Kisősz

Kisősz (Gottlob)
Iskola
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Kisősz
Rang	községközpont
Irányítószám	307251
Körzethívószám	+40 x56
SIRUTA-kód	157558
Népesség
Népesség	1557 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	32
Népsűrűség	48,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	84 m
Terület	32,29 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 56′ 06″, k. h. 20° 42′ 35″45.93506, 20.70973
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisősz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisősz (románul és németül Gottlob) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Nagyszentmiklóstól 18 km-re délre, Lovrin, Nagykomlós, Nagyősz és Galambos közt fekvő település.

Nevének változásai

1839 Gottlób, 1863, 1890 Kis-Ősz, Gotlob 1873, 1880 Gottlob, Kis-Ősz.

Története

Kisősz (Lovrin) 1770-1771-ben alapított falu.

Odescalchi Eugénie memoárjában rögzítette azt az anekdotát, hogy amikor az első német csoport tagjai fárasztó útjuk után megérkeztek leendő településük határához, örömükben így kiáltottak fel: „Gottlob”, vagyis „Hála istennek!”, s innen ered a település elnevezése.

Borovszky Samu így ír a településről Torontál vármegye községei című munkájában:

„	Kisősz, a nagykikinda-aradi vasútvonal mentén fekvő nagyközség. ... E helységet 1770-71-ben telepítette Hildebrand temesvári igazgatósági tanácsos németekkel, a kiknek 203 házat építtetett. Az újonnan alakult helység neve Gottlob volt. 1771-ben már iskolát is kaptak. 1781-ben báró Lipthay Antal tábornok vásárolta meg, utána fia báró Lipthay Frigyes lett a helység földesura. 1836-ban és 1873-ban a kolera pusztította a lakosokat. Az 1836. évi járvány megszűntének emlékére a lakosok egy szentkép oszlopot emeltettek, melyet az 1911. évben megújítottak. A róm. katolikusok temploma 1866-67-ben újból épült.	”

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott.

2004-ig Lovrin község része, majd önálló község lett.

Népesség

• 1900-ban 2289 lakosából 2191 volt német, 55 magyar, 37 román, 6 egyéb anyanyelvű; 2267 római katolikus, 14 ortodox, 5 református, 3 egyéb vallású.
• 1910-ben 2017 lakosából 92 fő magyar, 1836 német, 49 román volt. Ebből 1933 római katolikus, 52 görögkeleti ortodox volt.
• 1992-ben az 1769 lakosából 1321 volt román, 224 német, 38 magyar és 186 egyéb (139 cigány), 1135 ortodox, 420 római katolikus, 14 református, 200 egyéb vallású.
• A 2002-es népszámláláskor 1941 lakosa közül 1677 fő (85,9%) román, 132 (6,8%) német, 74 (3,8%) cigány, 26 (1,3%) magyar, 15 (0,8%) ukrán, 8 (0,4%) bolgár, 3 (0,15%) szlovák, 1 (0,05%) szerb volt.

Híres emberek

1785-1786-ban Bartók János, a nagy zeneszerző, Bartók Béla dédapja Borsodszirákról került a bánsági Kisőszre, majd a család innen költözött Nagyszentmiklósra.

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Borovszky Samu: Torontál vármegye községei
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Maplandia

Külső hivatkozások

• BANATerra