„Károlyi Gáspár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Károlyi Gáspár: Elírás javítása
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
→‎Károlyi Gáspár: Elírás javítása
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
3. sor: 3. sor:
|kép=Károli szobra 1890-38.JPG
|kép=Károli szobra 1890-38.JPG
|képméret=220px
|képméret=220px
|képfelirat=Károlyi 1890-ben felavatott szobra [[Gönc]]ön
|képfelirat=Károli 1890-ben felavatott szobra [[Gönc]]ön
|születési dátum=[[1529]] körül
|születési dátum=[[1529]] körül
|születési hely=[[Nagykároly]]
|születési hely=[[Nagykároly]]

A lap 2020. december 14., 17:03-kori változata

Károli Gáspár
Károli 1890-ben felavatott szobra Göncön
Károli 1890-ben felavatott szobra Göncön
Élete
Született1529 körül
Nagykároly
Elhunyt1592. január 3. (63 évesen)
Gönc
Nemzetiségszerb (?)
Pályafutása
Fontosabb művei• Két könyv...
• Károlyi-biblia (a Biblia első teljes magyar nyelvű fordítása)
A Wikimédia Commons tartalmaz Károli Gáspár témájú médiaállományokat.

Károli Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli;[1] Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.[2]) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor, a Tiszáninneni református egyházkerület esperese, a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának elkészítője.

Élete

Károlyi szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami Radics fiát jelenti) névből adódóan valószínűleg szerb családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.[3] Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel). 1562-ben a neves egri várkapitány, Dobó István öccsének, Domokosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később Gönc mezővárosába, ugyanis földesura Domokos bátyja volt. 1562-ben fejezte be Károlyi a Két könyv című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása. 1563-ban gönci református prédikátor lett, majd később esperes. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a tiszáninneni esperességek számára. 1572-ben újjáépíttette Gönc leégett templomát. 1592-ben ott is halt meg.

Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadók (unitáriusok) ellen, részt vett Nagyváradon az unitárius-ellenes hitvitán.

Művei

„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”

Károlyi Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, amit 1586-ban kezdett meg, Mágocsy Gáspár Torna vármegye főispánjának, valamint annak unokaöccsének, Mágocsy Andrásnak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült vele. A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 57 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

Fontos műve még a „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.

Emlékezete

  • Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.
  • 1929-ben, Károlyi születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor: A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című költeményében emlékezett meg.
  • Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, amin a következő felirat szerepel:

„Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan
KÁROLI GÁSPÁR
gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának
Nagykároly város szülöttének emlékezetére
születésének négyszáz éves fordulóján
az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján
állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei.”

  • A templom kertjében is áll egy Károlyi-szobor.
  • Emlékét őrzi a református egyház által alapított és fenntartott budapesti Károli Gáspár Református Egyetem.
  • Károli Gáspár-díj (1997-től) a hittudományok területén maradandót alkotók és a biblikus tudományok terén kimagasló eredményeket elérők díjazására.

Jegyzetek

  1. ↑ Az utóbbi alakkal kapcsolatban érdekes cikk: Harangszó: Károlyi vagy Károli? Dupla archaizálás
  2. ↑ Szinnyei adata
  3. ↑ P. Vásárhelyi Judit: A vizsolyi Biblia. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 10.)

Irodalom

  • Bottyán János: Hitünk hősei
  • Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985
  • Abaúji Református Egyházmegye – Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Károlyi_Gáspár&oldid=23351909”