„Hollós Korvin Lajos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Művei |
a Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
97. sor: | 97. sor: | ||
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
||
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]] |
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]] |
||
[[Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945)]] |
A lap 2020. november 15., 18:37-kori változata
Hollós Korvin Lajos | |
Élete | |
Születési név | Weisz Lajos |
Született | 1905. december 8. Budapest |
Elhunyt | 1971. március 27. (65 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Riesz-Bartos Anna Tóth Eszter |
Gyermekei | Hollós Máté |
Pályafutása | |
Első műve | Nihil (versek, Budapest, 1928) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat. |
Hollós Korvin Lajos (Weisz Lajos, a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel) (Budapest, 1905. december 8. – Budapest, 1971. március 27.) költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő, Tóth Árpád lánya. Fia Hollós Máté zeneszerző.
Élete
Weisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Eredetileg orvosműszerészi szakmát tanult, előbb Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy-egy fél évig. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. Első novellája 1922-ben jelent meg, és már ekkoriban tevékenyen, vezető szerepben részt vállalt a munkás-kultúrmozgalomban, amiben szavalókórusokat szervezett. Az általa írt kórusversek a munkásmozgalom berkein belül népszerűek voltak. 1924-től szállítóvállalati tisztviselő volt, és számos kapcsolódó művet hozott be Magyarországra.
1930-ban elítélték forradalmi hangú verseiért.
Miután 1933-ban elvesztette állását, kizárólag az irodalomból élt. A Kórusművészet szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett.
Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt, és nyolc alkalommal le is tartóztatták, ebből ötször elítélték.
1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.[1]
1957-től jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (Budapest, 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.
Művei
- Nihil (versek, Budapest, 1928)
- Harc (versek, Budapest, 1930)
- Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
- Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
- Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
- Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1940)
- Hátsólépcső (regény, Budapest, 1945)
- Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1946)
- Böjti szelek (regény, Budapest, 1947)
- Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
- A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
- Harmincesztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
- Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
- Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
- Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
- Óbudai búcsú (önéletrajz, Budapest, 1961)
- Komédiások (kisregény, Budapest, 1965)
- A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
- Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
- A szürke eminenciás (regény, Budapest, 1976)
- Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
- Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)
Jegyzetek
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1310/1938. folyószáma alatt.
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.