Julius Nyerere

Julius Nyerere
Született	1922. április 13. Butiama
Elhunyt	1999. október 14. (77 évesen) London
Állampolgársága	tanzániai
Házastársa	Maria Nyerere (1953. január 21. – 1999. október 14.)
Gyermekei	nyolc gyermek
Foglalkozása	politikus, államférfi, író
Tisztsége	Prime Minister of Tanganyika (1960. szeptember 2. – 1961. május 1.) Prime Minister of Tanganyika (1961. május 1. – 1962. január 22.) President of Tanganyika (1962. december 9. – 1964. április 26.) President of Tanzania (1964. október 29. – 1985. november 5.) chairperson of the Organisation of African Unity (1984. november 12. – 1985. július 18.)
Iskolái	University of Fort Hare Makerere Egyetem (–1947, Diploma in Education) Edinburgh-i Egyetem (–1952, MA, közgazdaság-tudomány, történelem)
Halál oka	leukémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Nyerere témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Julius Kambarage Nyerere (Butiama, 1922. április 13. – London, 1999. október 14.) tanzániai marxista politikus, államférfi, író. Tanzánia elnöke volt 1964-től 1985-ig. Afrika legtiszteltebb politikusai közé tartozott, a közművelődés fejlesztésében tett erőfeszítéseinek elismeréseként Mwalimu, vagyis tanító melléknévvel illették, de a „Nemzet Atyjaként” is emlegették.

Élete

Munkáit szuahéli és angol nyelven alkotta. Előkelő családból származott, hiszen egy törzsfőnök fia volt. Tanulmányait egy missziós iskolában kezdte meg 12 éves korában Musomában, majd Kampalában, a Makerere Egyetemen szerezte meg a tanári képesítését.

1946 és 1949 között egy katolikus missziós iskolában tanított biológiát és angolt, majd Nagy-Britanniába ment, ahol 1952-ig az Edinburgh-i Egyetemen tovább tanult. Ő volt az első tanganyikai, aki brit egyetemen tanulhatott, és a második, aki Afrikán kívül szerzett diplomát. Itt került szorosabb kapcsolatba a Fekete-Afrika gyarmatosítása elleni mozgalommal.

A Tanganyikai Afrikai Nemzeti Frontot 1952-ben ő alakította meg, és a szervezetnek az elnöke lett. Ettől kezdve nagy politikai, ideológiai és közművelődési kampányt szervezett (ekkor kapta a megtisztelő mwalimu, azaz tanító melléknevet). 1958-ban pártja győzött a választásokon, ekkor adta ki később híressé vált antikolonialista jelmondatát: Uhuru na kazi (Szabadság és munka).

1960-ban Tanganyika önkormányzatot kapott. 1960–61-ben főminiszter, 1961–62-ben miniszterelnök, 1962 és 1964 közt Tanganyika, majd Tanzánia elnöke volt. 1963-tól a Kelet-afrikai Egyetem elnöki tisztét is betöltötte. Angliai tanulmányai alatt munkáspárti és a pánafrikai mozgalom híve volt; ebben az időben alakult ki benne a hazája függetlenségéért és a gyarmatosítás elleni harc fontosságáért való meggyőződése.

Hatalomra kerülése után következetesen küzdött a faji elnyomás ellen. Politikai nézeteinek legfőbb kifejezője az úgynevezett arushai nyilatkozat, amelyet az általa vezetett Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió tett közzé 1967-ben. Elnökként fontos szerepet játszott Tanganyika és Zanzibár szigetének egyesülésében.

Elnökként voltak vitatott döntései is, hiszen ingyenessé tette a vízfogyasztást, amelynek eredménye a víz pocsékolása lett, és ez hozzájárult a megcsappant afrikai ivóvízkészlet további fogyásához. 1979-ben támogatta Idi Amin Dada megdöntését, ezért országa részt vett az Uganda ellen folytatott háborúban.

Az 1970-es évek közepére súlyos gazdasági problémákkal küzdött Tanzánia, és nemzetközi segélyekre is rászorult. 1976-ra a rendszere összeomlott az erőltetett kollektivizálás miatt, mivel a legnagyobb agrártermék-exportőrből a legnagyobb importőr lett. Nyerere felismerte a válságot és az abban játszott szerepét, majd lemondott. Az 1985-ös elnökválasztás után visszavonult, és szabad utat engedett a piacgazdaságnak és a többpártrendszernek. Híres búcsúbeszédében a következőket mondta: „Valljuk be, megbuktam.” A pártelnöki pozícióját azonban egészen 1990-ig megtartotta.

Londonban egy kórházban súlyos leukémiája miatt 1999. október 14-én halt meg, távol hazájától és Afrikától.

Kiemelt munkái

Nyerere arcképe a tanzán 1000 shillinges bankjegyen

Szuahéli nyelvre fordította Shakespeare Julius Caesar (1963) és A velencei kalmár (1969) című drámáit. Ismertebb politikai írásai: Democracy and the Party-System (’A demokrácia és a pártrendszer’, 1965); Freedom and Development (’Szabadság és fejlődés’, 1967); Uhuru na Ujamaa. Freedom and Socialism (’Szabadság és szocializmus’, 1968); Ujamaa. Essays on Socialism (’Szocializmus. Esszék a szocializmusról’, 1968); Socialisme, démocratie et unité africaine (’Szocializmus, demokrácia és az afrikai egység’, 1970). A szocialista béke megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért a Szovjetunió Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntette ki.

Források

• Biography : Julius Kambarage Nyerere (angol nyelven). .marxists.org. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
• Julius Kambarage Nyerere (magyar nyelven). Afrika tanulmányok. (Hozzáférés: 2010. december 19.)

További információk

• Jerry Atkin: In Memoriam: Julius Nyerere. inmotionmagazine, 1999. december 19. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
• Julius Kambarage Nyerere (angol nyelven). answers.com. (Hozzáférés: 2010. december 19.)