„Tuja (növénynemzetség)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.147.210.227 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
szerk., kat.
3. sor: 3. sor:
| status =
| status =
| image = Thuja occidentalis forest 2 Wisconsin.jpg
| image = Thuja occidentalis forest 2 Wisconsin.jpg
| image_width =
| image_width = Tujaerdő [[Wisconsin]]ban
| image_caption = Tujaerdő (Közönséges tuja – ''Thuja occidentalis'') az Amerikai Egyesült Államok Wisconsin államában
| image_caption = Tujaerdő (Közönséges tuja – ''Thuja occidentalis'') az Amerikai Egyesült Államok Wisconsin államában
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
13. sor: 13. sor:
| genus = '''Thuja'''
| genus = '''Thuja'''
| genus_authority = [[Carl von Linné|L.]] 1753<ref>Linné, 1002. o.</ref>
| genus_authority = [[Carl von Linné|L.]] 1753<ref>Linné, 1002. o.</ref>
| subdivision_ranks = [[Faj]]ok
| subdivision = szövegben
| synonyms =
| synonyms =
| wikispecies = Thuja
| wikispecies = Thuja
18. sor: 20. sor:
}}
}}


A '''tuja''' ''(Thuja)'' a [[ciprusfélék]] ''(Cupressaceae)'' családjába tartozó növénynemzetség.
A '''tuja''' ''(Thuja)'' a [[toboztermők]] ''(Pinophyta)'' közé sorolt [[ciprusfélék]] ''(Cupressaceae)'' családjának egyik növénynemzetsége mintegy öt fajjal.


== Származása, elterjedése ==
== Tudnivalók ==
Egyes fajai Kelet-Ázsiában, mások Észak-Amerikában honosak.
A tuják közé [[örökzöld növény|örökzöld]] [[fa (botanika)|fa]]- és [[cserje]]fajok tartoznak, melyek Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonosak, ahol természetes [[erdő]]alkotók. Gyakori [[dísznövény]]ek, és sokféle kertészeti változatuk ismert.


== Fajai ==
Általában kúp alakúak, a hajtásrendszerük vízszintes elrendeződésű. [[Hajtás]]aik a színükön általában sötétebbek, fényesebbek, a fonákukon halványabbak. [[Pikkelylevél|Pikkelyleveleik]] keresztben átellenesen, rányomottan állnak, a fonákukon a [[Levél (botanika)|levelek]] közötti mélyedésekben hamvas szürke vagy ezüstös rajzolat lehet. Leveleik szétmorzsolva illatosak.


* ''[[Thuja koraiensis]]'' Nakai<ref name="TPL, Thuja">TPL, Thuja</ref> – [[koreai tuja]]<ref name="Priszter, 257. és 521. o.">Priszter, 257. és 521. o.</ref>
Kis, felálló [[toboz]]aik megnyúlt elliptikusak, a tobozpikkelyek fiatalon ívesen hajlók, egymásra borulók, éretten barnák, szétállók.

== Fajok ==
* ''[[Thuja koraiensis]]'' Nakai<ref name="TPL, Thuja">TPL, Thuja</ref> – [[Koreai tuja]]<ref name="Priszter, 257. és 521. o.">Priszter, 257. és 521. o.</ref>
* ''Thuja occidentalis'' L.<ref name="TPL, Thuja"/> – Közönséges tuja ([[nyugati tuja]], nyugati életfa, tuja)<ref name="Priszter, 257. és 521. o."/>
* ''Thuja occidentalis'' L.<ref name="TPL, Thuja"/> – Közönséges tuja ([[nyugati tuja]], nyugati életfa, tuja)<ref name="Priszter, 257. és 521. o."/>
* ''Thuja plicata'' Donn ex D.Don<ref name="TPL, Thuja"/> – [[Óriás tuja]] (óriás életfa)<ref name="Priszter, 257. és 521. o."/>
* ''Thuja plicata'' Donn ex D.Don<ref name="TPL, Thuja"/> – [[óriás tuja]] (óriás életfa)<ref name="Priszter, 257. és 521. o."/>
* ''[[Thuja standishii]]'' (Gordon) Carrière<ref name="TPL, Thuja"/> – [[Foszlókérgű tuja]]<ref name="Priszter, 257. és 521. o."/>
* ''[[Thuja standishii]]'' (Gordon) Carrière<ref name="TPL, Thuja"/> – [[foszlókérgű tuja]]<ref name="Priszter, 257. és 521. o."/>
* ''[[Thuja sutchuenensis]]'' Franch.<ref name="TPL, Thuja"/> – [[Kínai tuja]]<ref name="Priszter, 257. és 521. o."/>
* ''[[Thuja sutchuenensis]]'' Franch.<ref name="TPL, Thuja"/> – [[kínai tuja]]<ref name="Priszter, 257. és 521. o."/>


A malonyai tuja (''Thuja occidentalis'' cv. ''Malonyana'') a közönséges tuja egyik változata.
A '''malonyai tuja''' (''Thuja occidentalis'' cv. ''Malonyana'') a közönséges tuja egyik változata.


Korábban a ''Thuja'' nemzetségbe sorolták a ma már a monotipikus ''Platycladus'' nemzetségbe sorolt [[keleti életfa|keleti életfát]] ''(Platycladus orientalis)'' is.
Korábban a ''Thuja'' nemzetségbe sorolták a ma már a monotipikus ''Platycladus'' nemzetségbe sorolt [[keleti életfa|keleti életfát]] ''(Platycladus orientalis)'' is.

== Megjelenése, felépítése ==
Fajai [[fa (botanika)|fák]] vagy [[cserje|cserjék]]. Koronája általában kúp alakúak, vízszintes hajtásokkal. A [[hajtás]]ok színe általában sötétebb és fényesebb, a fonáka halványabb és fakó.
[[Pikkelylevél|Pikkelylevelei]] keresztben átellenesen, rányomottan állnak, a fonákukon a levelkék közötti mélyedésekben gyakran hamvas szürke vagy ezüstös rajzolattal. A szétmorzsolt levelek illata kellemes.

Kis, megnyúlt elliptikus [[toboz]]ai felállnak. A fiatal tobozpikkelyek ívesen hajlanak és egymásra borulnak, éretten barnák és szétállóak.

== Életmódja, termőhelye ==

[[örökzöld növény|Örökzöld]]. Természetes élőhelyein erdőalkotó.
== Felhasználása ==

Gyakori [[dísznövény]], az egyes fajoknak sok kertészeti változata ismert.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


{{jegyzetek}}
== Források ==
== Források ==
* {{cite book |last= |first= |authorlink= |coauthors= |editor=Bárány Lászlóné |title=Magyar Nagylexikon, 17. kötet, Szp–Ung |year=2003 |publisher=Magyar Nagylexikon Kiadó |location=Budapest |language=magyar |id={{ISBN|963 9257 17 6}} (17. kötet), {{ISBN|963 05 6611 7}} (összkiadás) |pages=773 |chapter=„tuja”}}
* {{cite book |last= |first= |authorlink= |coauthors= |editor=Bárány Lászlóné |title=Magyar Nagylexikon, 17. kötet, Szp–Ung |year=2003 |publisher=Magyar Nagylexikon Kiadó |location=Budapest |language=magyar |id={{ISBN|963 9257 17 6}} (17. kötet), {{ISBN|963 05 6611 7}} (összkiadás) |pages=773 |chapter=„tuja”}}
46. sor: 58. sor:
* '''Priszter:''' {{cite book |author=Priszter Szaniszló |authorlink=Priszter Szaniszló |title=Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára |year=1999 |publisher=Mezőgazda Kiadó |location=Budapest |language=magyar |isbn=963 9121 22 3 |pages=257, 521}}
* '''Priszter:''' {{cite book |author=Priszter Szaniszló |authorlink=Priszter Szaniszló |title=Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára |year=1999 |publisher=Mezőgazda Kiadó |location=Budapest |language=magyar |isbn=963 9121 22 3 |pages=257, 521}}
* '''TPL, Thuja:''' {{cite web |url=http://www.theplantlist.org/browse/G/Cupressaceae/Thuja/ |title=Thuja |accessdate=2013-01-17 |format=html |work=The Plant List (2010), Version 1 |publisher=Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden |language=angol }}
* '''TPL, Thuja:''' {{cite web |url=http://www.theplantlist.org/browse/G/Cupressaceae/Thuja/ |title=Thuja |accessdate=2013-01-17 |format=html |work=The Plant List (2010), Version 1 |publisher=Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden |language=angol }}

{{Taxonbar}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
{{Portál|Biológia}}
51. sor: 64. sor:
[[Kategória:Növénynemzetségek]]
[[Kategória:Növénynemzetségek]]
[[Kategória:Ciprusfélék]]
[[Kategória:Ciprusfélék]]

[[Kategória:Kelet-ázsiai flóraterület]]

[[Kategória:Pacifikus–észak-amerikai flóraterület]]

[[Kategória:Atlantikus–észak-amerikai flóraterület]]

A lap 2020. november 26., 21:00-kori változata

Tuja
Tujaerdő (Közönséges tuja – Thuja occidentalis) az Amerikai Egyesült Államok Wisconsin államában
Tujaerdő (Közönséges tuja – Thuja occidentalis) az Amerikai Egyesült Államok Wisconsin államában
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Alcsalád: Cupressoideae
Nemzetség: Thuja
L. 1753[1]
Fajok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tuja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tuja témájú médiaállományokat és Tuja témájú kategóriát.

A tuja (Thuja) a toboztermők (Pinophyta) közé sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának egyik növénynemzetsége mintegy öt fajjal.

Származása, elterjedése

Egyes fajai Kelet-Ázsiában, mások Észak-Amerikában honosak.

Fajai

A malonyai tuja (Thuja occidentalis cv. Malonyana) a közönséges tuja egyik változata.

Korábban a Thuja nemzetségbe sorolták a ma már a monotipikus Platycladus nemzetségbe sorolt keleti életfát (Platycladus orientalis) is.

Megjelenése, felépítése

Fajai fák vagy cserjék. Koronája általában kúp alakúak, vízszintes hajtásokkal. A hajtások színe általában sötétebb és fényesebb, a fonáka halványabb és fakó. Pikkelylevelei keresztben átellenesen, rányomottan állnak, a fonákukon a levelkék közötti mélyedésekben gyakran hamvas szürke vagy ezüstös rajzolattal. A szétmorzsolt levelek illata kellemes.

Kis, megnyúlt elliptikus tobozai felállnak. A fiatal tobozpikkelyek ívesen hajlanak és egymásra borulnak, éretten barnák és szétállóak.

Életmódja, termőhelye

Örökzöld. Természetes élőhelyein erdőalkotó.

Felhasználása

Gyakori dísznövény, az egyes fajoknak sok kertészeti változata ismert.

Jegyzetek

  1. Linné, 1002. o.
  2. a b c d e TPL, Thuja
  3. a b c d e Priszter, 257. és 521. o.

Források

  • szerk.: Bárány Lászlóné: „tuja”, Magyar Nagylexikon, 17. kötet, Szp–Ung (magyar nyelven). Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 773. o.. ISBN 963 9257 17 6 (17. kötet), ISBN 963 05 6611 7 (összkiadás) (2003) 
  • Linné: Carolus Linnaeus. Species Plantarum: Tomus II. (HTML), digitalizált változat (angol, latin nyelven), Botanicus Digital Library [1]: Missouri Botanical Garden Library, 1002. o. [1753] (é.n.). Hozzáférés ideje: 2013. február 21. 
  • Priszter: Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára (magyar nyelven). Budapest: Mezőgazda Kiadó, 257, 521. o. (1999). ISBN 963 9121 22 3 
  • TPL, Thuja: Thuja (angol nyelven) (html). The Plant List (2010), Version 1. Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden. (Hozzáférés: 2013. január 17.)