„Wiedermann Károly (tanár)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
25. sor: 25. sor:
* [https://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=wiedermann História- Tudósnaptár.] Megtekintve: 2020-11-21
* [https://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=wiedermann História- Tudósnaptár.] Megtekintve: 2020-11-21
* {{Hiv-Szinnyei|14|1555}}
* {{Hiv-Szinnyei|14|1555}}

{{Nemzetközi katalógusok}}

A lap 2020. november 21., 17:47-kori változata

Wiedermann Károly
Született1829. október 22.[1]
Rozsnyó[1]
Elhunyt1895. március 27. (65 évesen)[2]
Pozsony[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaiskolaigazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Wiedermann Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wiedermann Károly (Rozsnyó (Gömör m.), 1829. október 22.Pozsony, 1895. március 27.) fizikatanár, királyi főigazgató, királyi tanácsos.

Életpályája

Apja Rozsnyón a székesegyház karnagya volt. A gimnáziumot, majd a bölcseleti és jogi tanfolyamot Kassán végezte. Azonban a természettudományok iránti szeretete végül a a selmecbányai bányászati akadémiához vonzotta, ahol két évig tanult. Ezután a bécsi polytechnikumot kereste föl; itt közel négy évet (1853-ig) töltött és tagja volt a fizikai műintézetnek; főleg az elektromos kutatások kötötték le figyelmét.

1853. október 3-án kezdte meg Kassán tanári pályáját az állami főgimnáziumnál. A helytartótanács felhívására gimnáziumi tantervet dolgozott ki. Ennek jutalmául 1861-ben a lőcsei királyi főgimnáziumba helyezték, igazgatói állásba. Itt újjáteremtette az intézetet és magyarosította a közszellemet. 1865-ben a tanügyi ankét tagjaként szerepelt. 1863-tól kezdve hosszú éveken keresztül a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium igazgatójaként működött.

1862-től beutazta ismeretek gyűjtése céljából Európa nagy részét: Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Franciaországot; 1876-ban a kormány Svájcba küldte újabb tanulmányútra.

Igazgatósága alatt 1883-ban a középiskolákat illetően reformkérdések merültek fel, s az elsők közt volt, aki az előnyös változtatások előadójává lett. 1876. június 30-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pozsonyi tankerület ideiglenes főigazgatóságával tüntette ki, mely állást egészen 1884. május 27-ig pozsonyi főgimnáziumi igazgatóságával párhuzamosan töltötte be, s csak ekkor erősítették meg király tankerületi főigazgatói állásában véglegesen, s egyben királyi tanácsossá is kinevezték.[3]

42 évi tanügy terén eltöltött munkásság után váratlanul halt meg, s a pozsonyi Szent András temetőben helyezték örök nyugalomra.[4] „A pozsonyi és a tankerületi tanárok nagy számban jelentek meg az általá­nosan szeretett és becsült főigazgató temetésén s azzal fejezték ki emléke iránt érzett kegyeletüket, hogy az ifjúság adomá­nyaival együtt 731 forint 96 krajcárnyi összeget adtak össze, hogy azon a felejthetetlen hivatalfőnek a pozsonyi Szt. András teme­tőben lévő sírját méltó emlékoszlop jelölje. A síremlék még az 1895. év őszén el is készült, és késő időig fogja hirdetni Wiedermannak és az alája rendelt tanároknak egymáshoz való kegyeletes viszonyát.”[3]

Írói munkássága

  • Munkatársa volt a Pozsonyvidéki Lapoknak (1873-tól), ahol cikkei jelentek meg.
  • Önálló írása: A villanyosság történetének vázlata. Lőcse, 1865. (Különnyomat a Lőcsei kir. Kath. Gőgymnasium Értesítőjéből.)

Arcképei megjelentek: Magyarország és a Nagyvilág 1883. 41. szám; Paedagogiai Plutarch 1886. 24. lap, Nyugatmagyarországi Hiradó 1895. 73. száma.

Jegyzetek

Források