„Milo Đukanović” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
'''Milo Đukanović''' (magyar átírással: '''Milo Gyukanovics''', ciril betűkkel: Мило Ђукановић született: 1962. február 15-én) [[montenegróiak|montenegrói]] politikus, 2018. május 20-tól [[Montenegró|Montenegró]] elnöke. Három kormányban Montenegró miniszterelnöke volt. 1991-től 1998-ig, 1998-tól 2002-ig Montenegró elnökeként, majd 2003-tól 2006-ig, 2008-tól 2010-ig, valamint 2012-től 2016-ig ismét miniszterelnökként tevékenykedett. Đukanović a Szocialista Demokrata Pártnak hosszú távú elnöke is. Ez a párt eredetileg az egykori Jugoszláv Kommunista Szövetség montenegrói ága, amely az 1990-es többpárti rendszer bevezetésétől, egészen a 2020-as parlamenti választásokon bekövetkezett vereségig egyedül vagy koalícióban irányította Montenegrót. |
'''Milo Đukanović''' (magyar átírással: '''Milo Gyukanovics''', ciril betűkkel: Мило Ђукановић született: 1962. február 15-én) [[montenegróiak|montenegrói]] politikus, 2018. május 20-tól [[Montenegró|Montenegró]] elnöke. Három kormányban Montenegró miniszterelnöke volt. 1991-től 1998-ig, 1998-tól 2002-ig Montenegró elnökeként, majd 2003-tól 2006-ig, 2008-tól 2010-ig, valamint 2012-től 2016-ig ismét miniszterelnökként tevékenykedett. Đukanović a Szocialista Demokrata Pártnak hosszú távú elnöke is. Ez a párt eredetileg az egykori Jugoszláv Kommunista Szövetség montenegrói ága, amely az 1990-es többpárti rendszer bevezetésétől, egészen a 2020-as parlamenti választásokon bekövetkezett vereségig egyedül vagy koalícióban irányította Montenegrót. |
||
Amikor először megjelent a politikai színtéren, [[Slobodan Milošević|Slobodan Milošević]] közeli szövetségese volt. Kabinetje aktívan részt vett [[Dubrovnik|Dubrovnik]] ostromában (1991–1992). Đukanović támogatta [[Momir Bulatović|Momir Bulatović]] megállapodását Lord Carringtonnal, melynek eredményeként 1992-ben függetlenségi népszavazás tartottak Montenegróban és melyen a választók a Jugoszláviában maradás mellett döntöttek. Azonban, 1996-ban Đukanović elhatárolódott Miloševićtől és a szövetségi kormánytól, elhagyva a |
Amikor először megjelent a politikai színtéren, [[Slobodan Milošević|Slobodan Milošević]] közeli szövetségese volt. Kabinetje aktívan részt vett [[Dubrovnik|Dubrovnik]] ostromában (1991–1992). Đukanović támogatta [[Momir Bulatović|Momir Bulatović]] megállapodását Lord Carringtonnal, melynek eredményeként 1992-ben függetlenségi népszavazás tartottak Montenegróban és melyen a választók a Jugoszláviában maradás mellett döntöttek. Azonban, 1996-ban Đukanović elhatárolódott Miloševićtől és a szövetségi kormánytól, elhagyva a közös szerb és montenegrói jövőképet, a montenegrói nacionalizmus, az állam függetlenségét és a különálló montenegrói identitás javára. Ez a kormánypárt megosztottságához és a Bulatović vezette, uniópárti frakció kivállásához vezetett. Röviddel ezután Đukanović vékony különbséggel legyőzte Bulatovićot az 1997-es elnökválasztáson. 1999-ben tárgyalásokat folytatott a nyugati hatalmakkal, hogy korlátozza a Montenegrót érintő légicsapásokat a jugoszláviai NATO-bombázás során. Đukanović úgyszintén felügyelte a [[német márka|német márka]] mint új pénznem bevezetését Montenegróban, mely a [[jugoszláv dinár|jugoszláv dinárt]] váltotta fel. |
||
Milošević megdöntését követően (2000) megállapodást írt alá az új szerb kormánnyal (2003), amely lehetővé tette Montenegró függetlenségét. Három évvel később a 2006-os évi függetlenségi népszavazás az államuniótól való hivatalos elszakadáshoz és Montenegró új alkotmányának kihirdetéséhez (2007) vezetett. Đukanović folytatta a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO-hoz]] és az [[Európai Unió|EU-hoz]] való közeledési politikáját, amelynek eredményeként Montenegró 2017-ben NATO-tagország lett. Elnöksége és miniszterelnöksége alatt felügyelte az állami vállalatok privatizációját külföldi befektetők és cégek számára. A kormánypárt több korrupciós botránya 2019-ben kormányellenes tüntetéseket váltott ki, míg 2020-ban az ellentmondásos vallástörvény újabb tiltakozási hullámot váltott ki. A 2020-as parlamenti választásokon, három évtizede először, az ellenzék több szavazatot szerzett, mint Đukanović kormánypártja. |
Milošević megdöntését követően (2000) megállapodást írt alá az új szerb kormánnyal (2003), amely lehetővé tette Montenegró függetlenségét. Három évvel később a 2006-os évi függetlenségi népszavazás az államuniótól való hivatalos elszakadáshoz és Montenegró új alkotmányának kihirdetéséhez (2007) vezetett. Đukanović folytatta a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO-hoz]] és az [[Európai Unió|EU-hoz]] való közeledési politikáját, amelynek eredményeként Montenegró 2017-ben NATO-tagország lett. Elnöksége és miniszterelnöksége alatt felügyelte az állami vállalatok privatizációját külföldi befektetők és cégek számára. A kormánypárt több korrupciós botránya 2019-ben kormányellenes tüntetéseket váltott ki, míg 2020-ban az ellentmondásos vallástörvény újabb tiltakozási hullámot váltott ki. A 2020-as parlamenti választásokon, három évtizede először, az ellenzék több szavazatot szerzett, mint Đukanović kormánypártja. |
A lap 2020. december 3., 13:59-kori változata
Milo Đukanović | |
Milo Đukanović 2010-ben | |
Született | 1962. február 15. (62 éves)[1][2] Nikšić |
Állampolgársága | montenegrói[3][4][5] |
Gyermekei | egy gyermek |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
Iskolái | University of Montenegro Faculty of Economics (–1986, turizmus) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Milo Đukanović témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Milo Đukanović (magyar átírással: Milo Gyukanovics, ciril betűkkel: Мило Ђукановић született: 1962. február 15-én) montenegrói politikus, 2018. május 20-tól Montenegró elnöke. Három kormányban Montenegró miniszterelnöke volt. 1991-től 1998-ig, 1998-tól 2002-ig Montenegró elnökeként, majd 2003-tól 2006-ig, 2008-tól 2010-ig, valamint 2012-től 2016-ig ismét miniszterelnökként tevékenykedett. Đukanović a Szocialista Demokrata Pártnak hosszú távú elnöke is. Ez a párt eredetileg az egykori Jugoszláv Kommunista Szövetség montenegrói ága, amely az 1990-es többpárti rendszer bevezetésétől, egészen a 2020-as parlamenti választásokon bekövetkezett vereségig egyedül vagy koalícióban irányította Montenegrót.
Amikor először megjelent a politikai színtéren, Slobodan Milošević közeli szövetségese volt. Kabinetje aktívan részt vett Dubrovnik ostromában (1991–1992). Đukanović támogatta Momir Bulatović megállapodását Lord Carringtonnal, melynek eredményeként 1992-ben függetlenségi népszavazás tartottak Montenegróban és melyen a választók a Jugoszláviában maradás mellett döntöttek. Azonban, 1996-ban Đukanović elhatárolódott Miloševićtől és a szövetségi kormánytól, elhagyva a közös szerb és montenegrói jövőképet, a montenegrói nacionalizmus, az állam függetlenségét és a különálló montenegrói identitás javára. Ez a kormánypárt megosztottságához és a Bulatović vezette, uniópárti frakció kivállásához vezetett. Röviddel ezután Đukanović vékony különbséggel legyőzte Bulatovićot az 1997-es elnökválasztáson. 1999-ben tárgyalásokat folytatott a nyugati hatalmakkal, hogy korlátozza a Montenegrót érintő légicsapásokat a jugoszláviai NATO-bombázás során. Đukanović úgyszintén felügyelte a német márka mint új pénznem bevezetését Montenegróban, mely a jugoszláv dinárt váltotta fel.
Milošević megdöntését követően (2000) megállapodást írt alá az új szerb kormánnyal (2003), amely lehetővé tette Montenegró függetlenségét. Három évvel később a 2006-os évi függetlenségi népszavazás az államuniótól való hivatalos elszakadáshoz és Montenegró új alkotmányának kihirdetéséhez (2007) vezetett. Đukanović folytatta a NATO-hoz és az EU-hoz való közeledési politikáját, amelynek eredményeként Montenegró 2017-ben NATO-tagország lett. Elnöksége és miniszterelnöksége alatt felügyelte az állami vállalatok privatizációját külföldi befektetők és cégek számára. A kormánypárt több korrupciós botránya 2019-ben kormányellenes tüntetéseket váltott ki, míg 2020-ban az ellentmondásos vallástörvény újabb tiltakozási hullámot váltott ki. A 2020-as parlamenti választásokon, három évtizede először, az ellenzék több szavazatot szerzett, mint Đukanović kormánypártja.
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.nytimes.com/2000/09/20/world/milosevic-trailing-in-polls-rails-against-nato.html?pagewanted=all&src=pm
- ↑ http://www.nytimes.com/1999/04/02/world/crisis-in-the-balkans-in-montenegro-milosevic-removes-top-general-and-7-others.html
- ↑ http://www.nytimes.com/2000/09/12/world/montenegro-leaders-balk-at-taking-on-milosevic.html?pagewanted=all&src=pm