„Udvardy Ignác Ödön” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 790 szerkesztés
belső hivatkozás
2. sor: 2. sor:


{{Személy infobox
{{Személy infobox
|név=Udvardi és básthi Udvardy Ignác Ödön
|név=Udvardi és básti Udvardy Ignác Ödön
|kép=
|kép=
|képméret=
|képméret=
16. sor: 16. sor:
|aláírás=
|aláírás=
}}
}}
Udvardi és básthi '''Udvardy Ignác''', ''Udvardy Ignác Ödön'' ([[Zalaegerszeg]], [[1877]]. [[május 8.]] – [[Zalaegerszeg]], [[1961]]. [[április 1.]]) festőművész, rajztanár.
Udvardi és básti '''Udvardy Ignác''', vagy ''Udvardy Ignác Ödön'' ([[Zalaegerszeg]], [[1877]]. [[május 8.]] – Zalaegerszeg, [[1961]]. [[április 1.]]) festőművész, rajztanár.


==Pályafutása==
== Élete ==
Édesapja [[Udvardy Ignác (pedagógus)|udvardi és básthi Udvardy Ignác]] ([[1848]]–[[1920]]), [[zalaegerszeg]]i felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska ([[1854]]-[[1925]]). Első fokú unokatestvére udvardi és básthi dr. [[Udvardy Jenő]] ([[1880]]–[[1941]]), magyar királyi kormányfőtanácsos,<ref>Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek</ref> a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze,<ref name="udvardyjeno">{{Cite web|url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12440-65138-31?cc=1542666&wc=12545635|title=familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése}}</ref> a [[legitimizmus|legitimista]] Zala megyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt.
Édesapja [[Udvardy Ignác (pedagógus)|udvardi és básti Udvardy Ignác]] ([[1848]]–[[1920]]), zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska ([[1854]]–[[1925]]). Első fokú unokatestvére udvardi és dr. básti [[Udvardy Jenő]] ([[1880]]–[[1941]]), magyar királyi kormányfőtanácsos,<ref>Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek</ref> a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze,<ref name="udvardyjeno">{{Cite web|url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12440-65138-31?cc=1542666&wc=12545635|title=familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése}}</ref> a [[legitimizmus|legitimista]] Zala megyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt.


A [[nagykanizsa]]i a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a [[nagyvárad]]i premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a [[Műcsarnok]]ban, majd [[Bukarest]]ben és [[Kolozsvár]]on is kiállította. 1919-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] tagja lett, a [[Tanácsköztársaság]] alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt [[Németország]]ban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben [[Budapest]]re, majd 1944-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi [[Göcseji Falumúzeum|Göcseji Múzeumban]].
A [[nagykanizsa]]i a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a [[nagyváradi premontrei gimnázium]]ban. 1900-tól műveit a [[Műcsarnok]]ban, majd [[Bukarest]]ben és [[Kolozsvár]]on is kiállította. 1919-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] tagja lett, a [[magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt pedig a [[nagyvárad]]i múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt [[Németország]]ban. 1924-től a [[nagybányai művésztelep]]en dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben [[Budapest]]re, majd 1944-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi [[Göcseji Falumúzeum|Göcseji Múzeumban]].


==Műve==
== Műve ==
* A természetes díszítő eljárás (Budapest, 1910)
* A természetes díszítő eljárás (Budapest, 1910)


==Művei közgyűjteményekben==
== Művei közgyűjteményekben ==
* Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
* Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
* Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
* Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg

A lap 2020. november 11., 18:10-kori változata

Ez a szócikk a festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Udvardy Ignác (egyértelműsítő lap).
Udvardi és básti Udvardy Ignác Ödön
Született1877. május 8.
Zalaegerszeg
Elhunyt1961. április 1. (83 évesen)
Zalaegerszeg
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész, rajztanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Udvardi és básti Udvardy Ignác, vagy Udvardy Ignác Ödön (Zalaegerszeg, 1877. május 8. – Zalaegerszeg, 1961. április 1.) festőművész, rajztanár.

Élete

Édesapja udvardi és básti Udvardy Ignác (1848–1920), zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska (1854–1925). Első fokú unokatestvére udvardi és dr. básti Udvardy Jenő (1880–1941), magyar királyi kormányfőtanácsos,[1] a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze,[2] a legitimista Zala megyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt.

A nagykanizsai a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a nagyváradi premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a Műcsarnokban, majd Bukarestben és Kolozsváron is kiállította. 1919-ben a KMP tagja lett, a magyarországi Tanácsköztársaság alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt Németországban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben Budapestre, majd 1944-ben Zalaegerszegre költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.

Műve

  • A természetes díszítő eljárás (Budapest, 1910)

Művei közgyűjteményekben

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
  • Megyei Képzőművészeti Múzeum, Nagybánya

Jegyzetek

  1. ↑ Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek
  2. ↑ familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Udvardy_Ignác_Ödön&oldid=23239605”