„Védőital és védőétel” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{forma|1=Forráshivatkozások formázása}} |
{{forma|1=Forráshivatkozások formázása}} |
||
{{Országspecifikus/hu}} |
{{Országspecifikus/hu}} |
||
A '''védőital''' |
A '''védőital''' munkahelyi ártalmak megelőzésére a dolgozóknak adott ital.<ref>{{ÉKsz|1975}}1414. oldal</ref> |
||
==Jogszabályi előírások== |
==Jogszabályi előírások== |
||
A lap 2020. november 13., 18:22-kori változata
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: Forráshivatkozások formázása |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A védőital munkahelyi ártalmak megelőzésére a dolgozóknak adott ital.[1]
Jogszabályi előírások
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a védőital biztosításának szabályait részletesen a következő rendelet szabályozza: 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.
Hatályosság
A rendelet hatálya a munkahelynek minősülő szabad vagy zárt terekre terjed ki a törvény hatálya értelmében.[2]
A rendelet hatálya nem terjed ki
- az ideiglenes vagy változó (nem telepített) építési területeken lévő munkahelyekre, ám a[3]
- a külön jogszabályban meghatározott bányászati tevékenységek munkahelyeire (pl. geotermikus energia munkahely)[4]
- a halászhajókra [5]
- a munkáltató telephelyén kívül levő mezőgazdasági vagy az erdészeti vállalkozás részét képező mezőkre, erdőkre és más földterületekre .[6][7][8]
A munkáltató létesítményein kívül használt gép- vagy haszonjárművekre és nehézgépekre (pl. kotró, daru stb.), vagy ezen járműveken levő munkahelyekre külön szabályok vonatkoznak.[9]
Konkrét védőital előírások
A ténylegesen biztosítandó védőital mennyiségét és minőségét a hivatkozott rendelet hetedik paragrafusának 10-12. pontjai szabályozzák:
- melegnek minősülő munkahelyen, amennyiben a hőmérséklet a 24 °C (K) EH értéknél magasabb, úgy igény szerint pótolni kell a munkavállalók folyadékveszteségét, tiszta ivővízzel vagy ásványvízzel, üdítővel (a cukortalom az ital 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg).
- hidegnek minősülő munkahelyen legalább +50 °C hőmérsékletű teát kell biztosítani, cukortartalom előírás ugyanaz, mint meleg munkahely esetében.
- A védőital elfogyasztásához biztosítani kell egyéni használatra kiadott poharat. "A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet."[10]
Források
- 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről*Mikor kötelező a védőital biztosítása?
- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5 1414. oldal
- ↑ ˇMunkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.ˇ Mvt. 87. § 5. 1993. évi XCIII. törvény Értelmező rendelkezések 87. §.5.pont
- ↑ "18.2. Ivóvízellátás 18.2.1. Az építési munkahelyen dolgozókat el kell látni elegendő mennyiségű ivóvízzel, ennek hiányában más, alkalmas, alkoholmentes itallal. Az ivóvízvételi helyeket a munkavégzési helyek közelében kell kialakítani." 4. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények I.Általános követelmények
- ↑ 1993. évi XLVIII. törvény 5.§. g. pontja 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról
- ↑ (IX. 26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről[halott link]
- ↑ "Az R1-gyel nem szabályozott munkaterületek munka-védelmi követelményeit - az Erdészeti Biztonsági Szabályzatról szóló 15/1989. (X.8.) MÉM rendelet és - a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatról szóló 16/2001. (III.3.) FVM rendelet határozza meg."PPT A munkavállalók munkavédelmi kötelességei - Baranya Megyei ... 22.lap
- ↑ 15/1989.(X. 8.)MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról
- ↑ (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról[halott link]
- ↑ Szerkesztő megjegyzése: Ezek a külön szabályok szakmai jellegűek, a cégek (vállalkozás, költségvetési szerv, alapítvány stb.) Gépjármű Szabályzata vagy Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza szükség szerint. Ugyanakkor vonatkozhat szakmai szerv (pl. Közlekedési Minisztérium utasítása is ezekre a járművekre)
- ↑ 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 12.pontból idézet
