„Pécsi egyházmegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SlowenyHUN (vitalap | szerkesztései)
397 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Cili Néni (vitalap | szerkesztései)
94 szerkesztés
15. sor: 15. sor:
| rítus = [[Latin rítusú katolikus egyház|latin]]
| rítus = [[Latin rítusú katolikus egyház|latin]]
| papok = 129<ref name="lexikon"/>
| papok = 129<ref name="lexikon"/>
| püspök = [[sede vacante]] apostoli kormányzó [[Udvardy György]]
| püspök = Mons. Felföldi László pápai káplán, c. prépost, kinevezett püspök (2020.11.18.)
Dr. [[Udvardy György]] veszprémi érsek, apostoli kormányzó
| koadjutor =
| koadjutor =
| segédpüspök =
| segédpüspök =

A lap 2020. november 18., 19:04-kori változata

Pécsi egyházmegye
(Dioecesis Quinque Ecclesiensis)
Elhelyezkedés
OrszágMagyarország
Területi fennhatóságBaranya megye, Tolna megye
FőegyházmegyeKalocsa-Kecskeméti
é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 25″
Statisztikai adatok
Terület8200 km²
Lakosság
Teljes660 000 (2010)[1]
Egyházmegyéhez tartozók440 000 (2010)[1] (64,6%)
Plébániák206[1]
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
Alapítás ideje1009
AlapítóI. István
SzékhelyPécs
SzékesegyházSzent Péter- és Szent Pál-székesegyház
Papjai129[1]
Vezetése
PüspökMons. Felföldi László pápai káplán, c. prépost, kinevezett püspök (2020.11.18.) Dr. Udvardy György veszprémi érsek, apostoli kormányzó
Általános helynökDr. Kvanduk Frigyes
Püspöki helynökPavlekovics Ferenc
Nyugalmazott püspökMayer Mihály
Térkép
Pécsi egyházmegye
Pécsi egyházmegye
Honlap
Pécsi egyházmegye weboldala
Pécsi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi egyházmegye témájú médiaállományokat.

A Pécsi egyházmegye (latinul: Dioecesis Quinque Ecclesiensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben. Az egyházmegye püspöki székhelye Pécs.[2]Katedrálisa pedig a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház.

Terület

Tolna megye és Baranya megye teljes területe, továbbá Somogy megye délkeleti falvai alkotják az egyházmegyét.[3]

Szomszédos egyházmegyék

Történelem

Kristó Gyula szerint Baranyában a fekete magyarok laktak, akiket I. István magyar király legyőzött 1009 előtt. Az ő legyőzésük után tudták csak megalapítani a Pécsi püspökséget.[4][5]

A pécsi egyházmegye alapító okirata 1009. augusztus 23-án kelt oklevél, amelyet Azo pápai legátus jelenlétében írtak alá Győrben.[1] Ez tartalmazza a püspökség határleírását, ami a következő: a Duna, a Száva, a Bródnál beléfolyó Lisnice, a Baranya vármegye és Somogy vármegye határait alkotó Alma patak, a Tolnát határoló Lápa és Ozora (Sió) vizek, valamint Fejér vármegye felé Tápé és Zemony (Dunaföldvár) falvak. Csak a 13. századi szávaszentdemeteri per során szúrták be a „Kőárok” határt, ami a Sirmiumba vezető római aquaeductus vonala volt. A határleírás alapján tehát a pécsi püspökség hatásköre az alapításkor Tolna, Baranya és Valkó vármegyékre, valamint a Szerémségben lévő Bolgyánvár határispánságra (marchia) terjedt ki.[2]

A középkorban a bencések, a ciszterciek, premontrei rend, a domonkos-rend, a ferences rend, a karmeliták voltak jelen az egyházmegye területén, továbbá a templomosok és a johannita rend, mint lovagrendek is képviseltették magukat.[1] Ebben az időben az ország leggazdagabb egyházmegyéje volt.[1]

1543-ban az Oszmán Birodalom elfoglalta Pécset, és ezzel együtt az egyházmegyét is. Bár a püspöki tisztséget a hódoltság idején is betöltötték, de az aktuális pécsi püspök nem járt az egyházmegye területén. Ebben az időben 60-70 falu volt római katolikus az egyházmegye területén, az ő lelki gondozását a jezsuiták és a ferences rendiek végezték.[1]

A törökök elűzése utáni időkben fokozatosan tértek vissza a szerzetesrendek: ferencesek (1687), domonkosok (1690), pálosok (1694), kapucinusok (1698) és ágostonosok.[6] 1703-ban I. Lipót király visszaadta az egyháznak korábbi területeit. 1736-ban ismét megindult a teológiai képzés, felépült a papnevelde.[6] 1780-ban Pécs szabad királyi város lett, így az egyház elvesztette joghatóságait, továbbá a püspök főispánságát.[6]

1832-ben a frissen épült joglíceumba költöztették át Klimó György Püspöki Könyvtárat. Az 1850-es években Girk György püspök letelepítette az Irgalmas Nővérek rendjét a városban.[7]

Az 1950-es évek államosítása nyomán a papi képzés megszűnt, az egyház földjeit elvette az állam. A rendszerváltás után ezek a földek visszakerültek az egyház birtokába, és ismét folyt teológiai oktatás. 1991-ben Pogányba látogatott II. János Pál pápa.[7]

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Bővebben: Pécsi püspökök listája
Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
Udvardy György
pécsi püspök		 Balassagyarmat, 1960. május 14. (63 éves) esztergom-budapesti segédpüspöknek kinevezve: 2004. január 24.
Megyés püspök: 2011. április 9. beiktatás: 2011. április 25.
Mayer Mihály
nyugalmazott pécsi püspök		 Kisdorog, 1941. január 31. (83 éves) pécsi segédpüspöknek kinevezve: 1988. december 23.
Pécsi püspök: 1989. november 3.
Nyugállományban: 2011. január 19.[8]

Esperesi kerületek

Az egyházmegyében 9 esperesi kerület található:[9]

  • Pécsi esperesi kerület
  • Siklósi esperesi kerület
  • Mohácsi esperesi kerület
  • Komlói esperesi kerület
  • Szigetvári esperesi kerület
  • Szekszárdi esperesi kerület
  • Paksi esperesi kerület
  • Dombóvári esperesi kerület
  • Tamási esperesi kerület

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. ↑ a b Györffy György. 14 / Térítés és egyházszervezés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  3. ↑ Pécsi egyházmegye térképe. www.pecs.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  4. ↑ Vonyó, 2000, 56. o.
  5. ↑ Kristó, Gyula: A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. acta.bibl.u-szeged.hu
  6. ↑ a b c Pécs lexikon
  7. ↑ a b Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 155. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  8. ↑ Mayer nyugalmazása (latin nyelven). (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  9. ↑ esperesi kerületek. pecsiegyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)

Források

  • Fedeles Tamás: Középkori pécsi segédpüspökök. Magyar egyháztörténeti vázlatok 2010/ 1-2, 5-20.
  • Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós: Siklós Város Önkormányzata (2000). ISBN 963 003425 5 

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pécsi_egyházmegye&oldid=23266973”