„Venetianer Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XCS7-FZF?i=176&wc=92Q5-C6D%3A40678301%2C48553201%2C1077269402&cc=1452460 |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tudós infobox}} |
{{Tudós infobox}} |
||
'''Venetianer Lajos''' ([[Kecskemét]], [[1867]]. [[május 19.]] – [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1922]]. [[november 25.]]) magyar rabbi, történetíró. [[Vaály Ilona]] színésznő apja, [[Kertész Dezső]] színész apósa. |
'''Dr. Venetianer Lajos''' ([[Kecskemét]], [[1867]]. [[május 19.]] – [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1922]]. [[november 25.]]) magyar rabbi, történetíró. [[Vaály Ilona]] színésznő apja, [[Kertész Dezső]] színész apósa. Apja Venetianer Albert, anyja Stern Regina. Feleségét Pásztor Teréziának hívták. Újpesten, a Beniczky utca 4. számban lakott 1922-es halálakor. |
||
==Életútja== |
==Életútja== |
||
A lap 2020. december 12., 20:10-kori változata
| Venetianer Lajos | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1867. május 19. Kecskemét |
| Elhunyt | 1922. november 25. (55 évesen) Újpest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Ismeretes mint | |
| Gyermekek | Vaály Ilona |
| Iskolái | Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Venetianer Lajos témájú médiaállományokat. | |
Dr. Venetianer Lajos (Kecskemét, 1867. május 19. – Újpest, 1922. november 25.) magyar rabbi, történetíró. Vaály Ilona színésznő apja, Kertész Dezső színész apósa. Apja Venetianer Albert, anyja Stern Regina. Feleségét Pásztor Teréziának hívták. Újpesten, a Beniczky utca 4. számban lakott 1922-es halálakor.
Életútja
1881-től 1891-ig volt a budapesti rabbiképző növendéke, közben egy évig a breslaui Rabbiner-Seminar hallgatója. 1890-ben avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 1892-ben pedig rabbivá. A kolozsvári tudományegyetemen magyar és német nyelvből középiskolai tanári oklevelet szerzett, tanította is e tárgyakat a csurgói gimnáziumban ottani lelkészkedése alatt. 1893-ban került Csurgóra, 1896-ban Lugosra, 1897-ben Újpest választotta meg főrabbijának. Az Országos Rabbiegyesületnek alelnöke, a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának 1910-től tagja, az intézet óraadó teológiai tanára volt. Az alsó tanfolyamon rendszeresen zsidó vallástant, bibliát és zsidó történetet adott elő, a felső tanfolyamon pedig az izraelita hitfelekezet magyar jogviszonyait és a hitoktatás módszertanát, Goldziher Ignác halála után pedig a vallásbölcsészeti irodalmat ismertette. A zsidó tudománynak szorgalmas és termékeny munkása volt és történetírói munkásságával jelentős érdemeket szerzett. Különösen értékesek a 19. század második felére vonatkozó zsidó tárgyú történelmi kutatásai.
Művei
- A fokozatok könyve (Szeged, 1890);
- A felebaráti szeret a zsidó ethikában, 1891
- Ezredéves Ünnepünk. Három beszéd, 1896
- A zsidóság szervezete az európai államokban. Jutalmazott pályamű. (575 l.) 1901.
- A zsidóság eszméi és tanai (Bp., 1904);
- A bibliai történet és az újkori ásatások (Bp., 1906);
- A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig (Bp., 1922).
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
