„Harangjáték” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
Jellegzetes csilingelő hangjai a leírtnál két [[oktáv]]val magasabban szólalnak meg. |
Jellegzetes csilingelő hangjai a leírtnál két [[oktáv]]val magasabban szólalnak meg. |
||
[[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiá]]ban már az [[ókor]]ban ismerték.<ref>Új Magyar Lexikon: Harangjáték (1962)</ref> |
[[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiá]]ban már az [[ókor]]ban ismerték.<ref>Új Magyar Lexikon: Harangjáték (1962)</ref> Európába feltehetőleg a hollandokkal került be. Régebben kisebb-nagyobb harangocskák összetételéből állt.<ref>{{Cite web |title=A Pallas nagy lexikona |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/045/pc004536.html |work=mek.oszk.hu |accessdate=2020}}</ref> Belgium és Hollandia templomainak tornyaiban nagyszabású harangjátékok működtek. Nagy részüket óraszerkezettel hajtott henger szólaltatta meg.<ref>{{Cite web |title=Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Gréc-Herold (1913) {{!}} |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/RevaiLexikon_09/?query=harangj%C3%A1t%C3%A9k&pg=507&layout=s |work= |accessdate=2020}}</ref> |
||
A [[19. század]] óta gyakran használták a [[szimfonikus zenekar]]okban. Itt az előírt harangjátékokat régen kalapáccsal ütött kis acélrudak helyettesítették.<ref>Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Harangjáték (1913)</ref> |
A [[19. század]] óta gyakran használták a [[szimfonikus zenekar]]okban. Itt az előírt harangjátékokat régen kalapáccsal ütött kis acélrudak helyettesítették.<ref>Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Harangjáték (1913)</ref> |
A lap 2020. december 5., 20:21-kori változata
Harangjáték | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 111.212 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Harangjáték témájú médiaállományokat. |
A harangjáték különböző magasságokra hangolt kis harangokból álló ütőhangszer. Napjainkban többnyire billentyűs változattal készül, a harangokat kis acéllemezek helyettesítik,[1] amelyek egy zongora billentyűzetéhez hasonlóan vannak elrendezve.
Jellegzetes csilingelő hangjai a leírtnál két oktávval magasabban szólalnak meg.
Kelet-Ázsiában már az ókorban ismerték.[2] Európába feltehetőleg a hollandokkal került be. Régebben kisebb-nagyobb harangocskák összetételéből állt.[3] Belgium és Hollandia templomainak tornyaiban nagyszabású harangjátékok működtek. Nagy részüket óraszerkezettel hajtott henger szólaltatta meg.[4]
A 19. század óta gyakran használták a szimfonikus zenekarokban. Itt az előírt harangjátékokat régen kalapáccsal ütött kis acélrudak helyettesítették.[5]
Alkalmazása híres művekben
- Händel Saul c. oratóriuma
- Gustav Mahler 4. szimfóniája
- Mozart A varázsfuvola című operájának I. felvonásában
- Prokofjev Alekszandr Nyevszkij kantátája
- Prokofjev: Rómeó és Júlia
- Prokofjev: 1. sz. zongoraverseny
- Csajkovszkij Csipkerózsika c. balett
- Csajkovszkij: Capriccio Italien
- Csajkovszkij A diótörő
- Wagner: Az istenek alkonya
- Paul Dukas: A bűvészinas
- Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja (itt gyakran helyettesítik mással)
Jegyzetek
- ↑ Balázs István: Zenei lexikon
- ↑ Új Magyar Lexikon: Harangjáték (1962)
- ↑ A Pallas nagy lexikona. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Gréc-Herold (1913) |. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Harangjáték (1913)