„Keleti pályaudvar” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a 2020–2021 menetrendváltás változások AWB |
a 2020–2021 menetrendváltás változások AWB |
||
87. sor: | 87. sor: | ||
{{Kör-IC}} |
{{Kör-IC}} |
||
{{Debrecen–Miskolc–Budapest-InterCity}} |
{{Debrecen–Miskolc–Budapest-InterCity}} |
||
{{Budapest–Sátoraljaújhely-InterCity|Füzér=i|Sajó=i}} |
{{Budapest–Sátoraljaújhely-InterCity|Füzér=i|Sajó=i|Zemplén=i}} |
||
{{Budapest–Miskolc-InterCity}} |
{{Budapest–Miskolc-InterCity}} |
||
{{Budapest–Hidasnémeti-InterCity}} |
{{Budapest–Hidasnémeti-InterCity}} |
A lap 2020. november 27., 23:32-kori változata
Keleti pályaudvar | |
A Keleti pályaudvar főépülete a Baross tér felől nézve (2014) | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | Budapest |
Cím | Kerepesi út 2-4. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | SU |
UIC állomáskód | 5510017 |
IBNR állomáskód | 5500003 |
Megnyitás | 1884. július 15. |
Építési stílus | eklektikus építészet |
Építész(ek) | |
Felhasználási terület | |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 116 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 13 |
Peronszélek száma | 16 |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Szolgáltatások | |
Vonatok | |
Wi-Fi | ingyenes |
Átszállási lehetőségek |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 05′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 05′ 01″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva és a Nyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is.[1] A pályaudvar négy fő vasútvonal: Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat kiinduló és végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren. 1970 óta a 2-es metró állomása, 2014-től pedig a 4-es metró végállomása. A pályaudvar trolibuszokkal, a 24-es villamossal, valamint számos buszjárattal is megközelíthető.
Fekvése
A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. A Baross téren álló pályaudvart 1884. augusztus 16-án adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá. A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát – a róla elnevezett tér közepén – 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1968-as átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. 2013 decemberében újra az eredeti helyén állították fel a tér átépítésének részeként. A Keleti pályaudvar funkcióit 1884–2005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki.
Története
- Lásd még: a Budapest vasútállomásai cikket
A kezdetektől
A kiegyezés után, a mai Budapest területén öt nagy vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése vált szükségessé. Ezt a pályaudvart a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél építették meg.
A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.
Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz. A Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél csatlakozó vágányok a Keleti pályaudvar mellett kiszolgálták a Józsefvárosi pályaudvart is, a nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.
A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak.
A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatpárok számának takarékosságból való csökkenése miatt, a szerelvényeket több kocsiból állították össze. Hosszúságuk az új típusú, forgózsámolyos személykocsik megjelenésével tovább nőtt.
A pályaudvar szűkös területe miatt a forgalomnövekedést a vágányhálózat átépítésével, új vágánykapcsolatok alkalmazásával tudták megoldani. A pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket.
A II. világháborútól napjainkig
A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti téren 1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek. 1968-ban, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információk, az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz.
Az épület
Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt.
A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki ingavonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány (többnyire a balassagyarmati vonatoké) és 3 vágány a déli oldalon.
A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése az 1989-es vágányzat- és peronátépítés óta Domino D70 típusú. A vágányzat- és peronfelújítás 2019 májusában megismétlődött.[2]
Műemléki jellege
- 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szoborcsoportot az 1990-es években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tervezőjének a szobra látható. Alkotóik: Strobl Alajos és Vasadi Ferenc. A főhomlokzat óra alatti részén, az oszlopok tetejéről az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták.
- A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A csarnok tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe.
- A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte.
A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le.
Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.
-
A pályaudvar 1912-ben egy korabeli képeslapon
-
A Keleti pályaudvar 1900 körül
-
A Keleti pályaudvar és az átépített aluljáró 2014. április 3-án
-
A pályaudvar és az előtte lévő aluljáró 1985-ben
-
A Lotz-csarnok 2008-ban
Forgalom
Képgaléria
-
A Keleti pályaudvar elölnézetből 2003-ban
-
A felújított főhomlokzat 2011-ben
-
A Lotz-csarnok 2009-ben
-
A nemzetközi pénztárak 2005-ben
-
A csarnok belülről 2005-ben
-
Csontváry Kosztka Tivadar festménye (1902)
-
A csarnok tetőszerkezete 2012-ben
-
A tető keresztmetszete láncgörbe
-
Vasút és forgalom – Than Mór festménye a Lotz-csarnokban (1884)
-
A 4-es metró állomásának építése a Keleti alatt 2014-ben
-
Keleti fények … (A WLM 2013 fotópályázat döntős képe)
-
A pályaudvar homlokzata 2016-ban
Megközelítése budapesti közösségi közlekedéssel
- Metró:
- Busz: 5, 7, 7E, 8E, 20E, 30, 30A, 108E, 110, 112, 133E, 178, 230
- Villamos: 2M, 24
- Trolibusz: 73M, 76, 78, 79M, 80, 80A
- Éjszakai autóbuszjárat: 907, 908, 931, 956, 973, 990
- Vonat: lásd feljebb
Jegyzetek
- ↑ 125 éves a Keleti Pályaudvar (pdf). mav.hu. [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
- ↑ https://444.hu/2019/05/24/hetfon-ujranyit-a-keleti-palyaudvar
Források
- A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 406-411. o.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. 500. o. ISBN 963-955-626-2
- Budapest-Keleti [5510017] szolgálati hely adatai. Kapella 2. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
Egyéb irodalom
- Buskó András: Budapest – Keleti pályaudvar, TKM Egyesület, Budapest, 1991, ISBN 963-555-815-5 (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára-sorozat 421.)
- Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-13-1581-9
További információk
- Budapest-Keleti vasútállomás a vasutimenetrend.hu oldalon
- A Budapest-Keleti pályaudvar egy napja. YouTube
- Megújult a Keleti pályaudvar Lotz-terme
- A Keleti pályaudvar a MÁV-START oldalán (jegypénztárak, nyitvatartások)
- A Keleti pályaudvar a Vasútállomások.hu-n
- A Vendégváró cikke és térkép Keleti pályaudvar, Budapest, Magyarország
- A kivitelezők
- Képe 1905 körül
- Közelkép a homlokzatról
- ’A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel’
- Égtájak és pályaudvarok
- Légifotók a pályaudvarról
- Halász Péter: RegionalBahn: A Keleti tíz éve. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 29.)
- Budapest ostroma 1944-45 (Keleti pályaudvar)
- T. Hámori Ferenc: IHO - Vasút - Isten éltessen, Keleti pályaudvar! – 1. rész. iho.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 17.)