„Bálint József (politikus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|az erdélyi pap-politikusról|Bálint Lajos (egyértelműsítő lap)}} |
|||
'''Bálint József''' ([[Oroszhegy]], [[1901]]. [[szeptember 17.]] – [[Pécs]], [[1988]]. [[február 21.]]) római katolikus pap, szentszéki tanácsos, az [[Erdélyi Római Katolikus Népszövetség]] igazgatója, a [[második bécsi döntés]] után az [[Erdélyi Párt]] országgyűlési képviselője. |
'''Bálint József''' ([[Oroszhegy]], [[1901]]. [[szeptember 17.]] – [[Pécs]], [[1988]]. [[február 21.]]) római katolikus pap, szentszéki tanácsos, az [[Erdélyi Római Katolikus Népszövetség]] igazgatója, a [[második bécsi döntés]] után az [[Erdélyi Párt]] országgyűlési képviselője. |
||
A lap 2020. november 27., 15:24-kori változata
Bálint József (Oroszhegy, 1901. szeptember 17. – Pécs, 1988. február 21.) római katolikus pap, szentszéki tanácsos, az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség igazgatója, a második bécsi döntés után az Erdélyi Párt országgyűlési képviselője.
Gyermek és ifjúkora
1901-ben született Bálint József oroszhegyi tanító és Wallandt Anna gyermekeként. Középiskolai tanulmányait 1912-től a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (egy év kivételével). 1920-ban érettségizett. Ezt követően katonai szolgálatot teljesített, majd egy ideig az egyik zsil-völgyi bányában dolgozott. 1923-tól a gyulafehérvári papnevelő intézetben tanult teológiát. 1927-ben szentelték pappá.
Papi és politikia pályafutása
Első segédlelkészi beosztása Ditróba szólt. 1929-től Marosvásárhelyen, majd 1932-től Kolozsváron szolgált káplánként és hitoktatóként, emellett mindkét helyen egyúttal a Kolping Legényegylet igazgatója volt, Kolozsváron egészen 1942 májusáig.
1936-tól lett – Márton Áron utódaként – az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség ideiglenes, majd 1937-től megválasztott igazgatója. 1939 decemberében Márton Áron szentszéki tanácsossá nevezte ki. 1940 áprilisától a kolozsvári Szent Mihály Egyházközség választmányának tagja.
1940 októberétől a magyar országgyűlésbe behívott erdélyi képviselő, az 1940 decemberében megalakult Erdélyi Párt tagja.
1942-ben „summa cum laude” minősítéssel kánonjogi doktori címet szerzett kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen.
1943 februárjától a Kolping-féle Katolikus Legényegyesületek egyházmegyei igazgatója.
1944 januárjában megválasztották az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata szociális szakosztályának elnökévé.
1944. szeptemberében, a közelgő front, ill. Kolozsvár várható megszállása elől menekülve elhagyta Erdélyt.
Amikor a háború után Romániában eljárást indítottak az Erdélyi Párt egykori képviselői ellen, Bálint Józsetet 1946-ban – távollétében – a kolozsvári népbíróság 10 év börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte.[1]
1944-től a Szombathelyi Egyházmegye területén működött. 1944-től 1952-ig kisegítő lelkész volt a szombathelyi Székesegyházi Főplébánián, majd 1952–1954-ig Nádasdon.
1954-től nyugállományba vonult papként Pécsre költözött, ahol élete végéig lakott. Itteni tartózkodása alatt – nem hivatalosan – kisegítő lelkészként működött különböző plébániákon. 87 éves korában hunyt el a pécsi klinikán. Március 1-jén temették el Pécsett, a köztemetőben nyugszik.
Oroszhegy község tisztelettel őrzi emlékét, a diafalvi általános iskola az ő nevét viseli 2000 óta.
Jegyzetek
Források
- Korabeli hírlapok (Ellenzék, Keleti Újság) az Arcanum Digitális Tudománytárban
- Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) egyházmegye történeti papi névtára, Budapest – Kolozsvár, 2009.
- Schematismus Dioecesis Sabariensis, Szombathely, 1947.
- Névtár a Szombathelyi Egyházmegyében működő római katolikus papságról. Kézirat, Szombathely, 1954.
- A Szombathelyi Egyházmegye névtára, Szombathely, 1972.
- Gyürki László: Calendarium: [a Szombathelyi Egyházmegye elhunyt papjai, 1777-2002], Körmend, 2001.
- Katona Zoltán: Az oroszhegyi „Jóska pap”, aki nem szavazta meg a zsidótörvényt. In: Udvarhelyi Hírportál. 2016. november 25.