„Sándor Jenő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nemesi előnév előre
kép beillesztése
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox
{{Személy infobox
| típus = zenész
| típus = zenész
|kép=Sándor Jenő.JPG
|képaláírás=Vajda M. Pál felvétele
| alsablon =
| alsablon =
}}
}}


Farczádi '''Sándor Jenő''', dr. ([[Székelykeresztúr]], [[1891]]. [[június 30.]] – [[Budapest]], [[1978]]. [[december 30.]]) magyar zeneszerző, miniszteri tanácsos.
Farczádi '''Sándor Jenő''', dr. ([[Székelykeresztúr]], [[1891]]. [[június 30.]] – [[Budapest]], [[1978]]. [[december 30.]]) magyar zeneszerző, miniszteri tanácsos.


== Élete ==
== Élete ==

A lap 2020. november 19., 02:25-kori változata

Sándor Jenő
Vajda M. Pál felvétele
Vajda M. Pál felvétele
Született1891. június 30.[1][2]
Székelykeresztúr
Elhunyt1978. december 30. (87 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásazeneszerző

SablonWikidataSegítség

Farczádi Sándor Jenő, dr. (Székelykeresztúr, 1891. június 30.Budapest, 1978. december 30.) magyar zeneszerző, miniszteri tanácsos.

Élete

Gyermekkorában tanult meg hegedülni. Tizenöt éves korában diákzenekart alakított. A gimnáziumi tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban folytatta, majd 1913-ban Kolozsváron jogi doktorrá avatták. 1918 decemberében családjával Erdélyből menekülni kényszerült. A 20-as évek elején keletkeztek első nótái, a Halványsárga rózsát bokrétába szedtem című nótájával országos ismertséget szerzett. Több egy-és kétfelvonásos gyermek-operettje került színre Budapesten, a Teréz-körúti Színpadon és több mint száz önálló hegedű-koncertet adott a fővárosban. Szenes Andor szövegével 1930-ban a budapesti Városi (ma Erkel) Színházban mutatták be a Halványsárga rózsa, később a Weekend című operettjét. Szenes Andor szövegeire műdalokat szerzett. Kellér Dezső verseire több nótát is írt, melyekkel sikert aratott. 1920-tól hegedült, népi zenekarokat alakított. Zeneszerzői munkásságában a nóta játszotta a főszerepet. 1944 júniusában A Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének igazgatósága elnökéül választotta.[4] Az 1940-es évek elejétől miniszteri tanácsosi tisztséget viselt. 1945-ben letartóztatták és azzal gyanúsították, hogy a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) vezetőjeként emberek tízezreit vitette a Felvidékről és Máramarosszigetről az akkori országhatárokon kívül a kormány tudta nélkül, azon a jogcímen, hogy nem volt rendben az illetők állampolgársága.[5] 1947-ben a Népbíróság első fokú ítéletével hat évi börtönre, állásvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte.[6] 1947-ben másodfokon hét évre emelte büntetését.[7]

Művei

Nóták

  • Halványsárga rózsa

Filmjei

  • Csókolj meg, édes! (1932)
  • Mámi (1937)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Sportszerelem (1938)
  • Borcsa Amerikában (1938)
  • Péntek Rézi (1938)
  • Hétszilvafa (1940)
  • Házasság (1942)
  • Dankó Pista (1940)
  • Fráter Lóránd (1942)
  • Egy bolond százat csinál (1942)
  • Négylovas hintó (1942)
  • Külvárosi őrszoba (1942)
  • Kerek Ferkó (1943)
  • Tilos a szerelem (1943)
  • Menekülő ember (1944)
  • Szováthy Éva (1944)

Egyéb műve

  • Szakíts, ha tudsz (zenés vígjáték)

Jegyzetek

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13376.htm, Sándor Jenő, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  4. A zeneszerzők szövetkezete megválasztotta új tisztikarát (1944. június 28.), Új Magyarság, 144. szám, 8. oldal
  5. Letartóztatták Sándor Jenőt, a KEOK vezetőjét (1944. május 2.), 87. szám, 4. oldal
  6. A KEOK hírhedt vezetői szerdán állnak a NOT elé (1947. június 2.), A Reggel, 22. szám, 2. oldal
  7. A NOT az elsőfokú bíróság megváltoztatta... [és] Sándor Jenő büntetését hétévi.. fegyházra emelte fel (1947. december 24.), Magyar Nemzet, 293. szám, 2. oldal

Források