„Attala” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Robot: Nepomuki_Szent_Janos_szobor.jpeg cseréje a következőre: [[c:File:Tolna_megye,_Attala,_Nepomuki_Szent_János_szobor.jpg|Tolna_megye,_Attala,_Nepomuki_Szent_János_szobor.j
közút helyett mellékút, korábbi megállapodás szerint
28. sor: 28. sor:
A település két kistáj – Észak-[[Zselic]] és Dél-[[Külső-Somogy]] – találkozásánál helyezkedik el. A két kistájat a [[Kapos]] választja el egymástól, mely a község déli határán folyik. A szomszédos települések [[Csoma]], [[Kapospula]], [[Nagyberki]] és [[Szabadi]].
A település két kistáj – Észak-[[Zselic]] és Dél-[[Külső-Somogy]] – találkozásánál helyezkedik el. A két kistájat a [[Kapos]] választja el egymástól, mely a község déli határán folyik. A szomszédos települések [[Csoma]], [[Kapospula]], [[Nagyberki]] és [[Szabadi]].


A falun kelet-nyugati irányban a [[Dunaföldvár]]-[[Kaposvár]]-[[Nagykanizsa]] közti [[61-es főút (Magyarország)|61-es főút]] húzódik végig; a tőle északra fekvő [[Somogy megye]]i [[Gölle]] irányába a [[6521-es közút|6521-es út]] indul a községből. Szentivánpuszta nevű külterületi településrésze, amely a központtól mintegy öt kilométerre északnyugatra fekszik, a 6521-esből nyugat felé kiágazó 65 161-es számú mellékúton érhető el.
A falun kelet-nyugati irányban a [[Dunaföldvár]]-[[Kaposvár]]-[[Nagykanizsa]] közti [[61-es főút (Magyarország)|61-es főút]] húzódik végig; a tőle északra fekvő [[Somogy megye]]i [[Gölle]] irányába a [[6521-es mellékút (Magyarország)|6521-es út]] indul a községből. Szentivánpuszta nevű külterületi településrésze, amely a központtól mintegy öt kilométerre északnyugatra fekszik, a 6521-esből nyugat felé kiágazó 65 161-es számú mellékúton érhető el.


A hazai vasútvonalak közül a [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]] halad át a településen, ahol egy megállási pontja van, [[Attala megállóhely]].
A hazai vasútvonalak közül a [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]] halad át a településen, ahol egy megállási pontja van, [[Attala megállóhely]].

A lap 2020. november 4., 12:52-kori változata

Attala
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor
Attala címere
Attala címere		 Attala zászlaja
Attala zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterOrosváriné Bocz Tünde (független)[1]
Irányítószám7252
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség720 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 39″, k. h. 18° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 39″, k. h. 18° 04′ 02″
Attala (Tolna vármegye)
Attala
Attala
Pozíció Tolna vármegye térképén
Attala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Attala témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szent Imre szobra - 1931


Attala község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése

Tolna megye nyugati határszélén fekszik, Dombóvártól 6 kilométerre nyugatra, Somogy megye székhelyétől, Kaposvártól 25 kilométerre keletre; legközelebbi nyugati szomszédja, Csoma is már Somogy megyéhez tartozik.

A település két kistáj – Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy – találkozásánál helyezkedik el. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik. A szomszédos települések Csoma, Kapospula, Nagyberki és Szabadi.

A falun kelet-nyugati irányban a Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa közti 61-es főút húzódik végig; a tőle északra fekvő Somogy megyei Gölle irányába a 6521-es út indul a községből. Szentivánpuszta nevű külterületi településrésze, amely a központtól mintegy öt kilométerre északnyugatra fekszik, a 6521-esből nyugat felé kiágazó 65 161-es számú mellékúton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal halad át a településen, ahol egy megállási pontja van, Attala megállóhely.

Története

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török időkben rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez.

A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Bognár Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Bognár Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Kalocsa Jenő (független)[5]
  • 2002–2006: Kalocsa Jenő (független)[6]
  • 2006–2007: Kalocsa Jenő (független)[7]
  • 2007–2010: Gelencsér István (független)[8]
  • 2010–2014: Gelencsér István (független)[9]
  • 2014–2019: Gelencsér István (független)[10]
  • 2019-től: Orosváriné Bocz Tünde (független)[1]

A településen 2007. november 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 22,38 %-os eredményével jócskán alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[8]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
837
839
820
735
726
720
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,7%, református 2,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,9% (14,3% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ a b Attala települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. november 18. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  11. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. ↑ Attala Helységnévtár
  13. ↑ Fetter Károly dombóvári szobrászművész alkotása.
  14. ↑ Az attalai Szent Imre szobor

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Attala&oldid=23214919”