„I. Péter szerb király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
52. sor: 52. sor:


[[Fájl:Peter I Karadjordjevic of Serbia.jpg|thumb|left|250px|I. Péter szerb király 1910 körül]][[Fájl:King_Peter_I_after_coronation,_21_September_1904.jpg|thumb|left|250px|I. Péter a koronával a fején [[Belgrád]]ban a Mihály fejedelem utcáján [[1904]]-ben]]
[[Fájl:Peter I Karadjordjevic of Serbia.jpg|thumb|left|250px|I. Péter szerb király 1910 körül]][[Fájl:King_Peter_I_after_coronation,_21_September_1904.jpg|thumb|left|250px|I. Péter a koronával a fején [[Belgrád]]ban a Mihály fejedelem utcáján [[1904]]-ben]]
[[1903]]. [[június 11.|június 11]]-én meggyilkolták a gyermektelen [[I. Sándor szerb király|I. (Obrenović) Sándor]] [[Szerbia uralkodóinak listája|szerb királyt]] a feleségével, [[Lunjevica Draga szerb királyné|Draga]] királynéval együtt. [[1903]]. [[június 15.|június 15]]-én a parlament királlyá választotta. Visszaállította az [[1888]]. évi alkotmányt, amely helyreállította a parlament hatalmát. Külpolitikai orientációjában változás következett be és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] helyett [[Orosz Birodalom|Oroszország]] felé közeledett.
[[1903]]. [[június 11.|június 11]]-én meggyilkolták a gyermektelen [[I. Sándor szerb király|I. (Obrenović) Sándor]] [[Szerbia uralkodóinak listája|szerb királyt]] a feleségével, [[Lunjevica Draga szerb királyné|Draga]] királynéval együtt. [[1903]]. [[június 15.|június 15]]-én a parlament királlyá választotta.
Visszaállította az [[1888]]. évi alkotmányt, amely helyreállította a parlament hatalmát. Külpolitikai orientációjában változás következett be és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] helyett [[Orosz Birodalom|Oroszország]] felé közeledett.


[[1909]]. [[március 28.|március 28]]-án elsőszülött fia, [[Karađorđević György szerb trónörökös|György]] herceg lemondott a trónöröklési jogáról, és ekkor lett trónörökös a kisebbik fia, aki követte apját a trónon, [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor]] herceg.
[[1909]]. [[március 28.|március 28]]-án elsőszülött fia, [[Karađorđević György szerb trónörökös|György]] herceg lemondott a trónöröklési jogáról, és ekkor lett trónörökös a kisebbik fia, aki követte apját a trónon, [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor]] herceg.


Uralkodása alatt alakult meg a [[Balkán-szövetség]], amely a még [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alá tartozó országrészek felosztására tekintette céljának. A [[Balkán-háború]]k Péter uralkodása idején jött létre a Balkán-szövetség a félsziget még török uralom alatt lévő területeinek megszerzésére. Az [[1912]]–[[1913]]. évi [[Balkán-háború]]k idején szerezte meg Szerbia [[Koszovó]], [[Makedónia (régió)|Makedónia]] és [[Novi Pazar (Szerbia)|Novi Pazar]] egy részét.<ref>Lásd Bíró (2001).</ref>
Uralkodása alatt alakult meg a [[Balkán-szövetség]], amely a még [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alá tartozó országrészek felosztását tekintette céljának. Az [[1912]]–[[1913]]. évi [[Balkán-háború]]k idején szerezte meg Szerbia [[Koszovó]], [[Makedónia (régió)|Makedónia]] és [[Novi Pazar (Szerbia)|Novi Pazar]] egy részét.<ref>Lásd Bíró (2001).</ref>


Erősen befolyásolható személyiség volt, akit élete végéig rövid pórázon tartottak a királygyilkosok. Egészségi állapota folyamatosan romlott,<ref>[http://ujvilagszuletett2.elsovilaghaboru.com/eletrajz/i-p%C3%A9ter I. Péter]</ref> ezért
[[1914]]. [[július 5.|július 5]]-én, röviddel az [[első világháború]] kitörése előtt betegsége miatt átadta a valódi hatalmat másodszülött fiának, [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor]] hercegnek, de nem mondott le a trónról, és haláláig, [[1921]]-ig papíron uralkodó maradt, ezért fia addig csak régensként uralkodott, így [[Jugoszlávia]] elődje a Szerbek, Horvátok, Szlovének Királysága hivatalosan még az ő uralkodása alatt jött létre [[1918]]-ban.
[[1914]]. [[július 5.|július 5]]-én, röviddel az [[első világháború]] kitörése előtt átadta a valódi hatalmat másodszülött fiának, [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor]] hercegnek. Nem mondott le a trónról, és haláláig, [[1921]]-ig papíron uralkodó maradt, ezért fia addig csak régensként uralkodott, így [[Jugoszlávia]] elődje a Szerbek, Horvátok, Szlovének Királysága hivatalosan még az ő uralkodása alatt jött létre [[1918]]-ban.


==Gyermekei==
==Gyermekei==

A lap 2020. november 28., 18:15-kori változata

Ez a szócikk a szerb királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Péter (egyértelműsítő lap).
I. Péter
Karađorđević Péter
I. Péter közvetlenül a megkoronázása után
I. Péter közvetlenül a megkoronázása után
RagadványneveFelszabadító
Szerbiai Királyság királya
Петар I/Petar I
Uralkodási ideje
1903. június 15. – 1918. december 1.[1]
KoronázásaBelgrád
1904. szeptember 21.
ÖrököseKarađorđević György
ElődjeI. (Obrenović) Sándor
Utódjamegszűnt
a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya
Петар I/Petar I
Uralkodási ideje
1918. december 1. – 1921. augusztus 16.
Koronázásanem volt külön koronázás
Elődjeönmaga mint szerb király
UtódjaI. (Karađorđević) Sándor
Életrajzi adatok
UralkodóházKarađorđević család
Született1844. június 29.
Belgrád
Elhunyt1921. augusztus 16. (77 évesen)
Belgrád
NyughelyeOplenac
ÉdesapjaI. (Karađorđević) Sándor szerb fejedelem (1806–1885)
ÉdesanyjaPersida Nenadović (1813–1873)
Testvére(i)
  • Prince Arsen of Yugoslavia
  • Kleopatra Karađorđević
HázastársaPetrović-Njegoš Zorka montenegrói hercegnő (1864–1890)
Gyermekei1. Ilona (1884–1962)
2. Milena (1886–1887)
3. György (1887–1972)
4. Sándor (1888–1934)
5. András (1890–1890)
I. Péter aláírása
I. Péter aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Péter (Belgrád, 1844. június 29. – Belgrád, 1921. augusztus 16.), szerbül: Петар I Карађорђевић, latin betűkkel: Petar I Karađorđević, Szerbia királya, 1918-tól a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya. A Karagyorgyevics-ház (szerbül: Карађорђевић, illetőleg Karađorđević) tagja.

Élete

I. (Karađorđević) Sándor szerb fejedelem és Persida Nenadović ötödik gyermekeként és harmadszülött fiaként született 1844. június 29-én Belgrádban. 1847-ben a kiskorú bátyjának a halála után lett apja örököse, aki viszont 1859-ben lemondott a trónról, így az Obrenovićok kerültek újra hatalomra, apja a családjával száműzetésbe ment.

1883. augusztus 1-jén dinasztikus házasságot kötött, és feleségül vette Petrović-Njegoš Zorka (1864–1890) montenegrói hercegnőt, I. Miklós montenegrói herceg, későbbi király legidősebb lányát, aki ötödik gyermekének a szülésébe halt bele a megszületett kisfiával együtt 1890-ben hazájában, Cetinjében. Péter későbbi utóda, Sándor herceg is Montenegró fővárosában, Cetinjében látta meg a napvilágot. Péter több házasságot nem kötött.

I. Péter szerb király 1910 körül
I. Péter a koronával a fején Belgrádban a Mihály fejedelem utcáján 1904-ben

1903. június 11-én meggyilkolták a gyermektelen I. (Obrenović) Sándor szerb királyt a feleségével, Draga királynéval együtt. 1903. június 15-én a parlament királlyá választotta.

Visszaállította az 1888. évi alkotmányt, amely helyreállította a parlament hatalmát. Külpolitikai orientációjában változás következett be és az Osztrák–Magyar Monarchia helyett Oroszország felé közeledett.

1909. március 28-án elsőszülött fia, György herceg lemondott a trónöröklési jogáról, és ekkor lett trónörökös a kisebbik fia, aki követte apját a trónon, Sándor herceg.

Uralkodása alatt alakult meg a Balkán-szövetség, amely a még Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó országrészek felosztását tekintette céljának. Az 1912–1913. évi Balkán-háborúk idején szerezte meg Szerbia Koszovó, Makedónia és Novi Pazar egy részét.[2]

Erősen befolyásolható személyiség volt, akit élete végéig rövid pórázon tartottak a királygyilkosok. Egészségi állapota folyamatosan romlott,[3] ezért 1914. július 5-én, röviddel az első világháború kitörése előtt átadta a valódi hatalmat másodszülött fiának, Sándor hercegnek. Nem mondott le a trónról, és haláláig, 1921-ig papíron uralkodó maradt, ezért fia addig csak régensként uralkodott, így Jugoszlávia elődje a Szerbek, Horvátok, Szlovének Királysága hivatalosan még az ő uralkodása alatt jött létre 1918-ban.

Gyermekei

Jegyzetek

  1. ↑ 1915. novemberétől 1918. decemberéig görögországi száműzetésben volt az egész királyi család és a kormány.
  2. ↑ Lásd Bíró (2001).
  3. ↑ I. Péter
  4. ↑ Mária I. Ferdinánd román király leánya volt.
  5. ↑ Alexandra Sándor görög király utószülött leánya volt.

Irodalom

  • Bíró László: A Karadjordjevicek, História, 2001. URL: Lásd Külső hivatkozások

Források


Előző uralkodó:
I. (Obrenović) Sándor
Szerbia királya
1903 – 1918		a modern kori Szerbia címere
 Következő uralkodó:
megszűnt
Előző
önmaga mint szerb király 		Szerbek, Horvátok, Szlovének királya
1918 – 1921 		Következő
I. (Karađorđević) Sándor


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Péter_szerb_király&oldid=23299403”