„Wiedermann Károly (tanár)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kieg.
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
Apja Rozsnyón a székesegyház karnagya volt. A gimnáziumot, majd a bölcseleti és jogi tanfolyamot [[Kassa|Kassá]]n végezte. Azonban a természettudományok iránti szeretete végül a a [[Selmeci Akadémia|selmecbányai bányászati akadémiá]]hoz vonzotta, ahol két évig tanult. Ezután a bécsi polytechnikumot kereste föl; itt közel négy évet (1853-ig) töltött és tagja volt a fizikai műintézetnek; főleg az elektromos kutatások kötötték le figyelmét.
Apja Rozsnyón a székesegyház karnagya volt. A gimnáziumot, majd a bölcseleti és jogi tanfolyamot [[Kassa|Kassá]]n végezte. Azonban a természettudományok iránti szeretete végül a a [[Selmeci Akadémia|selmecbányai bányászati akadémiá]]hoz vonzotta, ahol két évig tanult. Ezután a bécsi polytechnikumot kereste föl; itt közel négy évet (1853-ig) töltött és tagja volt a fizikai műintézetnek; főleg az elektromos kutatások kötötték le figyelmét.


1853. október 3-án kezdte meg [[Kassa|Kassá]]n tanári pályáját az állami főgimnáziumnál. A helytartótanács felhívására gimnáziumi tantervet dolgozott ki. Ennek jutalmául 1861-ben a [[lőcse]]i királyi főgimnáziumba helyezték, igazgatói állásba. Itt újjáteremtette az intézetet és magyarosította a közszellemet. 1865-ben a tanügyi ankét tagjaként szerepelt. 1863-tól kezdve hosszú éveken keresztül a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium igazgatójaként működött. Mind a lőcsi, mind a pozsonyi gimnázium múzeumát ő alapozta, iletve erősítette meg.<ref>[https://www.zobodat.at/pdf/VNVerPres_NF_9_0136-0141.pdf Wagner Lajos: Wiedermann Károly... emlékezete. Zobodat (Zooligical-Botanical Database) Személyek. Adatbázis.]</ref>
1853. október 3-án kezdte meg [[Kassa|Kassá]]n tanári pályáját az állami főgimnáziumnál. A helytartótanács felhívására gimnáziumi tantervet dolgozott ki. Ennek jutalmául 1861-ben a [[lőcse]]i királyi főgimnáziumba helyezték, igazgatói állásba. Itt újjáteremtette az intézetet és magyarosította a közszellemet. 1865-ben a tanügyi ankét tagjaként szerepelt. 1863-tól kezdve hosszú éveken keresztül a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium igazgatójaként működött. Mind a lőcsi, mind a pozsonyi gimnázium múzeumát ő alapozta, iletve erősítette meg. Kiváló zongorista és hegedűs is volt, szívesen zenélt a Pozsonyi Székesegyházi Zeneegyesület tagjaként. <ref name="zobodat">[https://www.zobodat.at/pdf/VNVerPres_NF_9_0136-0141.pdf Wagner Lajos: Wiedermann Károly... emlékezete. Zobodat (Zooligical-Botanical Database) Személyek. Adatbázis.]</ref>


1862-től beutazta ismeretek gyűjtése céljából [[Európa]] nagy részét: [[Németország]]ot, [[Belgium]]ot, [[Hollandia|Hollandiá]]t és [[Franciaország]]ot; 1876-ban a kormány [[Svájc]]ba küldte újabb tanulmányútra.
1862-től beutazta ismeretek gyűjtése céljából [[Európa]] nagy részét: [[Németország]]ot, [[Belgium]]ot, [[Hollandia|Hollandiá]]t és [[Franciaország]]ot; 1876-ban a kormány [[Svájc]]ba küldte újabb tanulmányútra.


Igazgatósága alatt 1883-ban a középiskolákat illetően reformkérdések merültek fel, s az elsők közt volt, aki az előnyös változtatások előadójává lett. 1876. június 30-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pozsonyi tankerület ideiglenes főigazgatóságával tüntette ki, mely állást egészen 1884. május 27-ig pozsonyi főgimnáziumi igazgatóságával párhuzamosan töltötte be, s csak ekkor erősítették meg király tankerületi főigazgatói állásában véglegesen, s egyben királyi tanácsossá is kinevezték.<ref name=főgimn">[http://www.elib.hu/16900/16908/16908.pdf Schönvitzky Bertalan: A pozsonyi kir. kat. főgimnázium története, Pozsony, Éder István Könyvnyomdája, 1896. 380. oldal]</ref>
Igazgatósága alatt 1883-ban a középiskolákat illetően reformkérdések merültek fel, s az elsők közt volt, aki az előnyös változtatások előadójává lett. 1876. június 30-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pozsonyi tankerület ideiglenes főigazgatóságával tüntette ki, mely állást egészen 1884. május 27-ig pozsonyi főgimnáziumi igazgatóságával párhuzamosan töltötte be, s csak ekkor erősítették meg király tankerületi főigazgatói állásában véglegesen, s egyben királyi tanácsossá is kinevezték.<ref name=főgimn">[http://www.elib.hu/16900/16908/16908.pdf Schönvitzky Bertalan: A pozsonyi kir. kat. főgimnázium története, Pozsony, Éder István Könyvnyomdája, 1896. 380. oldal]</ref>

A temetése utáni megemlékezésben valóságos polihisztorként jellemezték, mint az általános műveltség igazi képviselőjét, a magyar, a latin, a német és a francia nyelvészet és irodalom ismerőjét, de a földrajz- és a történelemtudományban is ritka jártasságát méltatták.<ref name="zobodat"/>


42 évi tanügy terén eltöltött munkásság után váratlanul halt meg, s a pozsonyi Szent András temetőben helyezték örök nyugalomra.<ref>[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/629394# Gyászjelentése. Pannon Digitális Egyesített Archívum – OSZK.]</ref> ''„A pozsonyi és a tankerületi tanárok nagy számban jelentek meg az általá­nosan szeretett és becsült főigazgató temetésén s azzal fejezték ki emléke iránt érzett kegyeletüket, hogy az ifjúság adomá­nyaival együtt 731 forint 96 krajcárnyi összeget adtak össze, hogy azon a felejthetetlen hivatalfőnek a pozsonyi Szt. András teme­tőben lévő sírját méltó emlékoszlop jelölje. A síremlék még az 1895. év őszén el is készült, és késő időig fogja hirdetni Wiedermannak és az alája rendelt tanároknak egymáshoz való kegyeletes viszonyát.”''<ref name=főgimn"/>
42 évi tanügy terén eltöltött munkásság után váratlanul halt meg, s a pozsonyi Szent András temetőben helyezték örök nyugalomra.<ref>[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/629394# Gyászjelentése. Pannon Digitális Egyesített Archívum – OSZK.]</ref> ''„A pozsonyi és a tankerületi tanárok nagy számban jelentek meg az általá­nosan szeretett és becsült főigazgató temetésén s azzal fejezték ki emléke iránt érzett kegyeletüket, hogy az ifjúság adomá­nyaival együtt 731 forint 96 krajcárnyi összeget adtak össze, hogy azon a felejthetetlen hivatalfőnek a pozsonyi Szt. András teme­tőben lévő sírját méltó emlékoszlop jelölje. A síremlék még az 1895. év őszén el is készült, és késő időig fogja hirdetni Wiedermannak és az alája rendelt tanároknak egymáshoz való kegyeletes viszonyát.”''<ref name=főgimn"/>

A lap 2020. november 21., 18:23-kori változata

Wiedermann Károly
Született1829. október 22.[1]
Rozsnyó[1]
Elhunyt1895. március 27. (65 évesen)[2]
Pozsony[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaiskolaigazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Wiedermann Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wiedermann Károly (Rozsnyó (Gömör m.), 1829. október 22.– Pozsony, 1895. március 27.) fizikatanár, királyi főigazgató, királyi tanácsos.

Életpályája

Apja Rozsnyón a székesegyház karnagya volt. A gimnáziumot, majd a bölcseleti és jogi tanfolyamot Kassán végezte. Azonban a természettudományok iránti szeretete végül a a selmecbányai bányászati akadémiához vonzotta, ahol két évig tanult. Ezután a bécsi polytechnikumot kereste föl; itt közel négy évet (1853-ig) töltött és tagja volt a fizikai műintézetnek; főleg az elektromos kutatások kötötték le figyelmét.

1853. október 3-án kezdte meg Kassán tanári pályáját az állami főgimnáziumnál. A helytartótanács felhívására gimnáziumi tantervet dolgozott ki. Ennek jutalmául 1861-ben a lőcsei királyi főgimnáziumba helyezték, igazgatói állásba. Itt újjáteremtette az intézetet és magyarosította a közszellemet. 1865-ben a tanügyi ankét tagjaként szerepelt. 1863-tól kezdve hosszú éveken keresztül a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium igazgatójaként működött. Mind a lőcsi, mind a pozsonyi gimnázium múzeumát ő alapozta, iletve erősítette meg. Kiváló zongorista és hegedűs is volt, szívesen zenélt a Pozsonyi Székesegyházi Zeneegyesület tagjaként. [3]

1862-től beutazta ismeretek gyűjtése céljából Európa nagy részét: Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Franciaországot; 1876-ban a kormány Svájcba küldte újabb tanulmányútra.

Igazgatósága alatt 1883-ban a középiskolákat illetően reformkérdések merültek fel, s az elsők közt volt, aki az előnyös változtatások előadójává lett. 1876. június 30-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pozsonyi tankerület ideiglenes főigazgatóságával tüntette ki, mely állást egészen 1884. május 27-ig pozsonyi főgimnáziumi igazgatóságával párhuzamosan töltötte be, s csak ekkor erősítették meg király tankerületi főigazgatói állásában véglegesen, s egyben királyi tanácsossá is kinevezték.[4]

A temetése utáni megemlékezésben valóságos polihisztorként jellemezték, mint az általános műveltség igazi képviselőjét, a magyar, a latin, a német és a francia nyelvészet és irodalom ismerőjét, de a földrajz- és a történelemtudományban is ritka jártasságát méltatták.[3]

42 évi tanügy terén eltöltött munkásság után váratlanul halt meg, s a pozsonyi Szent András temetőben helyezték örök nyugalomra.[5] „A pozsonyi és a tankerületi tanárok nagy számban jelentek meg az általá­nosan szeretett és becsült főigazgató temetésén s azzal fejezték ki emléke iránt érzett kegyeletüket, hogy az ifjúság adomá­nyaival együtt 731 forint 96 krajcárnyi összeget adtak össze, hogy azon a felejthetetlen hivatalfőnek a pozsonyi Szt. András teme­tőben lévő sírját méltó emlékoszlop jelölje. A síremlék még az 1895. év őszén el is készült, és késő időig fogja hirdetni Wiedermannak és az alája rendelt tanároknak egymáshoz való kegyeletes viszonyát.”[4]

Írói munkássága

  • Munkatársa volt a Pozsonyvidéki Lapoknak (1873-tól), ahol cikkei jelentek meg.
  • Önálló írása: A villanyosság történetének vázlata. Lőcse, 1865. (Különnyomat a Lőcsei kir. Kath. Gőgymnasium Értesítőjéből.)

Arcképei megjelentek: Magyarország és a Nagyvilág 1883. 41. szám; Paedagogiai Plutarch 1886. 24. lap, Nyugatmagyarországi Hiradó 1895. 73. száma.

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wiedermann_Károly_(tanár)&oldid=23275746”