzi nevet, személynevet, külföldi, egzotikus csinálmány nevét) használni, akkor azt nem úgy teszi, hogy megpróbálja az adott idegen nyelv beszélőit utánozni, hanem úgy, hogy az adott idegen nevet megkísérli a magyar nyelv hangzásvilága, hangkészlete alapján kimondani. Tehát úgy mondja: Sékszpír, Risöliő, Szecsör, Depárdiő stb. Ettől nem fog műveletlennek tűnni, sőt, az ellenkező esetben fogja az illetőt a hallgatóság sznobnak, kulturálatlannak tartani. Ezek a magyarosított idegen nevek részint tradicionálisak, részint a beszélő improvizálja őket több-kevesebb sikerrel. A Wikipédia nagy szolgálatot tehetne azzal, ha valami támpontot, tippet adna ehhez. – Villanueva ^vita 2020. december 20., 14:22 (CET)

Kipróbáltam a keresést "Kelaghaji" és "Kelagaji" szóalakokkal egyetlen találatot sem adott ki. A spanyol wikiben szereplő "Kelagai" alakra legalább a wikidata megjelent találatként, ahogyan a wikidatát hozta, ha a "Kelagayi" alakra kerestem. Az angol és francia wikiben szereplő "Kelaghayi" alak alapján kiadta a magyar szócikket is. A szócikk címe szerintem is így helyes, ahogyan van, de a "Kelagayi" és a "Kelaghayi" alakokról érdemes lenne átirányítást készíteni, már csak azért is, mert az olvasók zöme várhatóan e alakok szerint keres. Már megcsináltam volna, de gondoltam, előbb felteszem ide a javaslatomat. – Dodi123 ^vita 2020. december 20., 16:46 (CET)

Persze oda lehet írni, hogy angolos írásmóddal: Kelaghayi, akkor megtalálja, csak ugye amit fentebb próbáltam magyarázni, aki ezt az azeri népviseletet keresi, az honnan tudja, mit kell beírni a keresőbe? (a kelaghayi alapján egyébként már most is megtalálja a magyar kereső). Tehát tegyük fel, keresem azt az azeri népviseletet, ami angolos átírásban ugyan kelaghayi, akkor meg fogom találni úgy a wikidata, mint a magyar cikk alapján. De hallomásból mit írjak be? Honnan tudjam, hogy kell leírnom azt, ami kelahajinak hangzik? Akár angolul, akár bárhogy. A másik kérdés, hogy mi értelme van annak, hogy "megközelíteni meg tudjuk a magyar kiejtést?" Mit kezdünk vele? Akkor valaki úgy fog rákeresni, ahogy mi megközelítően kigondoltuk azt, hogy így klell kiejteni? Esetleg írjuk oda a bevezetőbe (van ilyenre pár rettenetes példa), hogy kalaháji, kelaghaji, kelaháji, kelaghaji stb. Nem tudom, de én egy kicsit túldimenzionáltnak tartom ezt a problémát. Vagy lehet, hogy nem értem mi okoz itt gondot. Ogodej ^vitalap 2020. december 20., 18:00 (CET)

A probléma ott van, hogy az olvasó hogyan találja meg a cikket. Az eredeti cím beírhatatlan, magyar billentyűzeten ilyen azeri betűk nincsenek. A cél szerintem az, hogy az olvasót segítsük, aki próbálkozik mindenféle beírással, amit esetleg hallott valahol (az lehet hibás vagy félrehallás is, ezekből lesz több). Ezekről a "hibás" alakokról is kell átirányítást csinálni, akár 5-öt 6-ot. Vagy, ha a szócikkben ott van, hogy mondjuk: "ejtsd: kelaghaji"", akkor egyből megtalálja a kereső. Jelenleg nem találja meg.

Az IPA nem segíti a keresést, az is beírhatatlan karaktereket használ, nem is beszélve arról, hogy kevesen ismerik az IPA-jeleket.

(most megint nem a profikra kell gondolni). Tehát nem a pontos kiejtés megadása a feladat szerintem, hanem hogy a szócikket megtalálja az olvasó.

Tipikus eset szerintem, hogy mondjuk tévében lát valaki egy dokumentumfilmet, amiben megemlítik, vagy például YouTube-on. Mindkettőben csak egy körülbelüli, hallás utáni mintája lesz.

Közben elkezdtem az idegen nevek kiejtési útmutatóján dolgozni, majd jelentkezem, ha már használható lesz. misibacsi*^üzenet 2020. december 20., 19:22 (CET)

@Misibacsi: Ha elkezded beírni a keresőbe hogy „kelagayi”, szépen ki fogja adni neked az azeri szót találatnak. Probléma megoldva, bocsi. - Gaja   2020. december 21., 10:05 (CET)

Örülök neki, hogy valahogy belekerült a keresőbe. Pár napja, amikor néztem, még nem találta meg. Gondolhatod, hogy párszor kipróbáltam a keresést és sohasem volt rá találat. misibacsi*^üzenet 2020. december 21., 10:21 (CET)

Bocsánat @Gaja, de a „kelagayi” alakra csak a Wikidatát adja ki a kereső (ahogyan azt én már fentebb is írtam). Mondjuk ez is több a semminél, csak éppen azt nem tudom, hogy egy "mezei" olvasó onnan, a Wikidatából eltalál-e a magyar szócikkhez. Ezért javasoltam, hogy legyen "Kelagayi" és a "Kelaghayi" alakról is átirányítás. Ekkor már egyből a magyar szócikkre kerülhet az olvasó. – Dodi123 ^vita 2020. december 21., 13:01 (CET)

Ez nem igaz, most próbáltam ki, másodszor is sikerült, így: beírtam a keresőmezőbe a "kelagayi"-t, erre alatta megjelent a lenyíló listában a "Kəlağayı" szó vastagítva, amire rákattintva bejött a cikk. Te hogy csinálod, hogy nem jön be? - Gaja   2020. december 21., 13:47 (CET)

@Gaja: Ne mondj olyat, hogy nem igaz! Én sem mondom neked, pedig nekem most is csak a Wikidata lapot hozza fel találatnak. Ezt látom. Ha neked feljön, nekem meg nem, akkor böngészőfüggő lehet. – Dodi123 ^vita 2020. december 21., 15:25 (CET)

@Dodi123: Bocsánat. Szerintem nem azt csinálod, amit én. Te beírod a "kelagayi"-t és nyomsz egy keresést, ugye? Próbáld meg, az, amit én írtam feljebb, úgy megvan. Ahogy én csinálom, az nem böngészőfüggő, most kipróbáltam Firefoxszal, Chrome-mal, Vivaldival, Operával, Edge-dzyel és Internet Explorellel is, mind ugyanúgy működik. - Gaja   2020. december 21., 15:59 (CET)

@Gaja: Úgy csinálom! Ha nem vagyok bejelentkezve, akkor kiadja, ahogyan neked is. Ha viszont be vagyok jelentkezve, akkor nem adja fel a szócikk nevét, eredményként azt kapom, amit a képen bemutattam. Ugyanez tapasztalható Chrome-ban, Firefoxban és Explorerben is. Ez már a műszaki kocsmafalra való probléma lehet. – Dodi123 ^vita 2020. december 21., 16:16 (CET)

Érdekes és meglepő... Kiteszem, hátha jön valami egyszerű és okos megoldás... Gaja   2020. december 21., 16:46 (CET)

@Misibacsi: és ezt mi alapján írod? van erre forrásod? vagy csak hasraütsz, hogy szerinted hogy kell idegen neveket kiejteni "magyarosan"? És a világ minden nyelve szerepelni fog benne a csehtől a zuluig? Xia ^Üzenő 2020. december 20., 21:16 (CET)

amúgy meg honnan tudod, hogy az olvasó mit vél hallani mondjuk egy youtube-videóban? az összes létező elképzelhető félrehallást bele akarjátok írni a cikkekbe..? Hátha azzal fog keresni valaki valamit? Ha én találok egy ismeretlen kifejezést egy videóban, nem hallomás alapjén fogok rákeresni, hanem kontextus alapján, például úgy keresném ezt a ruhadarabot, hogy "azeri népviselet" vagy "azeri fejfedők".... Xia ^Üzenő 2020. december 20., 21:18 (CET)

Igen, a legtöbb olyan nyelv szerepelne az útmutatóban, amiken meg van nevezve egy vagy több szócikk és a kiejtése "problémás", azaz magyarul kiolvasva nem jól ejtik ki. Nagyjából gyakoriság, azaz a szavak előfordulása alapján. Például a zulu nyelv szócikkünk elég jól megadja a kiejtést, a cseh meg nem lehet nehéz. A forrást már korábban megneveztem, ezen a fórumon, most nem akarom ismételgetni.

A keresést is mindenki másképp csinálja. Nyilván nem fogunk megadni 5000-féle félrehallást (ha lenne annyi). Az átirányítások témája már sokszor szóba került, és mindig valami extrém ellenvetéssel jön valaki, ami miatt nem lehet semmit csinálni. Ennél a konkrét példánál valószínűleg elég lenne 2-3 alakról átirányítás, hogy a szócikk egyáltalán elérhető legyen. misibacsi*^üzenet 2020. december 20., 22:08 (CET)

Szerintem meg egy ilyen "útmutatóról" szavazni kell, és nem lehet csak úgy használni, ahogy a magyaros átírásokról is szavazni kellett. Xia ^Üzenő 2020. december 20., 22:52 (CET)

A források a meglévő WP-szócikkek lesznek, ilyen például az általad említett zulu nyelv, amiben van egy átírásra használható táblázat. Most nehogy azzal gyere, hogy "a WP nem forrás", mert minden ilyen cikk külső források alapján készült (vagy kellett készülnie). Ha nincs jelölve forrás, annak pótlását az adott cikkben lehet kérni. Feltételezem, hogy a cikkek többségének van külső forrása, persze az elképzelhető, hogy a szócikk írója elfelejtette jelezni. Tételezzünk fel annyi jóindulatot a nyelvi szócikkek íróival szemben, hogy nem hasraütésre írnak be ilyen átírási táblázatokat.

A készülő "Kiejtési útmutató" ezek összefoglalója lenne, a nevének megfelelően útmutató. Mivel még nincsen kész állapotban, ezért nincs miről szavazni. misibacsi*^üzenet 2020. december 21., 10:30 (CET)

Itt az IPA, azért találták ki, hogy a kiejtés szerint le lehessen írni. Aki tudni akarja a szó kiejtését, az ismerkedjen meg vagy az azeri nyelv kiejtésével, vagy az IPA kiejtésével, ez van. kælaɣayɯ. – LA^pankuš 2020. december 20., 18:09 (CET)

Tök jó! Melyik forrásban találtad ezt az átírást? --Malatinszky ^vita 2020. december 20., 19:04 (CET)

Nem létezik forrás a világ összes nyelve szavának IPA-átírására, ettől még át tudja őket írni az ember, ha ismeri az adott nyelv ábécéjét és annak fonetikáját... Fősulin angol fontika órán rendszeresen kellett olyat csinálnunk pl. hogy random angol szavakat kellett IPA-re átírni. Xia ^Üzenő 2020. december 20., 21:26 (CET)

Az azeri ábécének van IPA megfeleltetése. – LA^pankuš 2020. december 21., 00:41 (CET)

Az érdekes mondjuk, hogy az angol wiki cikke a veláris i IPA betűjében eltér az azeri wiki megfeleltetésétől. Szóval az angol táblázat szerint kælaɣayɯ, az azeri táblázat szerint kælaɣayɯə. Viszont az IPA szöveges kiejtési útmutatója alapján is egyértelműen az angol a helyes, még a betűre hozott példaszó is egy török veláris i-t tartalmazó szót hoz. Hacsak az azeriek nem ejtik tényleg másképp (úgy, ahogy az IPA-ban írták), de ezt nem tudom. – LA^pankuš 2020. december 21., 00:50 (CET)

Ebben a forrásban, az 505. oldalon fel vannak sorolva az azeri magánhangzók. E szerint a szó kiejtése kælɑɣɑjɯ és nem kælaɣayɯ (nem [a]-van, nem [y]-vel, mert ez magyar ü lenne, és [ɯ] vel). Kell ennél jobb forrás? Konkrétan a „kəlağayı” szó IPA átírását nem találtam meg sehol. - Gaja   2020. december 21., 10:00 (CET)

Önmagában az a tény, hogy beírjuk a cikkbe, hogy ejtsd: kelaghaji – holott világon senki nem ejti ki így –, rámutat arra a problémára, hogy önkényesen kitalálunk egy keresőszót, ami alapján a WP keresője a cikket majd megtalálja (a 'ğ' az inkább a 'g' és a 'h' közötti hangnak felel meg a török nyelvekben, nem 'gh'-nak, sőt inkább 'h'-nak). Abban nem vagyok biztos, hogy valaki kiejtés szerint keresi ezt a szót, mondjuk hallja a rádióban, vagy hallja a TV-ben, feltételezve, hogy ott is ugyanúgy ejtik ki, ahogy mi itt leírjuk. Félek, nem állunk messze attól, hogy New Hampshire cikkbe is beírjuk az "ejtsd: nyú hemsö" szöveget, holott a kiejtési útmutató hangfájl és az IPA is ott van. Szóval nem értem, hogy ez a cikk miért más, ha csak azért nem, mert angolul sokan tudnak, törökül meg kevesen. Ogodej ^vitalap 2020. december 22., 13:51 (CET)

Ismétlem: nem önkényes, hanem szabályos nyelvészeti átírásokról van szó. Nem lehet kezelni, hogy hányféleképpen ejtik az anyanyelvi (melyik faluban lakik?) beszélők az adott szót, tehát nem vehetjük alapul azt, hogy a YouTube-on vagy a Forón ki hogyan mondja, azt milyen hangrendszerrel, milyen háttérzaj mellett hallgatod, és a hallgató mikor mosta ki a fülét.

A "szabályos nyelvészeti átírás" azt jelenti, hogy az betű szerint, szabályosan történik, ahogy azt a nyelvészek többsége elfogadta és rögzítette. Ezeket használjuk az arab, a cirill és még egy csomó ábécé átírásánál is. Tessék vitatkozni a hivatásos nyelvészekkel, ha ezek nem jók:

Lásd: WP:ARAB, WP:CIRILL, stb.

Ez egy "kilúgozott" átírás, ami nem fogja visszaadni az anyanyelvi etalon kiejtést, mert nem ez a célja. Ezt kellene megérteni és elfogadni.

Ha mondjuk a cirill átírás szerint kimondasz egy orosz szót, akkor ne csodálkozz rajta, hogy nem fogják megérteni sem Moszkvában, sem Vlagyivosztokban (nem is beszélve arról, hogy esetleg sértésnek veszik, jó esetben csak nem fogják érteni). Mondhatnám ugyanezt az arab átírásról, amikor tudjuk, hogy az arab nyelvnek legalább 6-8, erősen különböző nyelvjárása van (sokan a marokkói arabot külön nyelvnek számítják). Akkor melyik az etalon? Talán hagyomány szerint az egyiptomi, de ez nem jelenti azt, hogy ha egyiptomi kiejtést használsz egy másik arab nyelvű országban, azt meg fogják ott érteni. Tehát a kiejtés sokféleségén kár lovagolni, mert sehova sem visz. misibacsi*^üzenet 2020. december 22., 14:31 (CET)

@Misibacsi: Ne mondjál olyat, hogy amit kitaláltál az egy teljesen szabályos nyelvészeti átírás, mert nem igaz. A WP:ARAB meg a WP:CIRILL az tényleg betetű szerint szabályosan történik, azaz az így átírt nem latin betűk vagy fonémák szabályokat követnek, te meg közlöd, hogy ez egy kilúgozott átírás, amiket te önkényes alapon kilúgoztál. Azt kellene megértened, hogy latin betűs írásokat nem írunk át. Pont. Ez ennyire egyszerű. Nem nyúlok a kreálmányodhoz, mert annyira nem érdekel, hogy ezen vitázzak, csak azt értsd meg, hogy ha azt írod, hogy "a kiejtés sokféleségén kár lovagolni, mert sehova sem visz" akkor miért írod oda, hogy "ejtsd"? Hogy így kell kiejteni? Vedd már észre légy szíves azt az ellentmondást amiket leírsz! Inkább abbahagyom, mert látom, teljesen feleslegesen írom le már többször, hogy valótlanságokat írsz úgy, hogy meg sem próbálod megérteni, hogy semmi köze a tudományos, nyelvészeti átíráshoz, amiket itt kitalálsz. Ogodej ^vitalap 2020. december 22., 15:39 (CET)

Honnan veszed, hogy én itt bármit is "kitaláltam"? Csak logikusan gondolkozom.

Vegyük az IPA-jelöléseket. Ezeket "azért találták ki, hogy egy idegen szó kiejtését le lehessen írni" (lásd fentebb: LA hozzászólását). Visszafelé pedig: ha IPA-jelekkel leírsz valamit, azt ki lehet ejteni hangosan. Amit hallunk, azt pedig le lehet írni magyar betűkkel. Vagy az IPA-átírás szubjektív? Ha egy azeri nyelvhez értő nyelvész meglátja a "kəlağayı" szót, akkor ő ezt így írja le IPA-jelölésekkel: kælaɣayɯ (lásd fentebb: LA hozzászólását). Egy másik nyelvész teljesen másképp írja le?

Szerintem akkor írja másképp, ha ő másik nyelvjárást akar használni, illetve ha írásban nem ismeri, és más nyelvjárásban hallja a szót. De valójában az azeri nyelvnek van írott alakja, van írott szótára, tehát könnyebb helyzetben vagyunk. Megnézzük az azeri szótárban a szó alakját, és ott ezt találjuk: "kəlağayı". Ezt például te másképpen írnád le IPA-jelekkel? Mert itt eddig senkinek nem volt más verziója az IPA-átírásra, úgyhogy kíváncsian várom.

Azt észrevettem, hogy volt egy kis bizonytalanság a szó végi "-i" körül, hogy kell-e, hallatszik-e, de ez a fő írásképen nem változtat.

De lehet böngészni az azeri nyelv szócikkünket, abban van átírási táblázat. Aki ismeri az IPA-jeleket, az megfejtheti, a "kəlağayı" szót IPA-jelölésekkel így kell-e írni vagy másképp: kælaɣayɯ. misibacsi*^üzenet 2020. december 22., 18:48 (CET)

Tényleg csak a pontosság kedvéért: Az IPA jeleket azért találták ki, hogy egy idegen szó kiejtését le lehessen írni, IPA jelekkel. Ezeket ki is lehet ejteni, csakhogy azokat nem biztos, hogy le is lehet írni magyar betűkkel. Például a retroflex nazális hangzókat csak megközelítőleg (kb a hang szó ng-je, de szó elején ezt mi nem tudjuk leírni, csak érzékeltetjük egy ng-vel. De a retroflex közelítőhangot] már nehezebben, felteszem, ki se tudjuk mondani. Hát még leírni magyar írásjelekkel. Ez a fő probléma, ezért van az IPA. Tehát ugyanígy írnám le, ha tudnék IPÁ-ul, de nem tudok. Egyébként az IPA hangzást ír le. Elvileg egy szónak többféle hangzása is lehet: angol nyelvű IPA jelekkel írt újság is megjelent egy időben (La Maître Phonétique - a főcímek franciául), ahol érdekesek voltak az indiai, dél-afrikai, ausztrál angol nyelvű szerzők írásai, különböző IPA-jelekkel. Ogodej ^vitalap 2020. december 22., 20:05 (CET)

Misibacsi "kiejtési útmutatóról" beszélsz végig, majd közlöd, hogy amit írsz, az nem kiejtési útmutató. Akkor meg...? latin betűs nyelvek átírására nincs szükség, mert - surprise - latin betűvel írják őket. A nem latin betűs nevek átírását legyél szíves nem idekeverni, mert a kettőnek marhára semmi köze egymáshoz. Az átírás nem kiejtési útmutató, a latin betűs nyelveket nem kell átírni újabb latin betűre, a kiejtési útmutató meg az IPA, amit nyelvészek állítottak össze, nem egy random Wikipédista. Xia ^Üzenő 2020. december 22., 16:00 (CET)

Plantagenet, Plantagenêt

Plantagenêt-ház vs. Kategória:Plantagenet-ház. Kell-e egységesítés, s ha igen, melyik légyen? Akela ^vita 2020. december 19., 17:57 (CET)

Nem értek hozzá, de elég sokat olvasok franciául. Ugye valami olyasmiről van szó, hogy a Plantagenêt-k etnikailag franciák voltak, de angol királyi família lettek. A franciák ezért következetesen ráteszik az e-re a kis háztetőt (talán azért is, hogy borsot törjenek az angolok orra alá, hiszen nekik nincs is ilyenjük), az angolok viszont nem. Mindenképp egységesíteni kéne, de nem vagyok biztos benne, hogy ebben a franciákat kéne követnünk. – Villanueva ^vita 2020. december 20., 15:07 (CET)

Igen, az enwiki is ezt a logikát követi alighanem, amikor Plantagenetet ír, viszont Raynald of Châtillonra kiteszi a mellékjelet, mert ő sosem lett angol arisztokrata. Lehet, hogy nekünk is ezt kellene követnünk. – Pagony ^foxhole 2020. december 20., 15:17 (CET)

Filmes díjak nevei

Függőben Xia ^Üzenő 2020. december 22., 21:46 (CET)

Sziasztok! Lefordítjuk a külföldi filmes díjak nevét ( ld. Kategória:Filmes díjak) , avagy sem...? Mindkettőre van példa, pl. a Golden Globe-ot nem fordítjuk, de az Arany Pálma-díjat igen. A kínai, koreai filmes díjakkal van ilyen problémám... A Baeksang Arts Awardsot pl. így hagytam, a nemzetközi nevén (pedig amúgy csak koreai műveket díjaznak), a kínai Golden Horse Awards is így maradt. Meg ilyen hibridek is vannak, hogy Japán Oscar-díj a legjobb filmnek, utóbbi szerintem azonnal átnevezendő Japán Filmakadémia Díjára... Az Oscar egy védjegy, és csak informálisan nevezik "japán Oscar"-nak, nem is tudom, hogy juthatott ilyen a kolléga eszébe.

Szóval lényeg, hogy kéne valami hozzávetőleges szabályszerűség, hogy mikor fordítunk és mikor nem. Xia ^Üzenő 2020. december 20., 15:19 (CET)

A "japán Oscar" megnevezés ne maradjon, ez legfeljebb szakmai szlengben alkalmazható (tehát itt nem), amivel valószínűleg a díj rangjára akart valaki utalni. A "Japán Filmakadémia Díja" szerintem teljesen elfogadható.

Szerintem fontosabb díjak esetén mi magunk ne fordítsuk a díjak neveit, bár zárójelben és idézőjelek közé téve oda lehet írni a magyar jelentését. A kritérium a magyar név ismertsége, elterjedtsége, ezt azért nem olyan nehéz megítélni, mondjuk filmkritikusok így írnak róla egy filmről. Ilyen az "Arany medve" például, még biztos van 1-2, most nem jut eszembe más, de szerintem nincs túl sok. A többivel az a probléma, hogy ismeretlenek.

Persze van egy szürke zóna, mondjuk "X város filmes díja", vagy "Legjobb tini-film", stb - ilyen esetekben lehet fordítani, hogy az olvasó értse, miről van szó (és ne csak az idegen megnevezése legyen ott). misibacsi*^üzenet 2020. december 20., 19:31 (CET)

ez eddig oké, hogy ne fordítsuk, de akkor a Golden Horse Awards most pl. angol címén maradjon vagy Tajpej Csinma Jingcsan legyen...? :) Xia ^Üzenő 2020. december 20., 21:33 (CET)

Erre szavazok: "Golden Horse Awards", utána oda lehetne írni, hogy ("arany ló díj") + a kínai átírást. misibacsi*^üzenet 2020. december 20., 21:53 (CET)

Max Joseph Lovagrend

Max Joseph Lovagrend (Militär-Max-Joseph-Orden), egy katonai kitüntetés (szerk @BanKris:), nem kéne-e más kitüntetésekhez hasonlóan magyarítani? Pl. Katonai Miksa-József-rend vagy Miksa József katonai rend (mindkettőre akad említés). Akela ^vita 2020. december 20., 20:20 (CET)

Nepáli, tibeti és hindi tulajdonnevek átírása

Kedves szerkesztőtársak! Az egyik előkészületben lévő cikkel kapcsolatban nepáli, tibeti és indiai (talán van köztük kínai eredetű is) tulajdonnevek (személynevek és földrajzi nevek) átírásával próbálkozom, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy jó úton járok. Az átírás szempontjából számos esetben csak az angol átírásból tudtam kiindulni, mert az eredeti írásmódot nem tudtam beazonosítani. A magyar források vegyesen használják a magyar átírást és az angol átírást. Az újabb könyvek inkább a könnyebb utat választják, és egy az egyben átveszik az angolt, míg a régebbi források magyarítanak, de ugyanazt a tulajdonnevet (akár egy könyvön belül) többféleképpen írják át, így ez sem nyújt biztos kiindulási pontot. Sajnos a Cartographia világatlaszban sem találtam segítséget. A WP:NEPÁLI, WP:TIBETI és WP:ÚJIND pedig meghaladta a nyelvészeti képességeimet. :) Az alábbi tulajdonnevek tekintetében kérném a szakavatott nyelvészek szíves segítségét, hogy helyes-e a Szerintem rovatban szereplő tippem, illetve ha nem, mi a helyes magyar átírás.

Angol	Magyar források	Szerintem	Helyes
Ang Tharkay	Ang Tharkay	Ang Tharkaj	–
Changtse	Changtse	Csang-Ce	Csangce
Cho Polu	Cho Polu	Cso Polu	Cso Polu
Imja Tse	Imja Tse	Imdzsa-Ce	Imdzsace
Kala Patthar	Kalla Pattár	Kala Pattár	Kála Patthar
Khumbu	Khumbu	Khumbu	Khumbu
Khumbutse	Khumbutse	Khumbuce	Khumbuce
Lho La	Lho La	Lho La	Lho La
Mukut Parbat	Mukut Parbat	Mukut Parbat	Mukut Parbat
Namche Bazaar	Namche Bazaar	Namcse Bazár	Námcse Bazár*
Nuptse	Nuptse, Nuptcse	Nuptce	Nupcse
Pasang Dawa Lama	Passzang Dava Lama, Pasang Dawa Lama	Paszang Dava Lama	Paszang Dava Láma
Pem Dorjee	Pem Dordzsi	Pem Dordzsi	Pem Dordzsi
Tengboche	Tengbocse	Tengbocse	Tengbocse
Thondup	Thondup	Thondup	Döndrup

Előre is köszönöm szíves segítségeteket. = seba = ^vita 2020. december 20., 21:34 (CET)

@Ogodej: :) Xia ^Üzenő 2020. december 20., 23:25 (CET)

Amit kihúztam, arra nem találtam eredeti írást, de valószínűleg jó lesz az Ang Tharkaj. A Náncse bazár badzsár is lehet (írás szerint), kiejtve viszont bazár lett valamiért. A Nukut Parbat az lehet Nukut Patvat is, használjuk a nemzetközibb Parbatot. A -ce (orom), sa (föld) dzong (város. falu, erőd) egybeírandók a tibeti szerint. A tippek egész jók, nagyon csak az utolsó tér el, de a tibeti nagyon speciális szabályokkal működik. Ogodej ^vitalap 2020. december 21., 10:38 (CET)

@Ogodej: Köszönöm szépen a segítséget és kimerítő választ. = seba = ^vita 2020. december 21., 17:52 (CET)

@Ogodej: Egy földrajzi nevet kifelejtettem: Az angol forrásokban en:Garhwal Himalaya néven említett hegyvonulatot a magyar források egységesen Garhwal-Himalája átírással használják. Az az érzésem, hogy ez esetben is az angol elnevezés átvételéről van szó. Jól gondolom, hogy a magyar átírás inkább Garhval-Himalája vagy Garhvál-Himalája helyesen? (Valószínűsítem, hogy hindi nyelvből ered a megnevezés.) = seba = ^vita 2020. december 21., 18:42 (CET)

Garhvál-Himalája lesz Ogodej ^vitalap 2020. december 21., 19:39 (CET)

Köszönöm. A végén még egészen belejövök. = seba = ^vita 2020. december 21., 19:45 (CET)

Star Wars-filmek címei, avagy forgalmazók vs. nyelvtannácizmus

Sajnos az előzménybeszélgetést nem észleltem, de észrevettem, hogy @Laszlovszky András: önkényesen átírta több Star Wars-film címét is „holmi” Magyar Helyesírás Szabályai szerint. Ahogy már a Sámán király esetében is kifejtettem, nem mi dolgunk a műveknek címet adni, sem a műcímek helyesírásának felülbíráslása, hanem azt kell használni, amit a forgalmazó, vetítő tévécsatorna ad neki. Hogy mi ez a címalak, arra vannak mérvadónak tekintett forrásaink a moziplakáttól a DVD/BD-kiadás borítóján át a PORT.hu-ig és műsorújságokig.

Ennek megfelelően a kilenc fő mozifilmnél a következő címeket kellene használni:

• Star Wars I. rész – Baljós árnyak
• Star Wars II. rész – A klónok támadása
• Star Wars III. rész – A Sith-ek bosszúja
• Star Wars IV. rész – Egy új remény
• Star Wars V. rész – A Birodalom visszavág
• Star Wars VI. rész – A Jedi visszatér
• Star Wars VII. rész – Az ébredő Erő
• Star Wars VIII. rész – Az utolsó Jedik
• Star Wars IX. rész – Skywalker kora

Egyelőre a III. és VIII. film nincs ezeken az alakokon, de jó lenne minél előbb pontot tenni ennek a végére, mert már egy jó ideje tart az össze-vissza nevezgetés.

Megjelölném az előző beszélgetésben hozzászólókat: @Pagony, Teemeah, Malatinszky:

– Sasuke88  ^vita 2020. december 20., 23:59 (CET)

Én csak egy mellékes megjegyzést tettem egy helyesírási kérdés kapcsán. Pagony ^foxhole 2020. december 21., 00:34 (CET)

Kösz az "önkényes" címkét. Főleg úgy, hogy az a "több" valójában kettő, amiből az egyiket csak visszaraktam abba az alakjába, amiben eddig volt egy valóban önkényes átnevezés után. Szóval címkézéssel óvatosabban kéne bánni.

A másik a nyelvtannácizás, ami már qrvára unalmas dolog. Nehogy már én szégyelljem magam azért, mert magyar nyelven a magyar helyesírás szabályai szerint szeretek írni és olvasni. Teli van a hócipőm a mindenhol terjedő nyelvi slendriánsággal, ami éppen ezek az úgynevezett mértékadó írástudatlan médiaterjesztők még inkább elfogadottá, szokványossá tesznek. Szégyelljék magukat ők, amikor itt a Wikipédián magyarul olvashatják a hülyeségüket, azon a nyelven, amiről ők azt se tudják, eszik-e vagy isszák. – LA^pankuš 2020. december 21., 00:37 (CET)

Amúgy az erő is kisbetű, meg a birodalom is, nem csak a jedi. A köznevek kisbetűvel írandók, még ha az anglo- és germanofilek a fejük tetejére állnak is. – LA^pankuš 2020. december 21., 00:40 (CET)

Ezt már milliószor megbeszéltük, és tudtommal az előző megbeszélésen sem jogosított fel semmi arra, hogy kedvedre átnevezgesd a szócikkeket. A műcímek MŰCÍMEK. Könyvek címét sem írjuk át azzal a felkiáltással, hogy de helyesírásilag helytelen. Ezt a címet adták neki, ezen a címen JELENT MEG, ezen a címen VÁSÁROLTÁK MEG a kiadási jogokat. Semmi jogod nincs ezt felülírni. Ha ennyire helyesírási javíthatnékod van, javítgasd azokat a cikkeket, amiken {{korr}} sablon virít. De minimum többségi elbírálás alapján nevezhetsz át bármit is, ha vannak ellenvélemények. Márpedig vannak, eddig is voltak, csak te tojsz mások véleményére, úgy tűnik. Xia ^Üzenő 2020. december 21., 00:49 (CET)

Ez nem műcím, hanem annak a fordítása. A műcím a műfordító által adott cím, mint mondjuk A Gyűrűk Ura, amit a helytelensége ellenére is megtartunk. Ez nem az. A kiadási jogot az eredeti címmel vásárolják meg, utána csinálnak belőle egy magyarnak látszó tárgyat, amit semmiféle művédelem nem illet. Megbeszélni pedig SOHA nem beszéltük meg. És ha megkérhetlen, te se beszélj többes számban. Egyet neveztem át, amiről beszéltünk. A másikat csak visszaraktam az eredeti helyes állapotába. – LA^pankuš 2020. december 21., 00:55 (CET)

@Laszlovszky András: Önkényesség alatt azt értettem, hogy a saját elképzelésed szerint nevezted át a cikket, és nem érdekelt, hogy mi a hivatalos, forgalmazó által adott cím. Akár hiszed, akár nem, engem is zavar a pocsék helyesírás, de a műcímeket akkor sem írhatod át csak úgy, ráadásul a helyesírás folyamatosan változik. Az Erő itt nagybetűvel írandó, mert az Erőről van szó (ha láttad az SW-t, tudod miről van szó), a Birodalom is nagybetűs, mert ebben az értelemben a Galaktikus Birodalom rövidítése (A Galaktikus Birodalom visszavág :)). Hogy Jedi és a Sith milyen megfontolásból lett nagybetűs, azt nem tudom, talán csak a külföldi forgalmazó kérése volt, de lehet hogy van rá magyarázat. A lefordított műcím is műcím, A Gyűrűk Ura nagybetűsségére is megvan a magyarázat :). – Sasuke88  ^vita 2020. december 21., 01:06 (CET)

Nem, nincs rá magyarázat azon felül, hogy nem tudnak írni. A rövidítés egyébként közszó lesz, mert az egyénítése, azaz a neve a Galaktikus Birodalom, és ha csak birodalomként hivatkoznak rá, akkor az egy köznévvé válik azon nyomban. Ezek nem védendő műfordítások, hanem ad hoc, és ráadásul folyton változó, hibás fordítások. Az erő sem a neve valaminek, pont ugyanúgy nem tulajdonnév, mint a mágneses mező, vagy a gravitációs erőtér. Ezek mind hibás berögződések, amit a forgalmazók önkényes nyelvhasználata generál. Mert ha valami önkényes, az a helyesírástól való indokolatlan eltérés. – LA^pankuš 2020. december 21., 14:43 (CET)

Tehát az Amerikai Egyesült Államok rövidítése egyesült államok lesz? Ne szívass már! "Az erő sem a neve valaminek" – szegény Yoda most lőtte magát fejbe… – Sasuke88  ^vita 2020. december 21., 16:14 (CET)

Én eddig nem szólaltam meg, de ez ügyben Sasukével és Xiával értek egyet: ha Magyarországon helytelen formában került a piacra, akkor nekünk is a „helytelen” formát kell követnünk, maximum a cikk bevezetőjében odaírjuk, hogy ez helyesen, így lett volna jó. Ennyi. Mondjuk a Star Wars filmeknél az is bejöhet még, hogy melyik kiadást vesszük alapul, mert ugye a legelőször megjelent 4. rész annak idején csak szerényen Csillagok háborúja címen ment a moziban... De ez már másik kérdés, a fenn feltett kérdésre a válaszom, hogy a forgalmazó által adott cím a valid. - Gaja   2020. december 21., 09:46 (CET)

Plusz amit Sasuke mond, hogy a nagy forgalmazók meg is követelnek bizonyos írásmódokat vagy címformátumokat, erről beszélt már interjúban több fordító és szinkronrendező is. A címadás az ennyire híres alkotásoknál nem hasraütve szokott történni, ezeket szerződésben rögzítik. A Sith meg a Jedi ráadásul trademark is. Xia ^Üzenő 2020. december 21., 10:40 (CET)

Anélkül, hogy a Sith-ek/Sithek/sithek/szitek kérdésben állást foglalnék, hadd mutassak rá, hogy a Xia által felemlített állítások bizonyára igazak, de teljesen irrelevánsak abból a szempontból, hogy a Wikipédia milyen névhasználati szabályokat alkalmaz: Ha van is olyan szerződés, ami a filmek címét rögzíti, annak a szerződésnek se a Wikipédia, se a Laszlovszky Andris nem aláírója, ami pedig a trademarkot illeti, az pusztán annyit jelent, hogy Sith vagy Jedi márkájú dolgokat nem szabad forgalmaznunk, ami nem is szerepel egyikünk tervei közt sem. -- Malatinszky ^vita 2020. december 21., 18:33 (CET)

ettől még gondolom nem áll szándékodban a Guccit átírni Guccsira, ugye? Pedig gondolom Gucci táskákat sem kívánsz gyártani. Xia ^Üzenő 2020. december 21., 20:07 (CET)

meg a Túró Rudit is kisbetűsítjük? Hisz helytelen nagybetűvel írni, ez nem személynév, nemigaz? Xia ^Üzenő 2020. december 21., 20:09 (CET)

@Teemeah: Kérdésedre elmondom, hogy nem áll szándékomban a Guccit átírni Guccsira és megerősítem, hogy Gucci táskákat sem kívánok gyártani. A másik felvetésedre válaszul inkább azt ajánlom, hogy ne kisbetűsítsük a Túró Rudit. Amint szemfülesen észrevetted, ez valóban nem személynév, de az ilyen márkaneveket az AkH.¹² 152. mégis nagy betűvel rendeli írni.

Hogy mindennek mi köze van a jelen szakasz témájához, arról fogalmam sincs, szerintem neked se. -- Malatinszky ^vita 2020. december 22., 22:33 (CET)

Most tényleg nem érted, vagy csak úgy teszel? A Gucci és a Túró Rudi is márkanév, ahogy a Sith és a Jedi is az. Semmi különbség nincs. Xia ^Üzenő 2020. december 22., 22:35 (CET)

A szakasz témája az, hogy lehet-e a magyar Wikipédián Star Wars III. rész – A sithek bosszúja címmel cikk a Star Wars Episode III: Revenge of the Sith című filmnek, ha egyszer a filmnek az InterCom Zrt. a Star Wars III. rész – A Sith-ek bosszúja címet találta adni.

Amint azt fentebb elmagyaráztam, ennek semmi köze sincs ahhoz, hogy a Sith márkanév-e, ahhoz meg aztán pláne nincs köze, hogy a Jedi, a Gucci vagy a Túró Rudi márkanév-e.

A magyar Wikipédia szerkesztősége dönthet úgy, hogy tiszteletben tartja a forgalmazó által kitalált írásmódot, dönthet úgy, hogy inkább az Akadémia által kitalált írásmódot használja, és akár még eseti alapon is követheti néha az előbbit, máskor meg az utóbbit. Nem képzelem azt hogy megmondhatom neked, hogy érveljél, de mindenesetre örülnék annak, ha nem próbálnád folyton azt az érzést kelteni, hogy valamiféle jogi kötelezettségünk van arra, hogy a forgalmazók által kitalált, időnként fájdalmas helyesírási hibákkal küzdő írásmódokat kövessük. Márpedig amikor váltig hivatalos címet, védett márkanevet meg szerződésben rögzített címet emlegetsz akkor éppen ezt csinálod. -- Malatinszky ^vita 2020. december 22., 23:55 (CET)

Ugyanakkor volt itt már más vita is, mondjuk A tanú című filmről. Ha valakinek az alkotói szándék a fontos (itt sem az idióta forgalmazók, mert ha valaki tudja, mi akar lenni a film címe, akkor az alkotó tudja), akkor a főcímben látható A tanu írásmód lenne a helyes. De ott persze meg a hejjesírás lett hirtelen a fontos, pedig azt még fordítani se kellett. Valahogy mértéket kéne találni, és ez a mérték szerintem a magyar nyelv. Minden magyar nyelvű írásnak csak az lehet a mértéke. – LA^pankuš 2020. december 23., 01:55 (CET)

Újra elmondom: NEM a Wikipédia dolga a műveknek címet adni, sem azok címének "javítgatása", akkor se, ha Szerkesztő:XY-nak úgy jobban tetszik. A Wiki hatodik alappillére lehetne, hogy a valóságot adjuk vissza és nem kreálunk alternatív dolgokat. – Sasuke88  ^vita 2020. december 21., 21:01 (CET)

Kedves kollégák, kicsit nyugodjatok le, mégis csak ünnepi idők vannak.

Elnézést, azt hiszem kicsit sommásnak fog látszani a bejegyzésem. Késő van, de érdekel a téma. Gyorsan próbálok írni.

A magyar forgalmazónak joga van az általa adott címen megjeleníteni az eredetileg nyilván angolos névadási és helyesírási szokások szerint elnevezett filmet. Nekünk meg jogunk van ezt helyteleníteni, és mivel erre van eszközünk, a {{Rögzültrossz}}, ezt a véleményünket be is írhatjuk a lexikonunkba.

De az alapeset, véleményem szerint, és ebben csatlakoznék Xiához, a de facto állapotok regisztrálása, a tények tisztelete alapján.

Ezért adjuk meg azt, hogy milyen néven jelent meg a nyilvánosságban a mű, ha ez a név nem volt változatlan (lásd Gaja találatát), akkor közöljük ezt az adatot is. Utána mondjuk el róla, hogy a magyar helyesírás szerint nem teljesen vagyunk elégedettek a címmel.

(Elég gyakran lehetünk elégedetlenek, mert a fordításuk, a helyesírásuk, és sokszor a tipográfiájuk is szörnyű.)

A „helyes” formát Sasuke felsorolása nyomán írnám, mindazonáltal néhány esetben másképpen. (A „helytelen” alakot követő megjegyzésbe, tehát először jönne a „hivatalos”, ámde esetenként kifogásolható forma, és utána ez.)

A 3. résznél én azt mondanám, hogy Star Wars III. rész – A sithek bosszúja. A 6. esetében pedig Star Wars VI. rész – A jedi visszatér. (Egyik sem tulajdonnév, hanem egyfajta lovagrend tagja.) Ugyanazért: Az utolsó jedik.

A Birodalom szerintem helyesen nagybetűs. A nemzetiszocialista állam is röviden Birodalom volt, a hivatalos Nagynémet Birodalom, vagy Harmadik Birodalom nemhivatalos megjelöléseként. Ugyanerről a nyelvhasználati jelenségről van szó.

A másik kérdéses nagybetű az Erő kezdőbetűje. Ez a történet szerint valamiféle, a világmindenséget átható szellemi fluidum, hasonló a bölcseletbeli Pneuma fogalmához. Indokoltnak érzem a nagybetűt. – Garamond ^vita 2020. december 23., 01:33 (CET)

A fentiekkel egyetértek, ezeket kellene alkalmazni a gyakorlatban.

Nekem a nagybetűvel kezdett "Sith" és "Jedi" mindig is szúrta a szememet, de ezek nagyon sok cikkben benne lehetnek, tehát (közös megegyezés után) a javításukat szisztematikusan kellene végezni.

Esetleg egy erre szolgáló oldalon elmagyarázni a módosítások indokait(?). Vagy a magyarázat minden érintett oldalon megjegyzésben ott lenne? Mert utána jönnek majd a "visszajavítók". misibacsi*^üzenet 2020. december 23., 07:38 (CET)

@Garamond: Most pontosan mit javasolsz? Hogy a cikkcímet hagyjuk meg a forgalmazó által adott írásmódban és {{Rögzültrossz}}^(?)-szal jelöljük, hogy A Magyar Helyesírás Szabályai éppen aktuális, legfrissebb kiadása szerint mi lenne a helyes alak? Sasuke88  ^vita 2020. december 23., 13:00 (CET)

@Sasuke88: nagyjából igen. 1. A cikkcímet úgy hagynám, ahogy a nyilvánosságba került 2. Ha kifogásolható valamilyen szempontból, akkor megadnám a Szabályzat, vagy az Osiris, vagy a Wiki közösség elemzése szerinti helyes alakot. Azt nem tudom, pedig misibacsi joggal gondolkozik el rajta, hogy mi módon lenne szerencsés az indoklást megadni. Az egyenkénti és az összesített megoldás mellett is vannak jó érvek. – Garamond ^vita 2020. december 23., 14:02 (CET)

Az indoklást úgy szoktuk megadni, mint ahogy pl. a Sámán király cikkben láthatod. Sasuke88  ^vita 2020. december 23., 17:26 (CET)

Bombázó

A kukoricamező bombázó címébe nem kellene kötőjel? – Hkoala 2020. december 21., 10:49 (CET)

 kérdés 1. Biztos, hogy le kell fordítani a címét? Más wikiken sem fordították le. 2. A cornfield jelenthet búzamezőt is, az első kép aláírásában is búzamező van. El kéne dönteni, hogy akkor most melyik, bár az eset télen történt és nem látszik, hogy éppen mi volt elvetve, már ha volt egyáltalán vetve valami. – Sasuke88  ^vita 2020. december 21., 16:22 (CET)

A kérdés nem ez volt, hanem hogy kell-e kötőjel a két szó közé. Egyébként tényleg jobb szó a "búzatábla", de ez mellékvágány, meg az is, hogy volt-e bevetve oda valami.

Persze, hogy le kell fordítani, ez nem olyan név, mint mondjuk a "Notre Dame", vagy valami japán anime címe. misibacsi*^üzenet 2020. december 21., 16:44 (CET)

A kukoricamező + bombázó (= olyan bombázó, ami szokatlan módon, emberi segítség nélkül egy kukoricamezőben landolt) jelentéstömörítő összetétel, és így az AkH.¹² 111. alapján egybe kellene írni, de a hatnál nagyobb szótagszám és a hármas összetétel miatt érvényesül az AkH.¹² 139., és így a helyes írásmód a kukoricamező-bombázó.

Ezzel együtt megjegyzem, hogy a cikknek hat másik nyelven van testvérkéje, és ezek közül ötnek -- köztük az amúgy cirill betűs tadzsiknak is -- az a címe, hogy Cornfield Bomber. A hatodik, japán nyelvű cikk címe コーンフィールド・ボンバー. Ennek a karaktersornak az a romanizációja, hogy Kōnfīrudo bonbā. -- Malatinszky ^vita 2020. december 21., 17:01 (CET)

@Misibacsi: Tudom, hogy mi a kérdés, nem vagyok hülye, én csak továbbvittem a kérdést. Ha mindenáron lefordítjuk, akkor kell a kötőjel, mert nem a bombázó a kukoricamező. – Sasuke88  ^vita 2020. december 21., 17:11 (CET)

A corn a brit angolban gabonát, az amerikai angolban kukoricát jelent. Tekintve, hogy itt az amerikai légierő Amerikában történt repeseményéről van szó, a cornfield jelentése kukoricamező. A dolgot árnyalja az, hogy az esemény februárban történt, amikor nyilván semmi sem nőtt éppen a szántóföldön. Ráadásul az egyik forrásból az is kiderült, hogy ténylegesen egy lucernamezőn ("alfalfa field") történt a pilóta nélküli leszállás. Mi több, az érintett repülőgép egy F–106 Delta Dart volt, ami nem bombázó, hanem -- és itt újabb mozgószabály-probléma merül fel -- elfogó vadászrepülőgép (vagy elfogóvadász-repülőgép). --Malatinszky ^vita 2020. december 21., 16:40 (CET)

A búzatábla-bombázó jellegű összetételhez (nálam) a "búzatáblák bombázására szolgáló repülőgép" értelem társul. Kevésbé kompakt szerkezetet keresnék: a "búzatáblában landolt vadászgép", vagy akár "magától leszállt vadászgép" vagy ehhez hasonlót. (Az angol főnévi jelzős szerkezeteket itt szerintem nem vehetjük át 1:1-ben). Akela ^vita 2020. december 21., 17:09 (CET)

Szerintem ne gyártsunk ilyen körülíró kifejezéseket, maradjon Cornfield Bomber, ha már ez az eredeti, berögzült neve. – Sasuke88  ^vita 2020. december 21., 17:18 (CET)

Igen, szintén jó megoldás lehet az eredeti név megtartása. Esetleg idézőjelek között. Csak körülményesen lehet lefordítani, hogy az értelme magyarul is megmaradjon. (A bevezetőben pedig megmagyarázni). Akela ^vita 2020. december 21., 17:23 (CET)

 megjegyzés Annak mindenképpen örülnék, ha nem beszélnénk búzatábláról olyan esemény kapcsán, amit egy lucernásban történt, de valamilyen okból a kukoricával hozzák kapcsolatba. --Malatinszky ^vita 2020. december 21., 17:45 (CET)

 megjegyzés Ha magyar név mellett maradunk, én inkább Kukoricaföld bombázó-ra nevezném át. Illetőleg a cikk szövegében így fordítanám. Természetesebbnek hat. A kukoricaföldre tízszer annyi találatot ad a google, mint a kukoricamezőre a .hu domainról. - Assaiki ^vita 2020. december 22., 11:48 (CET)

Ez a magyar nyelvű cikk Kukoricabombázó, Cornfield Bomber és Kukoricaföldi Bombázó neveken utal rá. Ez is kukoricabombázót ír, Ez meg kukoricamező bombázót. Lehet választani . – Sasuke88  ^vita 2020. december 22., 20:42 (CET)

Ha ez Magyarországon történt volna (tudom, nincs is ilyen gépünk stb., de tegyük fel!), és magyar száj nevezte volna el a gépet elsőnek, vajon milyen nevet adott volna neki? Tegyük fel azt is, hogy a névadó jóember szintén utalni akart volna rá, hogy milyen földön is landolt a gép, és ő is összetévesztette volna a lucernát a kukoricával. Szerintem ebben az esetben jó eséllyel "A kukoricás bombázó" nevet adta volna neki. - Assaiki ^vita 2020. december 22., 21:00 (CET)

A kérdés jogos, talán azért is lenne célszerű megtartani az eredeti Cornfield Bomber elnevezést, zárójelben odaírva, hogy nagyjából mit is jelent. Sasuke88  ^vita 2020. december 22., 23:21 (CET)

Igen, ha a gép angol neve lenne a cikkcím, annak vitathatatlanul meglenne az az előnye, hogy nem kellene vacillálni a lehetséges magyar fordításokkal/ferdítésekkel, nem kéne dülőre jutni, hogy a sok lehetőség közül melyiket válasszuk. Kicsit átgondolva a dolgot ez mégse így van. A cikk szövegében ettől még lenne fordítása, így mindenképp jó lenne eldönteni a kérdést. A "Kukoricamező bombázó" tipikusan az a fajta fordítás, ami nagyon hűen tükrözi az eredeti jelentését szó szerint, de magyarban mégsem állja meg a helyét, sántít, idegenül hat. - Assaiki ^vita 2020. december 23., 13:15 (CET)

Kukoricásbeli bombázó?– Hollófernyiges ^vita 2020. december 23., 17:40 (CET)

Az angolul beszélőknek könnyű dolga van, hiszen a cornfield és a bomber is mindössze két szótagos, így könnyen ráaggatták ezt a rövid, velős nickname-et. Magyarban ez nem igazán megvalósítható; a fentebb felsorolt alakok inkább közelítenek a leíró jellegű elnevezésekhez a frappáns becenevek helyett. - Assaiki ^vita 2020. december 23., 18:29 (CET)

A legjobb lenne eredeti cím, háttérmagyarázattal a bevezetőben. De ha mindenáron fordítani akarjátok, akkor legalább legyen értelmes magyar kifejezés: pl. "bombázó a kukoricamezőn". (Nem az a lényeg, hogy búza vagy kukorica, lehet sima mező is, de magyarul értelemmel bíró, az eredeti értelmét magyarul kifejező szószerkezet legyen. A "mező-bombázó", az olyan lenne, mint a "spájz-oroszok", az "oroszok a spájzban" helyett. Akela ^vita 2020. december 23., 21:26 (CET)

Még egy változat, ami eszembe jutott: "Bombázó a kukoricásban" - Assaiki ^vita 2020. december 23., 21:57 (CET)

Sámánkirály az AkH.-ban

MegoldvaSasuke88  ^vita 2020. december 25., 00:44 (CET)

A sámánkirály szót az AkH. melyik szabálya szerint kell egybeírni, mert biztosan nem 166. szerint, mint ahogy azt valaki feltüntette a Sámán király szócikkben? Én a 111-dikre tippelnék. – Sasuke88  ^vita 2020. december 23., 17:47 (CET)

Mivel itt jelentésmódosító hatásról van szó, alapesetben egybeírandó, azaz nyelvtanilag a sámánkirály alak a helyes. ("sámán király" formában is írható, ha egy királyról van szó, aki mellesleg sámán is - de a cikk szerint nem ez a helyzet).

A cikkbe beleolvasva arról van szó, hogy a sámánok vezetője vagy legjobbika méltó erre a címre.

Véleményem szerint jobb lenne a sámánok királya megnevezés, mert az jobban kifejezi a lényeget. misibacsi*^üzenet 2020. december 23., 18:24 (CET)

@Misibacsi: Olvasd már el még egyszer a kérdést légy szíves! Arra vagyok kíváncsi, hogy az AkH. hányadik szabálya mondja ki, hogy a sámánkirály egy egybeírandó szóösszetétel. A Sámán király cikkbe valaki a 166-dikat tette be (fent linkelve), de az biztosan nem jó, mert az személynév + köznév összetételekről szól. – Sasuke88  ^vita 2020. december 23., 21:38 (CET)

Nem tudom, miért kell a pontos szabályhely egy evidenciához: jelöletlen birtokviszony, sámánok királya, egybe, mint az oroszlánkirály. Pagony ^foxhole 2020. december 23., 21:45 (CET)

@Pagony: Azért, hogy fel tudjam tüntetni itt, az 1. refben. Lehet, hogy neked evidens, de az emberek 90%-a meg azt se tudja, mi az a jelöletlen birtokviszony. – Sasuke88  ^vita 2020. december 24., 23:48 (CET)

[9]. Pagony ^foxhole 2020. december 25., 00:05 (CET)

Köszönöm! – Sasuke88  ^vita 2020. december 25., 00:44 (CET)

Dharamszala

Ennek az indiai településnek (Dharamszala) nem Daramszála lenne a kiejtés utáni magyar neve? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 193.91.82.17 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 24., 13:30 (CET)

Az "-ála" jó, csak nem szála, hanem sála, tehát Dharmasála. A शा = sá. Ogodej ^vitalap 2020. december 24., 14:12 (CET)

Hindi után Dharmasála vagy Dharamsála? DE WP: Hindi धर्मशाला IAST Dharmśālā [dʱʌrʌmˈʃɑːlɑː], azaz Dharmsálá vagy D(h)aramsálá? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 193.91.82.17 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 24., 15:23 (CET)

Hindi után Dharmasála: ध र ् म श ा ल ा : Dha, r, (viráma=nincs mássalhangzó), ma, sá, la (lá). a viráma र ् म rm jelölésekor: र्म Ogodej ^vitalap 2020. december 25., 08:47 (CET)

(Szó végén az ा azaz -'á'-t nem írjuk át.) Ogodej ^vitalap 2020. december 25., 09:03 (CET)

Tudom, hogy ez indiai, de tibetiből sz-nek írjuk át, valószínűleg onnan jön ez az alak. Én személy szerint csak ebben a formában (Dharamszala) láttam még, bárhol is olvastam, bár ezek a könyvek túlnyomórészt a tibetiekkel foglalkoznak, ezért lehet onnan elterjedtebb. A KNMH-ban nincs benne? - Gaja   2020. december 24., 15:12 (CET)

A KNMH-ban nincs, de tibetiben valóban sz-nek írjuk, és nem Dharma-, hanem Dharamszala:དྷ་རམ་ས་ལ་ kibontva ད ྷ ་ ར མ ་ ས ་ ལ ་ D+ha, ra, m(a), sza la. Ha indiai, én a cikk címét dévanágariból írnám át, és megjegyezném, hogy tibeti alakban Dharamszala, így kereshető és megtalálható. Ogodej ^vitalap 2020. december 25., 09:01 (CET)

Oké, akkor egyértelmű. De átirányítás azért szükséges. - Gaja   2020. december 25., 10:52 (CET)